Az arany ember

Jókai Mór regénye

Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent regénye. A regény Jókai legismertebb és legolvasottabb alkotása, mely nyomot hagyott a későbbi magyar írók műveiben is.

Jókai Mór Az arany ember című regényének egy fóliója, A Szent Borbála és utasai című fejezetből

Idézetek a műből

szerkesztés
  • Volt egyszer egy ember, aki odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy másik világot, ahol szeretik.
  • A nevetés már feleút a gyűlölés és a megszeretés között.
  • Akinek sok dolga van, annak nem ér rá a szíve fájni.
  • A nő szerelmét nem szokás koldulni, hanem meghódítani.

Nem, nem, nincs itt semmi magyarázat, semmi okoskodás, semmi mentség. Nincs itt semmi, csak puszta merő szeretet. Nem tudta ő, miért, mi oka van rá? Csak szeretett. Nem tudta, szabad-e? istenek, emberek engedik-e? Öröm vagy bánat lesz-e belőle? Csak szeretett. Nem készült magát védeni világ és itélő birák előtt; nem gondolt mentségére alázattal meghajtott fejének; nem kérte a férfi védelmét, az emberek kegyelmét, az Isten irgalmazását, csak szeretett. Ez volt Noémi.

Az ember bámul, és nem gondolkozik. Lát, és nem érez. Sem hideget, sem szívdobbanást…

Idézetek a műről

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A Wikiforrásban további adatok találhatóak
Az arany ember témában.
Ez az irodalmi tárgyú lap még nagyon rövid („csonk”). Segíts te is, hogy igazi gyűjtemény lehessen belőle!