Konfuciusz

Konfuciusz (i. e. 551 - 479), kínaiul: 孔子 (Kongzi, vagy Kung-ce); latinosan: Confucius. Kína legjelentősebb filozófusainak egyike. Bölcseleteit a Lun jü (論語) című mű tartalmazza, melyet tanítványai, illetve azok követői jegyeztek le, ő maga valószínűleg semmit sem írt. Tanításai a kínai kultúra és gondolkodás alapjává váltak. Filozófiájának hatása mind a mai napig töretlenül meghatározó szerepet játszik egész Délkelet-Ázsiában. A Mester bölcselete napjainkban nemcsak Kínában éli egyre erősödő reneszánszát, hanem az egész világon mind többen fordulnak elismeréssel felé.

Konfuciusz

Konfuciusz-idézetek forráskritikája

Konfuciusz szobra a Konfuciusz Templom előtt

A Konfuciusznak tulajdonított idézeteket négy csoportba sorolhatjuk:

1. A Lun jü-ből származó idézetek: Ezeket tekinthetjük valóban hitelesnek, melyek vagy szó szerint a Mestertől származnak, vagy hűen tükrözik gondolatait.
2. Egyéb ókori szövegekből származó, Konfuciusznak tulajdonított idézetek. E mondások hitelessége már kétséges. Habár sok összecseng a Lun jü filozófiájával – vagyis Konfuciusz tanításaival –, szerzőségük bizonytalan. A Mester követői, Menciusz (Mengzi), Hszün-ce (Xunzi) stb. saját tanításaik alátámasztására gyakran Konfuciuszra hivatkoztak úgy, mintha az adott kijelentést ő mondta volna. Ebbe a csoportba tartoznak még a későbbi korok által Konfuciusznak tulajdonított – valójában ismeretlen szerzőtől származó művek, pl.: A közép gyakorlata (Zhong yong 中庸), a Nagy tanítás (Da xue 大學) stb.
3. Han-kor utáni konfuciánus művekben idézett Konfuciusznak tulajdonított mondások. Ezek már teljes mértékben hiteltelenek (apokrif idézetek). Bizonyosan nem Konfuciusztól származnak.
4. Modern kori idézetek. Főleg az Egyesült Államokban kezdődött az úgynevezett „Konfuciusz mondotta…” (Confucius said…) bevezetés használata sok álbölcsesség, vicces bölcselkedés felvetésekor. Ezeknek természetesen nemhogy semmi köze nincs Konfuciusz tanításaihoz, de sokszor pont ellentétesek azok gondolatiságával. A nagyközönség azonban gyakran azt hiszi, hogy ezeket a népi, humoros, tömör aforizmákat is a kínai bölcs mondta, melyek a Konfuciuszról kialakított általános képre igen negatív hatással vannak.

Magyar fordítások

Egyazon mondás sokszor jelentősen eltér egymástól a különböző fordítók különböző interpretációjából fakadóan. A különböző fordítások között nem minőségbeli különbség van, hanem inkább szemléletmódbeli. Jelen cikk megírásáig magyar nyelven három fordítás született a Lun jü-ből. Az elsőt Hamvas Béla jelentette meg 1942-ben. Ez egy részleges fordítás, mely nagyjából a Lun jü felét tartalmazza, és nem eredeti kínaiból, hanem német nyelvű fordítás alapján készült. Időrendben a második Tőkei Ferenc alkotása. Itt a teljes Lun jü eredeti kínaiból került lefordításra, jegyzetekkel kiegészítve. A legújabb fordítás Őri Sándor munkája. Itt is a teljes Lun jü eredeti kínaiból került lefordításra, a legrégebbi Lun jü szövegek felhasználásával, verses formában.

A Lun jü-ből származó idézetek

"A Mester mondotta:

Tanulni, de nem gondolkodni, hiábavaló fáradság;

Gondolkodni, de nem tanulni, veszedelmet von maga után."

(Lun jü, II./15.; Őri Sándor fordítása)

"A Mester mondotta:

Az erényes sosem marad árva,

mindig akad neki társa."

(Lun jü IV./25., Őri Sándor fordítása)

"A Mester mondotta:

Ételünk legyen akár száraz rizs, s csak víz az italunk,

párnaként pedig jobb híján megfelel behajlított karunk,

a boldogsághoz még akkor is ugyanúgy eljuthatunk;

Mert hiába a vagyon és a rang, ha az igazsággal nincs összhang;

Számomra olyan lenne, akár a felhő: tovaszálló s elenyésző."

(Lun jü VII./15., Őri Sándor fordítása)

„A Mester mondotta:

Aki reggel felismeri a Helyes Utat,

az mit se bánja, ha halált hoz az alkonyat.”

(Lun jü IV./8., Őri Sándor fordítása)

„Mikor Zixia-t kinevezték Jufu város helytartójává,

a helyes kormányzás felől kérdezett.

A Mester neki így felelt:

Ne kívánj semmit gyorsan érni el,

és ne a kicsiny haszonra figyelj!

Mert aki gyorsan akar valamit elérni,

az messzire nem juthat;

S mert aki a kicsiny haszonra figyel,

az nem visz végbe nagy dolgokat.”

(Lun jü XIII./17., Őri Sándor fordítása)

„A Mester mondotta:

Az erényes sosem marad árva,

mindig akad neki társa.”

(Lun jü IV./25., Őri Sándor fordítása)

"A mester mondotta: 'Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.'"

(Lun jü II./15., Tőkei Ferenc fordítása)

„A mester mondotta: Igen kevesen lehetnek olyanok, akik mérséklettel élve is eltévedtek volna.”

(Lun jü IV./23., Tőkei Ferenc fordítása)

„A mester mondotta: Még senkivel sem találkoztam, aki éppúgy szerette volna az erényt, mint a külső szépséget.”

(Lun jü IX./17., Tőkei Ferenc fordítása)

„A Mester így szólt:

– Tanulni és nem gondolkodni fölösleges; gondolkodni és nem tanulni fárasztó.”

(Lun jü II./15., Hamvas Béla fordítása)

„A Mester így szólt:

– Tévedéseket támadni ártalmas.”

(Lun jü II./16., Hamvas Béla fordítása)

„A Mester így szólt:

A népet meg lehet tanítani arra, hogy a helyes úton járjon, de arra nem, hogy a helyeset megértse”

(Lun jü VIII./9., Hamvas Béla fordítása)

Konfuciusznak tulajdonított ókori idézetek

„A T’ang fürdőkádjára vésett felirat azt mondja: ’Ha egy nap megújhodtok, akkor napról napra újhodjatok meg, és újra meg újra újhodjatok meg.’”

(Nagy tanítás – Da xue – 2.; Tőkei Ferenc fordítása.)

„A mester mondotta: ’Az emberek mind azt mondják: ’Tudjuk’; aztán meg csak rohannak, és amikor hálóba, kelepcébe vagy verembe esnek, senki sincs, aki tudná, miképp meneküljön. Az emberek mind azt mondják: ’Tudjuk’; de ha rábukkannak a közép mozdulatlanságára, nem tudják azt megőrizni még egy hónapig sem.”

(A Közép mozdulatlansága – Zhong yong – 7.; Tőkei Ferenc fordítása.)

„A mester mondotta: ’Hui (Jen Hui) olyan ember volt, aki mindig megtalálta a közép mozdulatlanságát. Ha egyszer megértette valamiről, hogy az jó, akkor szilárdan megragadta, a szívében hordozta és nem vesztette el többé.”

(A Közép mozdulatlansága – Zhong yong – 8.; Tőkei Ferenc fordítása.)

Apokrif idézetek

„Ahogyan szétporlik a Taishan hegye,

Ahogyan az erős gerenda eltörik,

Azonmód elhervad egyszer a bölcs ember is.”

(Shiji, 47.; Őri Sándor fordítása).

„Ahol vemhes állatot gyilkolnak le,

Magzatát is véle veszejtve,

Az Egyszarvú nem jön el többé arra a vidékre.

Ahol egy tóból kifogják az összes halat,

Mely ez által élet nélkül marad,

A Sárkány ott nem harmonizál többé a Yinnel és a Yanggal.

Ahol kifosztják a madarak fészkeit,

S a tojásokat mind széjjeltördelik,

A Főnixmadár nem tárja szét többé ott a szárnyait.”

(Shiji, 47.; Őri Sándor fordítása)

Nem Konfuciusztól származó – tévesen neki tulajdonított – idézetek

„Konfuciusz szól: A boldogság egy állomás az úton – a túl kevés és a túl sok között.”

„Konfuciusz szól: Amelyik embernek nincs mit mondania, jobb, ha nem mond semmit.”

„Konfuciusz szól: Sose vágd el azt a kötelet, amit egyszerűen ki is csomózhatsz!”

Források

• Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története. (Szerk.: Derk Bodde; Ford.: Antóni Csaba.) Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-479-4
• Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története. (Fordította Antóni Csaba). Budapest: Osiris Kiadó, 2001. ISBN 963-389-111-6
• Hamvas Béla, tr.: Kungfutse: Lun yü – Kung mester beszélgetései. Budapest: Bibliotheca, 1943.
• Maspero, Henri: Az ókori Kína. (Ford.: Csongor Barnabás, a fordítást ellenőrizte: Ligeti Lajos, az utószót írta: Tőkei Ferenc.) Budapest: Gondolat, 1978. ISBN 963-280-595 X
• McAdam, John, ed., Confucius Say! (Comical Quotes by Asia’s Favorite Philosopher!). Lexington, KY, USA: CreateSpace, 2011. ISBN 978-1461107613.
• Őri Sándor: Konfuciusz élete és kora. Budapest: Kossuth Kiadó, 2002. ISBN 963-09-4338-7
• Őri Sándor: „A Lunyu hermeneutikája.” In: Kínai nyelv és irodalom (Sinológiai műhely 4.). Balassi Kiadó, pp. 220–237., 2003. ISBN 963-506-559-0
• Őri Sándor: Konfuciusz bölcseletei – Lun jü. Budapest: Golden Goose Kiadó, 2012. ISBN 978-963-08-2911-3
• Tőkei Ferenc: Konfuciusz beszélgetései és mondásai, (Lun jü), Kínaiul és magyarul. (Eredeti szöveg és fordítás jegyzetekkel; Lektorálta: Őri Sándor.) Budapest: Argumentum, 2001. ISBN 963-446-168-9
• Tőkei Ferenc: Kínai filozófia, Ókor, I–III. kötet. (Válogatta, fordította, a bevezetéseket és jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. ISBN 963-05-2357-6

Külső hivatkozások

• Konfuciusz élete és bölcseletei - a Lun jü
• A Lun jü algolul és más idegen nyelveken
• A Lun jü kínaiul