Hölbling Miksa
(1811-1901) magyar orvos, Baranya vármegye főorvosa
Hölbling Miksa (Pécs, 1811-1901) magyar orvos, Baranya vármegye főorvosa.
Idézetek
szerkesztés- Az 1845-ben megjelent Baranya vármegyének orvosi helyirata című művében az alábbiakat írta a megye korabeli (1834-1845) nemzetiségeiről:
- A legtöbb magyar helységeinkben szégyennek tartják a menyecskék ha ők házasságuk első 4, sőt 10 évében szülnek, aztán a legegészségesebb és legerősb asszony is ritkán szül többet 2 gyermeknél...Sok menyecske szépségének fönntartása végett akadályozza titkon és bűnös módon a szülést, sokat pedig a szegénység visz arra, minthogy tudniillik, egy-egy fél telken sokszor 3-4 család is kénytelen elélni.
- Mi Baranyának németajkú népességét illeti, azt igen kevés kivétellel, vasszorgalmáról, mindenki dicséri és legvagyonosabbnak ismeri el a megyének népessége közt. - Házai sokkal szebbek, tágasabbak, mint sem a magyarok és ráczokéi. A takarékossághoz jobban ért a német, mintsem a magyar és a rácz, és jobban is táplálkozik és ruházza magát, mint amazok. Földjeit jobban szorgalmasban míveli, mint sem azok, szóval csaknem mindenben fölülhaladja más nyelvű lakótársait.
- A német leginkább kitűnő tulajdona a szorgalmatosság; ő jó alattvaló; engedelmes jobbágy, sokszor igaz, inkább félelemből, mint lelkiismeretből.
- Hol most németek laknak, ott a török elűzése után többnyire ráczok, vagyis szerbek laktak. Letelepedvén a németek, mivel iparkodók voltak, egymás után megvették a ráczok telkeit, úgy hogy a németek mindinkább szaporodtak, a ráczok meg fogytak, így Ráczpetrén hajdan mind rácz lakott, ma pedig ott rácznak híre sincs.
- A ráczok általában erős, izmos testalkotásúak, türelmesek és nélkülözéshez szokottak, és fölöttébb tunyák. A mértékletesség és a jövőrőli gondoskodás éppen nem tulajdonaik.
- Valamint tunyák általában a rácz férfiak, úgy szorgalmasok asszonyaik, kik sokszor kénytelenek az egész családot eltartani és ruházni.
