A bárányok hallgatnak

A bárányok hallgatnak (The Silence of the Lambs), dráma, horror, krimi, thriller; 1991.

Rendezte: Jonathan Demme

Írta: Ted Tally (forgatókönyv), Thomas Harris (regény)

Magyar szöveg: Csörögi István

Idézetek a filmből

Clarice Starling: „Hannibál, a kannibál”.

Miggs: Érzem a pinád szagát!

Dr. Hannibal Lecter: Jó reggelt!
Clarice Starling: Dr.Lecter! Én Clarice Starling vagyok. Beszélhetnék önnel?
Dr. Hannibal Lecter: Jack Crowfordtól jött, ugye?
Clarice Starling: Igen tőle.
Dr. Hannibal Lecter: Láthatnám az igazolványát?
Clarice Starling: Hát persze. (Clarice előveszi az igazolványát és távolról megmutatja.)
Dr. Hannibal Lecter: Jöjjön közelebb! (Clarice kinyújtja az igazolványt tartó karját.) Közelebb! (Közel lép az üvegfalhoz.)

(A doktor rátekint az igazolványra.)

Dr. Hannibal Lecter: Csak egy hétig érvényes. Maga nem igazi nyomozó, ugye?
Clarice Starling: Kiképzésen vagyok az akadémián.
Dr. Hannibal Lecter: Jack Crowford egy tanulót küldött hozzám?
Clarice Starling: Igen, diák vagyok. Tanulni jöttem magához. Gondolom el tudja dönteni elég-e a végzettségem a témához.
Dr. Hannibal Lecter: Egész ügyesen vágta ki magát, Starling nyomozó. Üljön le, kérem! És most feleljen: mit mondott magának, Miggs, az a tudathasadásos, odaát? Ugye súgott valamit? Szóval mit súgott?
Clarice Starling: Azt mondta, "érzem a pinád szagát."
Dr. Hannibal Lecter: Értem. Én magam nem érzem. Maga Evian bőrápolót használ, és néha a L'Air du Temps parfümöt, de ma nem.
Clarice Starling: Azt mind maga rajzolta, doktor?
Dr. Hannibal Lecter: Ez itt a Dóm látképe a Belvedere felől. Ismeri Firenzét?
Clarice Starling: Mindent emlékezetből rajzolt, uram?
Dr. Hannibal Lecter: Csak az emlék maradt a látvány helyett, nyomozó kisasszony.
Clarice Starling: Hát akkor talán nézze meg a híresen éles szemével ezt a kérdőívet!
Dr. Hannibal Lecter: Jaj, ne, ne! Ne, ne! Olyan jól kezdte. Udvarias volt és méltányolta az udvariasságot, és bizalmat mutatott, amikor válaszolt a kínos kérdésre Miggsről. Most pedig otromba módon törne rám a kérdőívével? Ez így nem megy.
Clarice Starling: Csak arra kértem, hogy nézze meg, doktor. Vagy megteszi, vagy nem.
Dr. Hannibal Lecter: Igen. A főnöke nagyon elfoglalt lehet, ha már a tanítványait küldi önmaga helyett. Nagyon hajt az új fiúra, Buffalo Billre. Micsoda vakmerő fiú. Nem tudja, miért hívják éppen Buffalo Billnek? Mondja el, kérem! Az újságok nem írták meg.
Clarice Starling: A kansasi gyilkossági csoportnál mondták róla viccből, hogy "csak akkor bika, hogyha nyúzhat."
Dr. Hannibal Lecter: Mit gondol róla? Miért nyúzza meg az áldozatait? Starling nyomozó, villantsa meg az elméjét!
Clarice Starling: Ez dobja fel. A legtöbb sorozatgyilkos megtart valamit az áldozataiból.
Dr. Hannibal Lecter: Csak én nem.
Clarice Starling: Persze. Mert maga megette.
Dr. Hannibal Lecter: Kérem azt a kérdőívet.

Dr. Hannibal Lecter: (Clarice beteszi az ételbeadóba a kérdőívet, Dr Lecter átveszi és elkezdi átlapozni.) Nyomozó kisasszony! Gondolja, hogy ezzel az életlen vacakkal felboncolhat engem?
Clarice Starling: Dehogy én csak azt hittem, hogy a maga tudása...
Dr. Hannibal Lecter: Maga törtető ember, ugye? Tudja, milyennek látom a jó táskájával és az olcsó cipőjével? Egyszerű bugrisnak látszik, kivakart, törtető bugris és rossz ízlésű. A jó táplálkozástól nem olyan rövidek a csontjai, de legfeljebb egy generáció választja el a bányától. Így van, Starling nyomozó? A beszédén is érződik, hogy alacsony sorból származik, hiába palástolja. Mi volt az apja? Ugye szénbányász? Emlékszik még a lámpa szagára? Elég hamar felfigyeltek a fiúk magára. Ott fogdosták a ragacsos kezükkel a kocsi hátsó ülésén, miközben maga a pokolba kívánta őket, vagy akárhová. Egyenes út vezetett az FBI-hoz.
Clarice Starling: Sok mindent meglát. De elég ereje volna-e hozzá, hogy saját magát is kielemezze? Mi lenne, ha egyszer, ha egyszer magába nézne ilyen mélyen, és leírná, mit lát? Talán fél tőle.
Dr. Hannibal Lecter: Egyszer egy népszámláló ki akart kérdezni. A máját ettem meg szép nagy szemű babbal, és jó Chiantit ittam rá. Menjen csak vissza az iskolába, kicsi Starling. Siessen, siessen! Siessen!

Dr. Hannibal Lecter: Quid pro quo. Ha én mesélek, maga is mesél. Persze nem erről az ügyről. Hanem magáról. Quid pro quo. Igen vagy nem, Clarice? Szegény, kis Cathrine csak vár.

Dr. Hannibal Lecter: A pillangó lényegéhez tartozik az átváltozás. A hernyóból gubó lesz, majd báb, és abból kél ki a szépség. A kis Billy is változni akar.

Jame Gumb: Hé, mondja, ugye 14-es a mérete?

Dr. Hannibal Lecter: Billy nem igazi transzexuális, csak szeretne az lenni. Persze sokminden akart már lenni.
Clarice Starling: Maga szerint közel állunk, hogy elkapjuk, hogy érti ezt, doktor?
Dr. Hannibal Lecter: Három helyen tudnak nővé operálni: a Johns Hopkinsban, a Minnesota Egyetemen, és a Columbus Orvosi Központban. Nem lepődnék meg, ha Billy akár az egyikben, akár mindháromban jelentkezett volna, de elutasították.
Clarice Starling: Milyen alapon utasították el?
Dr. Hannibal Lecter: Például gyerekkori magatartászavarok miatt, ha azok erőszakkal párosulnak. Ez a Billy fiú nem született bűnözőnek, Clarice. Hosszú évek során nevelődött azzá. Billy mélyen gyűlöli önmagát, tudja? És ezért azt hiszi, hogy transzexuális, pedig a kórképe ezerszer súlyosabb, és még annál is borzasztóbb.

Dr. Hannibal Lecter: Még azt mondják, szeretjük egymást.

Clarice Starling: Baltimore-ban még igazat mondott nekem, uram. Talán kezdjük onnan.
Dr. Hannibal Lecter: Én elolvastam az aktát, és maga?! Amit csak tudni akar, mind ott van azokon a lapokon.
Clarice Starling: De hogyan olvassam?
Dr. Hannibal Lecter: A legfontosabb alapelv az egyszerűség. Olvassa Marcus Aureliust, aki mindig egy kérdéssel kezdi: "Mi ez a dolog önmagában? Milyen a természete?" Mit csinál az ember, akit maga keres?
Clarice Starling: Nőket öldös.
Dr. Hannibal Lecter: Nem, ez most teljesen mellékes. Mi a legfontosabb, amit művel? Milyen igényét elégíti ki a gyilkolással?
Clarice Starling: A dühét. A társadalmi kivetettség és a szexuális frusztráció miatt...
Dr. Hannibal Lecter: Nem! A fiú vágyódik. Ez a lényege. És hogyan kezdődik a vágyakozás, Clarice? Kiválasztjuk, hogy mire vágyjunk? Próbáljon végre válaszolni.
Clarice Starling: Nem.
Dr. Hannibal Lecter: Nem. Az iránt kezdünk el vágyakozni, amit nap mint nap látunk. Hát nem érzi a testén a vágyakozó pillantásokat, Clarice? És nem arra szegezi a tekintetét, amit kíván?
Clarice Starling: Na igen, persze, de mondja, hogy kell...
Dr. Hannibal Lecter: Neem. Most maga fog nekem felelni. Nem sok alkalma lesz már, hogy befejezze. Miért szökött meg a farmról?
Clarice Starling: Doktor, nincs annyi időnk, hogy ilyesmire vesztegessük!
Dr. Hannibal Lecter: Nem egyformán telik az időnk, ugye kisasszony? Csak magát szorítja az idő!
Clarice Starling: Elkésünk, csak öt percünk van, figyeljen rám!
Dr. Hannibal Lecter: Nem! Maga beszél! Hallgatom! Amikor az apját megölték, még csak tíz éves volt. Leköltözött arra a ló- és birkatenyésztő farmra Montanában. Aztán!
Clarice Starling: Egyik reggel egyszerűen megszöktem.
Dr. Hannibal Lecter: Nem olyan egyszerű az. Mi zaklatta fel? Mikor indult útnak?
Clarice Starling: Hajnalban, még sötét volt és hideg, nagyon hideg.
Dr. Hannibal Lecter: Valami felébresztette, ugye? Talán egy álom?
Clarice Starling: Valami furcsa zaj.
Dr. Hannibal Lecter: Miféle zaj?
Clarice Starling: Sírás. Olyasfajta sírás, mint a gyerekeké.
Dr. Hannibal Lecter: És akkor mit csinált?
Clarice Starling: Lementem a lépcsőn. Kimentem a pajtához. Nagyon féltem, hogy mit fogok látni, de belestem.
Dr. Hannibal Lecter: És mit látott Clarice? Mit látott?
Clarice Starling: Bárányokat. Azok sírtak úgy.
Dr. Hannibal Lecter: A húsvéti bárányokat vágták?
Clarice Starling: Azok sírtak úgy.
Dr. Hannibal Lecter: És akkor elfutott?
Clarice Starling: Nem. Megpróbáltam kiszabadítani őket. Kinyitottam az akol ajtaját, de nem szaladtak el. Csak álltak az ostobák. Nem futottak el.
Dr. Hannibal Lecter: De maga el tudott futni és meg is tette, ugye?
Clarice Starling: Igen, felkaptam egy bárányt és futottam, ahogy csak tudtam.
Dr. Hannibal Lecter: Hova futott, Clarice?
Clarice Starling: Nem tudom. Nem volt se vizem, se élelmem és hideg volt. Nagyon hideg. Azt hittem legalább egyet megmenthetek, de... olyan nehéz volt, nagyon nehéz volt. Csak pár kilométerre jutottam, a sheriff utól ért a kocsijával. A gazda nagyon dühös lett, ezért adtak lutheránus intézetbe. Soha többé nem jártam azon a farmon.
Dr. Hannibal Lecter: Mi lett a bárányával, Clarice?
Clarice Starling: Levágták.

Dr. Hannibal Lecter: Néha még felriad rá ugye? Felébred a sötétben és hallja a bárányok sírását.
Clarice Starling: Igen.
Dr. Hannibal Lecter: És azt hiszi, ha megmenti szegény Catherine-t, elhallgatnak a bárányok ugye? Ha megmenti azt a lányt nem kell többé felriadnia a sötétben a bárányok szívszaggató sírására.
Clarice Starling: Nem tudom. Igazán nem tudom.
Dr. Hannibal Lecter: Köszönöm Clarice, köszönöm.
Clarice Starling: Mondja már a nevét doktor!
Dr. Hannibal Lecter: Doktor Chilton érkezik. Ha jól tudom ismerik egymást.
Dr. Frederic Chilton: Oké. Gyerünk!
Clarice Starling: Most maga jön, doktor!
Dr. Frederic Chilton: Kifelé!
Clarice Starling: Az igazi a nevét!
Boyle: Sajnálom hölgyem, de fel kell raknunk egy repülőre. Jöjjön!
Dr. Hannibal Lecter: Bátorság, Clarice! Ugye értesít majd róla, ha nem sírnak már a bárányok, ugye?
Clarice Starling: Mondja a nevét, doktor!
Dr. Hannibal Lecter: Clarice! Az aktája. (Clarice visszarohan, elveszi az aktákat, az ujja összeér Dr. Hannibal Lecter ujjával.)
Dr. Hannibal Lecter: Viszlát, Clarice.

Murray: (Dr. Lecterről) Igaz, amit mondanak? Ez tényleg egy vámpír?
Clarice Starling: Talán nincs is rá szó, hogy micsoda.

Dr. Hannibal Lecter: Mondja, szenátor asszony. Catherine anyatejen nőtt fel?
Ruth Martin: Mi?
Dr. Hannibal Lecter: Maga szoptatta?
Paul Krendler: Hé, álljon meg a menet.
Ruth Martin: Igen. Igen, én.
Dr. Hannibal Lecter: Kemény volt a mellbimbója, ugye?
Paul Krendler: Maga perverz állat!
Dr. Hannibal Lecter: Ha levágják az ember lábát, még sokáig érzi, ahogy viszket. Mondja, anyuka! Ha levágják az édes kislányát, magának hol fog viszketni?
Ruth Martin: Vigyék vissza ezt a szörnyet Baltimore-ba!
Dr. Hannibal Lecter: Erős testalkatú, 180 centiméter magas, kb. 85 kg lehet, a haja szőke, a szeme világoskék. Harmincöt év körüli, azt mondta, Philadelphiában él, de lehet, hogy hazudott. Most csak ennyire emlékszem, de ha eszembe jut még valami, majd értesítem. Ja, és szenátor asszony! Még valami. Csinos a ruhája.

Dr. Hannibal Lecter: Ne féljen, nem fogok a nyomába eredni, Clarice. A világ érdekesebb, mióta tudom, hogy benne van. Elvárom, hogy maga is hasonlóan udvarias legyen!
Clarice Starling: Jól tudja, hogy én ezt nem ígérhetem meg.
Dr. Hannibal Lecter: Szívesen elcsevegnék még, de egy régi barátomat várom vacsorára. Viszlát.
Clarice Starling: Dr. Lecter... Dr. Lecter... Dr. Lecter... Dr. Lecter...

Lásd még

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további információk találhatóak

A bárányok hallgatnak témában.