Georg Hegel
német filozófus, egyetemi tanár
(Hegel szócikkből átirányítva)
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770 – 1831) német filozófus.
| Georg Wilhelm Friedrich Hegel |
|---|
.jpg) |
| Lásd még |
 Szócikk a Wikipédiában |
| Művek a Cervantes Virtualon |
 Művek a Project Gutenbergben |
Idézetek tőle
szerkesztés- Azok a nagy emberek a történelemben, akiknek saját partikuláris céljaikban benne van az a lényegi valami, ami a Világszellem Akarata. Ha tovább egy pillantást vetünk a világtörténelmi egyének sorsára, akiknek az volt a hivatásuk, hogy a Világszellem sáfárjai legyenek, ez a sors nem volt boldog. A nyugodt élvezethez nem jutottak hozzá, egész életük munka és fáradozás volt, egész természetük csak szenvedély… A szabad ember egyébként nem irigy, hanem szívesen elismeri, ami nagy és fenséges, és örül annak, hogy van.
- Műveletlen emberek és rendek megelégszenek határozatlan képzetekkel.
- Megismerni az észt mint rózsát a jelen keresztjében, s ezzel örülni ennek a jelennek: az az észszerű belátás, a megbékélés a valósággal, amelyekkel a filozófia azokat ajándékozza meg, akiket egyszer az első szózat felszólított, hogy felfogják abban, ami szubsztanciális, éppígy fentartsák a szubjektív szabadságot, ne egy különösben és esetlegesben álljanak, hanem abban, ami magán- és magáértvaló.
- Grundlinien der Philosophie des Rechts
- Mindennapi tudásunk csak a tárgyat mutatja be, amiről tud, de nem egyszersmind önmagát, nevezetesen a tudást magát.
- A szubjektum, határozottabban elgondolva, a szellem. Ez úgy jelenik meg, mint lényegileg valami létező tárgyra vonatkozó: ennyiben tudat. A tudatról szóló tanítás ezért a szellem fenomenológiája.
- A szellem fenomenológiája