A kis herceg

A könyv adatai

Kiadása: 1939 és később számos alkalommal.

Magyarra fordították: Rónay György és mások

Eredeti címe: Le Petit Prince

Idézetek

„Jól csak a szívével lát az ember”

Rónay György fordítása:

– Isten veled – mondta a róka. – Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

– Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

– Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.

– Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

– Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…

Dunajcsik Mátyás fordítása:

– Isten veled – mondta a róka. – Ez hát a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. A lényeg a szemnek láthatatlan.

– A lényeg a szemnek láthatatlan – ismételte meg a kis herceg, hogy emlékezzen rá.

– A rózsád a miatt az idő miatt olyan fontos, amit elvesztegettél rá.

– A rózsám a miatt az idő miatt fontos, amit elvesztegettem… – mondta a kis herceg, hogy emlékezzen rá.

– Az emberek már elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – De neked nem szabad elfelejtened. Mindig felelős leszel azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…

Ádám Péter fordítása:

– Isten veled – válaszolta a róka. – Akkor most elmondom a titkomat. Nincs benne semmi bonyolult: jól csak a szívével lát az ember. Szemmel nem láthatod a fontos dolgokat.

– Szemmel nem láthatom a fontos dolgokat – ismételte a kis herceg, hogy el ne felejtse.

– Mert olyan sok időt pazaroltál rá, attól olyan fontos neked az a rózsa.

– Mert olyan sok időt pazaroltam a rózsámra… – ismételte a kis herceg a róka után, hogy el ne felejtse.

– Az emberek már nem emlékeznek erre az igazságra – tanította a róka. – De neked mindig emlékezned kell rá. Ha egyszer megszelídítettél valakit, mindig vigyáznod kell rá. Neked is vigyáznod kell a rózsádra…

Pálfi Rita fordítása:

– Isten veled – felelte a róka. – Íme, a titkom. Nagyon egyszerű: csak a szívünkkel látunk igazán jól. A lényeges dolgok a szemnek láthatatlanok.

– A lényeges dolgok a szemnek láthatatlanok – ismételte meg a kis herceg, hogy jól megjegyezze.

– A rózsádra szánt idő teszi őt annyira fontossá.

– A rózsámra szánt időm… – mondta a kis herceg, hogy jól megjegyezze.

– Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – De neked nem szabad elfelejtened. Örökre felelős lettél azért, akit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért.

– Felelős vagyok a rózsámért – ismételte meg a kis herceg, hogy jól megjegyezze.

Takács M. József fordítása:

– Isten veled! – mondta a róka. – De még elmondom a titkomat. Nagyon egyszerű: A szemünk nem képes meglátni a dolgok lényegét; azt csak a szívünk súghatja meg nekünk.

– A szemünk nem képes meglátni a dolgok lényegét – ismételte meg a kis herceg, hogy biztosan megjegyezze.

– A rózsádat éppen az teszi oly fontossá számodra, hogy annyi időt pazaroltál rá.

– Hogy annyi időt pazaroltam rá… – ismételte meg a kis herceg, hogy biztosan megjegyezze.

– Az emberek már elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Mindörökre felelős vagy azért, amit egyszer megszelídítettél. Felelősséggel tartozol a rózsádért…

– Felelősséggel tartozom a rózsámért… – ismételte meg a kis herceg, hogy biztosan megjegyezze.

Továbbiak (Rónay György fordításából)

Előbb minden felnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.)

…a fölnőttek ugyanis szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: „Milyen a hangja?” „Mik a kedves játékai?” „Szokott-e lepkét gyűjteni?” Ehelyett azt tudakolják: „Hány éves?” „Hány testvére van?” „Hány kiló?” „Mennyi jövedelme van a papájának?” És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik.

A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.

– Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz – mondta nekik. – Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.

Mindenkitől azt kell követelni, amit az illető megtehet. A tekintély legelső alapja az értelem – mondta a király. – Ha népednek azt parancsolod, vesse magát a tengerbe: föllázad, forradalmat csinál. Azért van jogom engedelmességet követelni, mert ésszerűek a parancsaim.

Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.

– Hát te mit csinálsz itt? – kérdezte tőle. – Iszom – felelte gyászos képpel az iszákos. – Miért iszol? – kérdezte a kis herceg. – Hogy felejtsek – felelte az iszákos. – Mit? – tudakolta a kis herceg, mert máris megsajnálta. – Azt, hogy szégyellem magam – felelte az iszákos és lehajtotta a fejét. A kis herceg szeretett volna segíteni rajta. – Miért szégyelled magad? – kérdezte. – Mert iszom – vágta el a további beszélgetést az iszákos, és mélységes hallgatásba süllyedt.

De te nem szedheted le a csillagaidat! – Azt nem. De bankba tehetem őket. – Az meg mit jelent? – Azt jelenti, hogy fölírom egy darabka papirosra a csillagaim számát; aztán ezt a papírdarabkát bezárom egy fiókba. – Ennyi az egész? – Mi kell több? „Érdekes – gondolta a kis herceg. – Sőt költői. Csak éppen komolynak nem valami komoly.”

A kis hercegnek ugyanis egészen más fogalmai voltak a komoly dolgokról, mint a fölnőtteknek. – Nekem – mondta – van egy virágom, azt naponta megöntözöm. Van három vulkánom, azokat hetente kipucolom; mert azt is kipucolom, amelyik kialudt. Sosem lehet tudni. A vulkánjaimnak is meg a virágomnak is hasznukra válik, hogy birtoklom őket. Te azonban nem vagy hasznukra a csillagoknak.

– Az teszi széppé a sivatagot – mondta a kis herceg –, hogy valahol egy kutat rejt…

Nos, mint minden bolygón, a kis hercegén is voltak jó növények meg rossz növények; tehát voltak jó növényektől származó jó magvak meg rossz növényektől származó rossz magvak is. A magvak azonban láthatatlanok. A föld titkos mélyén alusznak, míg csak az egyiknek eszébe nem jut, hogy fölébredjen… Akkor nyújtózik egyet, és először csak egy elbűvölő, ártatlan kis hajtással kezd félénken a nap felé kapaszkodni. Ha rózsa vagy retek hajtása, hagyhatjuk, hadd nőjön kedvére. De ha rossz növényről van szó, mihelyt fölismertük, azonnal ki kell tépni. A kis herceg bolygóján pedig félelmetes magvak voltak: majomkenyérfa-magvak. A bolygó egész földjét megfertőzték. A majomkenyérfával meg úgy van, hogy ha az ember későn kap észbe, soha többé nem bír megszabadulni tőle. Egyszerűen elborítja a bolygót. Átlyuggatja a gyökereivel. Ha aztán a bolygó túl kicsi, a majomkenyérfák meg túl sokan vannak, előbb-utóbb szétrobbantják.

Ha azt mondjuk a fölnőtteknek: „Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok…” - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: „Láttam egy százezer frankot érő házat.” Erre aztán fölkiáltanak: „Ó, milyen szép!”

További információk

A Wikipédiában további információk találhatóak

A kis herceg témában.