Abu Nuvász

Abu Nuvász vagy Abu Novász („Fürtös”; arabul أبو نواس – Abū Nuwās) néven ismert al-Haszan ibn Háni al-Hakami (arabul الحسن بن هانئ الحكمي – Ahváz, 747 és 762 között – Bagdad, 813 és 815 között) az egyik legjelentősebb középkori arab költő volt.

Abu Nuvász
Abu Nuvász portréja
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Médiaállományok a Wikimédia Commonsban

Bűnbánó vers börtönéből Fadhl ibn ar-Rabí vezérhez

Fadhl, aki szépre s jóra oktattál, ím dicsérlek!
Hisz csak természetünknek dolga szépség s jóság.
A bűn elszállt, s odúmban a virtus látogat csak,
kegyes jámbor levék itt, nincs bennem már gonoszság.
Ha látnál, azt hihetnéd, Baszrait látod, a szentet:
Alázattal takarván e vézna sárga testet,
sáskaszerűn kiszáradt orcával üldögélek;
kezemben rózsafűzér, keblemen a Korán, hol
régente dús aranylánc gyűrüi tündöklének.

Jékely Zoltán fordítása

A borhoz menekült...

A borhoz menekült vigasztalódni éjjel,
s emlékeit a bor csak jobban zaklatá,
s amíg az éjszakát végzete el nem érte,
s a Kos meg az Iker nem tünt az ég alá,
sötétség-köntösét a hajnal összetépte,
s a reggel rongyai alól már megjelent,
s a táborban a nap méltó üdvözletére
zászlók bontattanak piroslók, ékesek:
ott sírt a Nap felé, a könnye hullt peregve,
hogy szempillái is elfogytak rendre-rendre.

Jékely Zoltán fordítása

Vegyes sorok az italról (részlet)

Kéjt, örömöt, sikert nem lelek én,
sehol - csupán a kancsó fenekén.

Jékely Zoltán fordítása