Aristide Bruant

Aristide Bruant
Lásd még
	Szócikk a Wikipédiában

Aristide Bruant (1851. – 1925.) francia kabaré-énekes, színész, költő.

Bruant szívesen beszólt bárkinek, bárhol. A közönség imádta ezt. Rendszeresen legazemberezte, kurvázta, disznózta a vendégeit. A bejárati ajtón ez a felirat állt: „Azoknak az embereknek, akik szeretik, ha beszólnak nekik”.

Idézetek

Bruant Toulouse-Lautrec plakátján

Fogjátok be a pofátokat, barmok, ha én akarok énekelni! – (Ezekkel a szavakkal lépett be a helyre, ahol fellépett, minden este)

Ó, lányok, lányok, hajdan virágok,
egy sout se rejt már a harisnyátok.
Utcán tekergő fáradt lotyók,
este csapatban várakozók,
ott a járdákon, sötét járdákon.
Ondolált hajjal, behorpadt hassal,
repedt sarokkal, ólmos tagokkal.
Köveken koppan a csöpp cipő,
ha szerelemre jő az idő.
Kérjétek Istent, sok kis bolondom,
hogy ágyatokban tüzet csiholjon.

Kormos István fordítása

Szerencse fel,
Vár rám a Chat noir,
A holdfény hívogat
Montmartre-i éjszakán.

A Fekete Macska panasza

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak Aristide Bruant témában.

Szövegek