Hamu

A hamu a növényi és állati anyagok elégésekor visszamaradó ásványszerű alkotórész. A növények hamuja mindig tartalmaz kálium-, magnézium- és kalciumoxidot, kénsavat, foszforsavat, kovasavat, néha vasat, klórt, nátriumoxidot és aluminiumoxidot is.

A Mount Cleveland hamufelhője

Hamujából feltámadó főnix

A hamu jelentései még:

1. a nem nemes fémeknek izzításakor keletkező fémoxidok,
2. a finom porrá széjjelemló szürke dolomit,
3. vulkáni exploziv kitöréseknél a láva legfinomabban elporlasztott részei, e részecskék a láva elegyrészeinek (földpát, leucit, piroxének, magnetit stb.) kristálykáiból vagy csak töredékeiből állanak ,
4. a bor elpárologtatásából visszamaradt üledék elégetésekor visszamaradó ásványi anyagok és nyomelemek.

Meleg fahamut vászonzacskóban

kötnek fel csúzos, fájdalmas testrészekre. Úgy hat, mint a hővesztést gátló, jó meleget tartó borogatás, vérbőség előidézése útján fájdalomcsillapítóan és esetleg oszlatóan.

Jób

Jób 2.7
A sátán eltávozott az Úr színe elől. Jóbot rosszindulatú fekéllyel sújtotta tetőtől talpig.
Jób 2.8
Ez hamuba ült, s egy cserépdarabot vett a kezébe, hogy azzal vakargassa magát.
...Jób 2.11
Jóbnak három barátja értesült a csapásokról, amelyek rászakadtak, és eljöttek hazájukból: Elifáz Temánból, Bildád Suachból és Cofár Naamából. Megállapodtak egymás közt, hogy elmennek hozzá, kifejezik együttérzésüket és megvigasztalják.
Jób 2.12
Amikor távolból ráemelték tekintetüket, nem ismerték meg. Hangos sírásban törtek ki, megszaggatták ruhájukat és hamut szórtak a fejükre.
Jób 2.13
Hét nap és hét éjjel mellette ültek a földön, és egyik sem szólt hozzá egy szót sem. Látták ugyanis, hogy igen nagy a fájdalma.
Jób 3.1
Jób ezután megnyitotta száját, s elátkozta születése napját.
...
Jób 30.19
Beletaszított engemet a sárba, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz
...
Jób 42.6
Ezért visszavonok mindent és megbánok, porban és hamuban!

Odüsszea

VII. ének: Odüsszeusz belép Alkinooszhoz:
mert rég gyötrődöm, nagymessze a kedveseimtől.
Szólt, s hamujába a tűzhelynek le is ült ezután, a
tűz mellé; mire ők mind hosszan csöndbe merültek.
...
XIV. ének: Neküia
Hanem édesapád a tanyáján
teng odakinn, sose megy városba. S a fekhelye ottkinn
nem kerevet, nem szép köpenyeg, nem nagyszerü szőnyeg;
télen a házban hál, hol a szolgák szoktak: a tűzhely
lángja előtt, hamuban, a testét rossz rongy fedi folyton,...

Képek

• 
  Hamujából feltámadó főnix A reborn Phoenix, rising from its ashes. Description from source: A ventral view of the bird between two trees, with wings out stretched and head to one side, possibly collecting twigs for its pyre but also like Christ on the cross.
• 
  Pyroclastic flows descend the south-eastern flank of Mayon Volcano, Philippines. Maximum height of the eruption column was 15 km above sea level, and volcanic ash fell within about 50 km toward the west. There were no casualties from the 1984 eruption because more than 73,000 people evacuated the danger zones as recommended by scientists of the Philippine Institute of Volcanology and Seismology.
• 
  Artemisia Prepares to Drink the Ashes of her Husband, Mausolus (ca. 1630), attributed to Francesco Furini (d. 1646), oil on canvas. Located at the Yale University Art Gallery.
• 
  KL Auschwitz I Crematorium I owens
• 
  Astronaut photo of ash cloud from w:Mount Cleveland, Alaska, USA.

Hamu a borban

Übliche Bezeichnung für die Gesamtheit aller Mineralstoffe und Spurenelemente im Wein, die nach der vollständigen Verbrennung des Eindampfrückstandes des Weines zurückbleibt

Tolnai Nagylexikon

Növényi, állati anyagok elégetésekor származó kálium-, magnézium-, kénsav-, foszforsav- és kovasavtartalmú, ásványszerű alkatrész. A fémoxidokat is H.-nak nevezik. (Fémizzításkor származnak.) A növényhamuk tartalmazzák főként a fenti alkatrészeket és ezeket H.- zsír készítésre használják. A gyakorlati iparágakban szappanfőzésnél, festésnél, fehérítésnél, cserzésnél lugokat készítenek H.-val. Az üveg-és agyagiparban is felhasználják.

Tengeri algák és a puskapor

A salétrom fontos alkotórésze a puskapornak, és azokban az időkben (napoleoni háborúk) nagy volt a kereslet eziránt. A salétrom előállítására szükség volt nátrium-karbonátra, amit tengeri algák hamujából oldottak ki. A hamumaradékot kénsavval semmisítették meg. Jód#A jód felfedezése

Hamu és gyémánt

film, együttes stb. http://www.google.com/search?q=%22hamu+%C3%A9s+gy%C3%A9m%C3%A1nt%22&hl=en&start=10&sa=N film: http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=971&i_county_id=-1

Révai lexikon

1. a növényi és állati anyagok elégésekor visszamaradó ásványos alkotórész. Régebben H. -nak nevezték a nem nemes fémeknek izzításakor keletkező fémoxidokat is (ón-H., réz-H., ólom-H. stb. ). A növények H. -ja mindig tartalmaz kálium-, magnézium- és kalciumoxidot, kénsavat, foszforsavat, kovasavat, néha vasat, klórt, nátriumoxidot és aluminiumoxidot is. A növények H. -ját régebben a H. -zsír gyártására használták; a szappanfőzők, festők, fehéritők és cserzők még ma is ebből készítik a lúgot. Némi alkalmazást talált még az üveg- és agyag-árúk gyártásában és a fémkohászatban (a kemencék fészkének kitapasztására). -
2. H. (geol. ) E néven egyrészt a finom porrá széjjelemló szürke dolomitot értik, amilyen pl. nálunk a Pilishegységben Pilisszentlélek község határában fordul elő; másrészt pedig vulkáni exploziv kitöréseknél a láva legfinomabban elporlasztott részeit is H. -nak nevezik. Ez utóbbiak néha a levegő áramlásaival messzire juthatnak el és távoli vidékeken ülepedhetnek ismét le. E részecskék a láva elegyrészeinek (földpát, leucit, piroxének, magnetit stb. ) kristálykáiból v. csak töredékeiből állanak

fahamu

A fahamut az emberiség évezredeken át nagy becsben tartotta. Sokoldalú felhasználhatósága a háztartások nélkülözhetetlen részévé tette, hiszen a hamulúgot mosószerként, szappanként és fafestékként, magát a hamut trágyaként tudták használni.

A fa elégetésekor keletkező hamu számos értékes ásványi sót tartalmaz. Erősen lúgos kémhatású, pH-értéke 10-13 közé esik

• A sokoldalú fahamu Kertészet és Sz. 2000/31

meghatározás - :de:Asche , de.wiktionary

• de:Asche

Asche bezeichnet im umgangssprachlichen Sinn den Verbrennungsrückstand organischen Materials, also von Lebewesen, wie Pflanzen oder Tieren. Dieser Artikel behandelt den teilorganischen Verbrennungsrückstand; für den Auswurf von Vulkanen, siehe de:Vulkanische Asche

• http://de.wiktionary.org/wiki/Asche

   [1] Verbrennungsrückstand
   [2] feinkörniger Auswurf von Vulkanen
   [3] umgangssprachlich: Geld
   [4] umgangssprachlich Ex-DDR: Nationale Volksarmee

   [1] Es verbrannte zu Asche.
   [2] Der Vulkan spie Asche und Lava.
   [3] Wie viel Asche hast du dabei?
   [4] Warst du auch bei der Asche?

Redewendungen

http://de.wiktionary.org/wiki/Asche

   [1] in Sack und Asche gehen
   [1] wie Phönix aus der Asche
   [1] zu Schutt und Asche werden
   [1] etwas in Schutt und Asche legen
   [1] Asche aufs Haupt streuen
   [1] Asche auf mein Haupt

• hamuba esik a pecsenyéje

felsül

Szinonímaszótár

• hamukál

mellébeszél, kertel, köntörfalaz, ködösít, halandzsázik [köz] | hasal, mismásol [biz] | blablázik, hadovál

• hamut hint a fejére

megbán

Szinonímaszótár

• hamvába holt
• a hamut is mamunak mondja

Meleg fahamut vászonzacskóban

„Hamufürdő” Meleg fahamut vászonzacskóban kötnek fel csúzos, fájdalmas testrészekre. Úgy hat, mint a hővesztést gátló, jó meleget tartó borogatás, vérbőség előidézése útján fájdalomcsillapítóan és esetleg oszlatóan.

Forrás: Révai lexikon

symbolik

• de.wikipedia.org/wiki/Asche

Asche symbolisiert in vielen Kulturen Buße und Reinigung:

   * Der vedische Feuergott Agni reinigte seinen Körper mit Asche, um so die Spuren seiner vergangenen Verfehlungen zu entfernen.
   * An ihrem Neujahrstag, der im März stattfand, badeten die Römer in Asche, um gereinigt das neue Jahr anzugehen - ein Brauch, der wegen der Koinzidenz des Datums eventuell im Aschermittwoch weiterlebt.
   * Der Phönix, der ebenfalls ein Symbol für Reinigung/Reinheit und Wiedergeburt ist, entsteht alle 500 Jahre aus seiner eigenen Asche neu.
   * Vibhuti ist im Hinduismus heilige Asche, welche angeblich heilende und übernatürliche Kräfte besitzt.

Chemische Zusammensetzung

Chemisch betrachtet handelt es sich dabei um den Mineralstoffgehalt, also den anorganischen Anteil des Stoffgemisches, den die Lebewesen darstellen. Asche besteht vor allem aus Oxiden und (Bi-)Karbonaten diverser Metalle, z.B. Al2O3, CaO, Fe2O3, MgO, MnO, P2O5, K2O, SiO2, Na2CO3, NaHCO3, etc.

Ist die Temperatur im Feuer so hoch, dass die Asche weich und teigig wird, so entsteht beim Abkühlen durch Sinterung eine poröse, aber feste Masse. Diese nennt man auch Schlacke. Der Ascheerweichungspunkt liegt je nach Bestandteilen typischerweise zwischen 900 - 1200 °C.

Die Dichte von Holzasche (frisch aus dem Ofen, unkomprimiert) liegt bei ca. 0,3kg/l

Verwendung

Holzasche aus der Verbrennung von unbehandeltem Holz kann als Kalium-Dünger verwendet werden. Als Richtwert bei einer bedarfsgerechten Anwendung gelten maximal 3 Liter Asche pro 10 m2 Fläche im Jahr.

Zum Kompostieren ist diese saubere Holzasche ebenfalls geeignet. Sie kann den Kompostiervorgang positiv beeinflussen und sollte schichtweise und in kleinen Mengen in den Kompost eingearbeitet werden.

Keine Verwendung findet normale Asche auf der Aschenbahn, dort wird vulkanische Asche verwendet.

Holzasche wurde früher auch zur Seifenherstellung und im Spätmittelalter als Flussmittel zur Glasherstellung verwendet. Die Inka verwendeten Holzasche, um Mais für den Menschen bekömmlich zu machen. Der Stamm der Huaorani in Ecuador verwendet Asche zur Körperhaarentfernung.

Szimbólumtár

hamu: A szilárd, szerves anyagok elégetéséből származó porszerű anyag a mulandóság, a gyász, az alázat jelképe; beavató és megtisztító eszköz, ugyanakkor magában rejti a feltámadás, az élet lehetőségét (pl. a →főnix tulajdon hamvaiból születik újjá). • Az antik elképzelések szerint koncentrált formában tartalmazza az elégett dolgok erejét, s egyben mutatja mulandóságukat is. A mediterrán kultúrákban a földi dolgok időhöz kötöttségét, a megtisztulást és az elmúlást tükrözi. A gyászszertartásokban hamut szórnak a fejükre (Hom. Il., XVIII. 25). • Az indiai jógik testének hamuval való bedörzsölése azt jelképezi, hogy lemondanak a földi élet minden hívságáról (→test/hús). • Az Ószövetségben is megjelenik ez a szokás a gyász és a bűnbánat jeleként (Jób 2,8), valamint a megtisztulási szertartásban (Szám 19). A bánat jele, amely örömmé változhat (Iz 61,2). A keresztény hagyományban a teremtés anyaga, az új kezdete. A farsangot követő hamvazószerdán a hívek homlokát az előző évi virágvasárnapi szentelt barka hamvaival kenik meg, s ez a nagyböjt első napja, a vezeklés, a bűnbánat időszaka. A →por és hamu a halál, az emberi mulandóság kifejezője (Halotti beszéd és könyörgés). • Az elégetett holtak hamvainak szétszórása különleges jelentőségű. Egy antik legenda szerint Szolón hamvait Szalamisz szigetén szórták szét, hogy holtában is Athénhoz kötődjék. A boszorkányok hamvait a középkorban vízbe szórták, hogy minden földi nyomukat eltüntessék, és vissza ne térhessenek (→máglya). • Kölcsey Hymnusában a haza jelenik meg hamvvederként. A II. világháború megsemmisítő táboraiban elégetett foglyok emlékét gyakran kapcsolják a hamuhoz (pl. Paul Celan Halálfúgájában). Weöres Sándornál – a →por jelentéséhez hasonlóan – a létet megelőző holt anyag: „száz alakban létre-jöttök a durva hamuból” (Hatodik szimfónia; A teremtés). →tűz [K. Zs.]

katolikus lexikon +

hamu, hamv (lat. cinis): szerves anyag elégése után keletkezett szervetlen maradvány, →por. - A Szentírásban az átforrósodott kőre tett, ellapított kenyértésztát forró ~val fedték be: ez volt a kenyérsütés legegyszerűbb módja, mely a beduinok körében ma is él (1Kir 19,6: ~ban sült cipó; kenyér). Gyász, bánat alkalmával ~t szórtak a fejükre v. ~ba ültek, ~ban hevertek (Józs 7,6; 2Sám 13,19; Jób 2,8; Iz 61,3; Jer 6,26: Ez 27,30; Jón 3,6; vö. Mt 11,21; vö. Siral 3,16 és Zsolt 102,10: “A ~t úgy eszem, mint a kenyerem”). A →tisztítóvízbe egy hibátlan, még igába nem fogott vörös →tehén ~ját keverték (Szám 19; Zsid 9,13). A Szeleukidák idején a halálbüntetés egyik módja volt, hogy az elítéltet forró ~val telt toronyba dobták (2Mak 13,5-8). - A ~ a mulandóság (Jób 13,12) és a semmiség képe (Ter 18,27; Iz 44,20; Siral 3,16; Sir 40,3). A keresztény lit. ebben az értelemben is használja hamvazószerdán a hamvazásban. A kk-ban szokás volt az is, hogy a haldoklók a bűnbánat jeleként a nyilvános bűnösök ciliciumát vették magukra és ~val hintették meg magukat. A ~ szimbolikus jelentését fölerősíti a hamvasztás. - A →Mária házában talált ~hoz sok csoda kötődik. - Néprajz. A “kétasszonyközi” (Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepe, VIII. 15. és IX. 8. közötti idő) ~nak különleges erőt tulajdonítottak, szt tárgynak tartották (→szentelmény). - A fa elégetésekor keletkezett ~ból, fa~ból állították elő a ~lúgot és a ~zsírt, melyet a nép szappanfőzésre és a kender földolgozásakor használt. A szapulni való fonalat először szitált fa~ra öntött forró vízbe hempergetik, utána, ha a lúggal már jól teleivódott, került a szapullóba. - Télen a méhkas hidegtől való védelmének egyik módja, hogy a pincében gerendára (ászokra) rakott kasokat ~val körülhintik v. tapasztják. - ~val kapcsolatos tréfás szokások. Nagy munkaidőben a névnapokra külön mókákkal hívták föl a figyelmet: a komák és szomszédok estefelé egy koccintásra bekopogtattak, mire az asszonynép és legények az udvarra lopakodtak, s ~val v. porral teli cserépfazekat vágtak az ajtóhoz. Az ún. “bakfazekdobás” gonoszűző és szerencsevarazsló hite, később jókívánság sokaságát jelképező szokása előfordul más jeles alkalmon is, pl. a keresztelőlakomán, elkendőzéskor, a menyasszonyért, esküvőre, vásárra induláskor stb. Az áldás gyanánt “életvesszővel” megveregető Szt Miklós pp. alakjából többszöri átértelmeződés után a leányéletben a “fonalvizsga” legénybírója lett. Kalotaszegen pl. a legények sorra járták a lányosházakat, s amely leány nov. elsejétől mindennapra egy “darab” fonalat föl nem mutatott, azt mint lusta lányt ~val töltött zacskóval megütögették. - Maros-Torda vm-ben vizes ~val töltött zacskóval csapkodnak aprószentek napján (aprószentek-hordás). - Lakodalomban a palócoknál 3 tálat szolgálnak föl, az egyikben töltött csirke és sütemény van, a másikban kis élő macska, a harmadikban korpa, ~ és csont összekeverve. Mindegyik tál egy másik tállal van letakarva, s ha a násznagy elsőre eltalálja a töltött csirkét, akkor ő és asztalszomszédai eszik meg, ha azonban eltéveszti, akkor az asszonyoké. - A ~t gyógyításra is használták, főként állatok kisebb sebeit hintették be rendszeresen ~val (pl. a jószág könnyebb fölismerhetése végett ált. a fület, ritkábban a farkat megcsonkították. A füljegy egyenes, hegyes v. félköralakú bevágását ollóval v. bicskával metszették, s hogy a seb gyorsabban gyógyuljon, ~val hintették be). - A ~ban sütés ősi sütésmód. Különösen a balkáni népek körében élt sokáig, mely szerint a húst állati gyomorban, bőrben, fakéregben, sárral göngyölt levelek közt, áthevített gödrökben v. ~ban sütötték. A bodrogközi pákászutódok ~ban sütik meg a kézzel fogott halat. A nyílt tűzhelyen ~ban sütött tésztáknak vidékenként több neve is van, ami a szokás általános elterjedtségének jele: bodag, bobályka, pogácsa, pogácsakenyér, pokronta, pompos stb. A ~ban sült pogácsa, más néven őskenyér, melyről a népmesékben annyi szó esik, vsz. azért lett következetesen a szegény ember útravalója, mert a szegény vidékeken, ahol kevés gabonát termeltek, nem volt sütőkemence, s a tányérnagyságú, kovásztalan lepénykenyeret v. a kisebb “pogácsát” kizárólag ~ban és kövön sütötték (pl. a Székelységben nagyon sokáig). A kunyhó közepén álló tűzhelyen is sütötték ~ba takarva a parázstököt és a krumplit. A bükkfa ~lapát arra szolgált, hogy a hajdina- v. kukoricakenyeret behelyezzék a tűzhely ~jába.

Jób

Jób 2.7
A sátán eltávozott az Úr színe elől. Jóbot rosszindulatú fekéllyel sújtotta tetőtől talpig.
Jób 2.8
Ez hamuba ült, s egy cserépdarabot vett a kezébe, hogy azzal vakargassa magát.
...Jób 2.11
Jóbnak három barátja értesült a csapásokról, amelyek rászakadtak, és eljöttek hazájukból: Elifáz Temánból, Bildád Suachból és Cofár Naamából. Megállapodtak egymás közt, hogy elmennek hozzá, kifejezik együttérzésüket és megvigasztalják.
Jób 2.12
Amikor távolból ráemelték tekintetüket, nem ismerték meg. Hangos sírásban törtek ki, megszaggatták ruhájukat és hamut szórtak a fejükre.
Jób 2.13
Hét nap és hét éjjel mellette ültek a földön, és egyik sem szólt hozzá egy szót sem. Látták ugyanis, hogy igen nagy a fájdalma.
Jób 3.1
Jób ezután megnyitotta száját, s elátkozta születése napját.
...
Jób 30.19
Beletaszított engemet a sárba, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz
...
Jób 42.6
Ezért visszavonok mindent és megbánok, porban és hamuban!

Odüsszea

VII. ének: Odüsszeusz belép Alkinooszhoz:
mert rég gyötrődöm, nagymessze a kedveseimtől.
Szólt, s hamujába a tűzhelynek le is ült ezután, a
tűz mellé; mire ők mind hosszan csöndbe merültek.
...
XIV. ének: Neküia
Hanem édesapád a tanyáján
teng odakinn, sose megy városba. S a fekhelye ottkinn
nem kerevet, nem szép köpenyeg, nem nagyszerü szőnyeg;
télen a házban hál, hol a szolgák szoktak: a tűzhely
lángja előtt, hamuban, a testét rossz rongy fedi folyton,...

Halotti beszéd

Latiatuc feleym zumtuchel
mic vogmuc. ýsa pur es chomuv uogmuc.

Biblia

• Szám 19,17: Egy ilyen módon tisztátalanná vált számára vegyenek az elégetett engesztelő áldozat hamvaiból s egy edényben öntsenek rá élő vizet.
• Zsid 9,13-14: a bakok és bikák vére meg az üsző hamva a tisztátalanokra hintve külsőleg tisztára teszi őket
• Jeremiás könyve Öltözz szőrruhába, népem leánya, és feküdj hamuba.

Siratószövegek motívumkincse

Vajon, hova lögyek, mit csinájjok? Zsákba öltözzek-é, hamuba bujjak-é a nagy gyászomba? (Magyar Néprajz V. Folklór 1. Magyar népköltészet / A SIRATÓSZÖVEGEK FŐBB ALKOTÓELEMEI, MOTÍVUMKINCSE)

Hamvazószerda

a katolikus egyházban a 40 napi bőjtnek első napja. Nevét onnan kapta, mert a pap e napon hamut szentel, mely az előző évben virágvasárnapról megmaradt pálmák v. barkák elégetéséből készül, s e hamuval a hivek homlokát keresztalakban megjelöli, miközben e szavakat mondja: Emlékezzél meg ember, hogy por vagy és porrá lész. A hamvazás eredete az ősegyházban keresendő, mikor is a püspök a nyilvános bünösök fejére hamvat hintett s felhivta őket, hogy bánják meg vétkeiket. Az ily vezeklőkhöz később alázatosságból más buzgó keresztények csatlakozván, ezek is meghamvaztatták magukat s az 1091. tartott beneventi zsinat már kötelezővé tette e szertartást, mely a XII. és XIII. sz. óta általánossá lett. (Pallas)

Zsidó házasságkötés

...a soh'sem teljes zsidó öröm kifejezésekép — hogy hamut hintenek a vőlegény homlokára... (Magyar zsidó lexikon)

Körülmetélés

Az eltávolított előbőrt hamuba vagy porba helyezik, jeléül az Isten és Izrael közötti szövetségnek, amelynek következtében Iz­ rael úgy el fog szaporodni, mint a föld pora vagy a tenger fövénye (Magyar zsidó lexikon)

Kalevala

Hamu ottan nagy halomban,

Egész dombbal száraz por van,

Fás dereglye tüzebeli,

Hajóégés üszkebeli,

Elvetik a lent ím oda,

Beszántják a tűzhamuba,

Alu-tó közellétébe,

Az agyagos föld ölébe.

Itt vasverő Ilmarinen

Hamut készít egy halommal,

A hamuból lúgot forral,

Acél edzetőlevéül,

Vas keményítővizéül.

Szól vasverő Ilmarinen:

„Anni, lelkem, én húgocskám

Csak melegíts fürdőt mézest,

Fűts be nékem gőzlőt, édest

Legfinomabb vágott fával,

Szép sziácsnak aprajával,

Kevéske hamut is kotyvassz,

Lúgot, szappant szépen olvassz,

Mellyel megmosom fejemet,

Tisztogatom termetemet

Őszi ráragadt koromtul,

Téli vasverő soromtul!”

A votjákoknál

Munkácsi B.: Votják népköltészet. 1897. 177.

az apa fehér vászonra 3-szor dob hamut, így szólva fiához: adom neked a vorsudot (varázsszert).

AMIRAN Grúz monda

Nagy sebbel-lobbal állítottak be, és ráparancsoltak az anyjukra, hogy készítsen mindhármuk számára hamuba sült pogácsát. Alighogy a parázsra vetette a tésztát az asszony, Amiran és Uszibi kirántották a tűzből, azon forrón az anyjuk elé tartották és így szóltak hozzá:
- Vagy elmondod az igazat Iaman szeméről, vagy evvel égetjük meg a kebledet. (Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia

Déli csuvasok

A szelleműzés legfőbb módja az, hogy a javas kenyérdarabkákkal, vagy földdel, vagy hamuval :keríti meg a beteg fejét 9-szer, 11-szer, 40-szer, 41-szer, vagy 77-szer (aszerint, hogy milyen :súlyos a betegség).

hamuhodik

Hamvad, porlad; régies alak. Megkönnyezetlen kell hamuhodni hát ákászod (=akácod) alján, Főldi! tenéked is? Óh, néked is, kit dűlt hazádért sustorogó tüzed onta egybe! (Csokonai: Dr. Főldi sírhalma felett) Olyasféle képzés, mint a bűnhődik; -még HÍRHEDT.

Forrás: Értelmező kéziszótár

Hamupipőke

Esténként kihoztak a kamrából egy szakajtó borsót vagy lencsét, beleszórták a hamuba, és ráparancsoltak:. - Ezt reggelre mind kiszedd, vagy jaj lesz neked!(Grimm)
Filmvilág folyóirat 1996/12 36-41. old.
„Változatok Hamupipőkére” - Balogh Gyöngyi - Király Jenő fekvőhelye a tűzhely hamuval fedett padkája.

Néprajzi lexikon

A múlt században a pásztorok ingüket-gatyájukat juhtejben főzték és utána zabszalma hamujába taposták. Az így impregnált ruhába nem ment bele az élősdi

Arkhimédész

megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya.(Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok)

Dareios

megszegte adott szavát és Arsitest hamuba fojtatta (NAGY KÉPES VILÁGTÖRTÉNET I. / XIV. A perzsa birodalom hanyatlása és bukása.)

Hamvasztás

Az ókori műveltség hordozói, a rómaiak és görögök körében általános szokásvolt a halottak elhamvasztása s a hamvaknak többé-kevésbé diszes urnákban (edényekben) való eltartása. E hamvakat kedves emlék gyanánt kegyelettel őrizték (Pallas nagy lexikona)

Csak tiszta forrásból

karcsú lábunk nem lép tűzhely hamujába, csak puha avarba (Román kolindaszöveg Bartók fordításában)

A dinnye eltartása

A későn érő kemény héju sárga- vagy görög dinnyét, szárával együtt kell levágni és ruhával megtörölve egy faládába szitált hamu közé kell rakni, olyan távolságnyira, hogy egyik a másikát ne érintse. Ezután még be is kell fedni hamuval. Végül a láda fedelét boritsuk reá és a pinczébe rakjuk le. Az ily módon elrakott dinnye egész késő télen is élvezhetö gyümölcsöt szolgáltat.
(Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv)

Busmánok

Van nekik mondájuk az ős emberekről is, akik sokféle csodát tudtak véghez vinni, s akik az összes mostani emberek előtt éltek; ezeknek egy része az ég csillagaiba vándorolt s a tejut nem egyéb mint hamu, amelyet azoknak az ős embereknek egy leánya szórt az égre (Pallas)

Dinka

v. dyanké, denka, afrikai néger nép, mely magát dzien néven nevezi...nagy előszeretettel viseltetnek a hamu iránt, hamuba fekszenek, ha aludni akarnak (Pallas)

Régi kínai hagyomány

AZ ÉG KIRÁLYNŐJE
Ha a hamu a tömjéntartóból ok nélkül felszáll és a levegőben szétszóródik, bizonyosra vehető, hogy nagy veszély fenyeget.
(Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia)

hamuba sült pogácsa

Édesanyám, süssön nekem egy hamuba sült pogácsát, mert én elindulok ... Letelepedik melléje, előveszi a hamuba sült pogácsát, s falatozni kezd belőle (Többsincs királyfi és más mesék)
Mondom, hogy sírt az asszony keservesen, de mégiscsak feltarisznyálta Palkót hamuba sült pogácsával, s isten hírével útnak eresztette.
SZÉP PALKÓ SÁMÁNOK ÉS TÁLTOSOK MAGYAR MITOLÓGIA

Hammas Gyurka

Ennek a szegény asszonynak volt három fia: a legnagyobbik csizmadia-, a második szabómesterséget folytatott, hanem a legkisebbikkel semmire sem lehetett menni: mindig a hamuban hevert, azért el is nevezték Hammas Gyurkának.
SÁMÁNOK ÉS TÁLTOSOK MAGYAR MITOLÓGIA

Csonthamu

(fehér spódium), a csontoknak levegőn való hevítése által nyerik; a szerves vegyületek elégnek és a szervetlen alkatrészek a csont eredeti formáját megtartva, visszamaradnak. Szétdörzsölve fehér por, amely 73-84 % bázikus foszforsavas meszet, 2-3 % foszforsavas magnéziát és 4% fluorkalciumot tartalmaz Nagyban Dél-Amerikában állítják elő, ahol a húskivonatgyártáskor visszamaradó csontokat fűtőanyagnak használják. A C. -t foszfor, foszforsav, tejüveg (csontüveg), mázak, csontporcellán v. angol porcellán, műtrágya (nyersen v. szuperfoszfát alakjában), üzőkemencék és tisztítóporok készítésére használják. (Révai lexikon)

S füstként a szelekbe foszoltok

az auschwitzi krematóriumokból naponta több tonnányi hamut lapátoltak ki

    Kiált lágyabban játszd a halált a halál némethoni mester
    kiált borusabb muzsikát s füstként a szelekbe foszoltok
    s fekhettek fellegsírba feküdni van ott hely

    Napkelte korom teje éjjel iszunk
    és délben iszunk a halál némethoni mester
    és iszunk és reggel iszunk csak iszunk csak
    a halál némethoni mester kék szeme van
    elér a golyója talál sose téved
    egy ember lakik a házban aranyhaju Margit
    ránk hajtja szelindekeit sírt ád minekünk a szelekben
    a kígyókkal játszik szakadatlan s álmodozik a halál némethoni mester
    aranyhaju Margit
    hamuhajú Szulamit

Paul Celan: Halálfúga (Todesfuge)