Buddhizmus

A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított.

A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kereke” a nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi.

Idézetek

• "A lemondás nem az jelenti, hogy hátrahagyjuk a világ dolgait, hanem azt, hogy elfogadjuk, hogy azok elmúlnak."
  • Aitken Rosi, Jawara D. King The Awakening of Global Consciousness: A Guide to Self-Realization című könyvének 20. oldalán (2010).

• "A legnagyobb tudás az éntelenség.
  A legnagyobb érték az önképzés.
  A legnagyobb minőség mások szolgálatának szándéka.
  A legnagyobb tanítás a folyamatos tudatosség.
  A legnagyobb orvosság minden üressége.
  A legnagyobb cselekedet nem idomulni a világ dolgaihoz.
  A legnagyobb varázslat a vágyak átalakítása.
  A legnagyobb nagylelkűség a nem-ragaszkodás.
  A legnagyobb jóság a nyugodt tudat.
  A legnagyobb türelem az alázatosság.
  A legnagyobb erőfesztíés nem törődni a végeredményekkel.
  A legkíválóbb meditációban a tudat elenged.
  A legnagyobb bölcsesség átlátni a látszólagoson."
  • Atísa, Walter Taminang Perspectives on Mankind's Search for Meaning (2008) című könyvének 63. oldalán.

• "Ahhoz, hogy az atomelmélet leckéjéhez hasonlót találjunk azokhoz az episztemológiai problémákhoz kell fordulnunk, amelyekkel már olyan nagy gondolkodók, mint a Buddha vagy Lao-ce foglalkoztak, amikor megpróbálták harmóniába hozni a szemlélő és cselekvő helyzetünket a létezés hatalmas drámájában."
  • Niels Bohr, az atommodell megalkotója - 1958 Niels Bohr, Atomic Physics and Human Knowledge, (szerk: John Wiley és Sons, 1958) 20. o.

• "A buddhizmus a spekulatív és tudományos filozófia ötvözete. Tudományos módszert használ a végletekig, amelyet racionalistának nevezhetünk. Találhatók benne válaszok olyan érdekes kérdésekre, mint 'Mi a tudat és az anyag? Közülük melyik fontosabb? Halad a kozmosz egy cél felé? Mi az ember helyzete? Létezik nemes élet?' Átveszi onnan, ahonnan a tudomány már nem tud vezetni az eszközei csököttsége miatt. Csatái az elmét győzik le."
  • Az irodalmi Nobel-díjas Bertrand Russell -Online.sfsu.edu - "Buddhism and Science: Probing the Boundaries of Faith and Reason," Verhoeven, Martin J., ''Religion East and West'', Issue 1, June 2001, 77-97. o.

• "Ha például megkérdezzük, hogy az elektron pozíciója ugyanaz marad-e, azt kell mondanunk, hogy 'nem';' ha azt kérdezzük, hogy az elektron helyzete megváltozott-e, akkor is azt kell mondanunk, hogy 'nem';' ha azt kérdezzük, hogy mozgásban van-e, megint csak azt kell mondanunk, hogy 'nem'. A Buddha adott ehhez hasonló válaszokat, amikor az ember halál utáni énjéről kérdezték; de ezek furcsa válaszok a 17-18. századi tudomány hagyománya számára."
  • Robert Oppenheimer amerikai fizikus - J. R. Oppenheimer, Science and the Common Understanding, (Oxford University Press, 1954) 8-9. o.

• "...a vallásos tapasztalásnak van egy harmadik szintje, még akkor is ha ez ritkán található meg tiszta formájában. Ezt nevezem kozmikus vallásos érzésnek. Azok számára ez nehezen érthető, akik még soha nem érezték, mivel ebben nincs semmilyen ember formájú isten; érezzük az emberi vágyak és célok hiúságát, valamint a természetben és a gondolatok világában fellelhető csodás rendet. Az egyéni sorsot börtönnek érzi és teljes létezési élményt keres, mint egy jelentésekkel teli egységet. Ennek a kozmikus vallási érzésnek a jeleit a fejlettség korábbi szintjein is meg lehet tapasztalni, például a Dávid zsoltárban és a prófétákban. A kozmikus elem erősebb a buddhizmusban, ahogy, főként Schopenhauer nagyszerű esszéje megmutatta számunkra. Minden idők vallásos zsenijét kiemelte ez a kozmikus vallási érzés, amely nem ismer dogmákat, sem emberformájú isteneket. Ebből következően, nem lehet olyan egyház, amelynek a legfőbb tanai a kozmikus vallási élményen nyugszanak."
  • Albert Einstein fizikai Nobel-díjas - Religion and Science (1930)

Kapcsolódó szócikkek

• Buddha
• Tendzin Gyaco
• Thich Nhat Hanh

További információk

• Erdő Orsolya: Buddhizmus. 1997. ISBN 963-367-237-6  
• Religion and Spirituality: Buddhism az Open Directory Project projektben (angolul)