Hoffmann Rózsa

(1948) magyar pedagógus, egyetemi docens, oktatáspolitikus

Dr. Hoffmann Rózsa, született: Bajnai Rózsa (Balatonfüred, 1948. január 22. –) pedagógus, egyetemi docens, oktatáspolitikus.

Hoffmann Rózsa
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában

Állampárti múltjáról szerkesztés

2010 szerkesztés

  • Megélhetési szempontból a felkínált állás akkori helyzetemben mentőöv volt. Fiatal koromból adódóan akkortájt még sem világnézeti, sem politikai kérdésekben nem voltam érett. Ma már mosolyogva, és némi nosztalgiával tekintek vissza akkori énemre. Teljesen kielégített az, hogy boldog házasságban élek, van két gyönyörű gyerekem, van mit ennünk és hol laknunk, és csodálatos nyarakat élünk át a Mátrában. Közéleti szempontból úgyszólván közömbös voltam, de ez bizonyára így volt elrendelve.
    • HVG interjú, 2010. június 24.
  • Feldolgoztam, de nem tudom elfelejteni. […] nehezen éltem meg, amikor rádöbbentem, hogy tulajdonképpen kiszolgáltam az idegen hatalmat. Mentségemre szóljon, hogy a valós információktól elzárva […] fel sem fogtam az ördögi tökéllyel működtetett, hazug és manipulatív rendszer lényegét.
    • HVG interjú, 2010. június 24.

A rendszerváltás utáni politikai és világnézeti nézeteiről szerkesztés

2010 szerkesztés

  • Láttuk, ahogyan a kislányunk és vőlegénye értékalapra helyezik a párkapcsolatukat, és azt tanácsoltuk nekik, hogy Isten előtt kössenek házasságot. Menyegzőjük szinte misztikus pillanata bennünk is feltámasztotta a mélyen szunnyadó hitet. Ezután esküdtünk meg mi is templomban, a 25. házassági évfordulónkon. Gyermekeink voltak a tanúk. Akkor megéreztem, hazataláltam.
    • HVG interjú, 2010. június 24.
  • 2006-ban Orbán Viktor elnök úr javaslatára és biztatására képviselő lettem. Ekkor hívott meg a KDNP frakciójába Semjén Zsolt úr […] A két elnök egyetértő támogatását bírva örömmel elfogadtam a hívást, hiszen a kereszténydemokratákhoz köt az értékrendem. […] Ismét csak hazataláltam.
    • HVG interjú, 2010. június 24.

A hitoktatásról, egyházi nevelésről szerkesztés

2002 szerkesztés

  • Magam nem találnám elképzelhetetlennek, hogy az állam (önkormányzat) által fenntartott iskola is nyugodtan vallhasson valamilyen világnézetet, keresztény elkötelezettséget, ha a nevelői közösség hívő emberekből verbuválódott. (Hiszen Magyarország lakosságának több mint 60%-a kereszténynek, vagy keresztyénnek vallja magát). Ehhez ma már természetszerűleg hozzá kellene tenni a gyermekeknek és a szülőknek azt a jogát, hogy ha egy nem hívő gyerek kerül ebbe az iskolába, őt semmiféle bántódás, kirekesztés nem érheti. Ez a fajta türelem nem új dolog. Szerzetesrendek pedagógiájában (így például a bencés pedagógiában) régtől fogva bölcs alapelv, hogy a gyereket nem lehet semmire sem kényszeríteni, és olyanért büntetni, amiben nem hisz. Jól működhetnének így az önkormányzati iskolák is.
    • A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budapest V. kerületi szervezetének 2002. októberi rendezvényén elhangzott előadás szerkesztett változata. Hoffmann Rózsa: Etika az oktatásban. I. rész Jel., 2003. május, 138-141. oldal. [1]
  • […] a mai helyzet aggasztó. A lassan mindent elárasztó silányság és fogyasztói szemlélet betör az iskolák falai közé is.
A reménysugarat az egyházi és a felekezeti iskolák adják. Ezekben többnyire megvan az Evangélium tanításában gyökerező, a közös hivatkozási alapot jelentő egységes értékrend. Itt nem kell evidenciákat magyarázni, mert a hívő pedagógusok tudják, hogy az igaznak, a jónak és a szépnek hol van a forrása. Az a kb. 6%, amelyet ezek az iskolák a magyar közoktatás rendszeréből magukénak mondhatnak, csekély arány, de nem elhanyagolható. Nekik kell kovásszá válniuk.
    • A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budapest V. kerületi szervezetének 2002. októberi rendezvényén elhangzott előadás szerkesztett változata. Hoffmann Rózsa: Etika az oktatásban. II. rész Jel., 2003 június, 138-141. oldal. [2]

2011 szerkesztés

  • Az egyházi iskolától a hit továbbadását és a kősziklára épülő erkölcsi tanítás közvetítését várjuk, mert ez az amire a magyar társadalom minden tagjának szüksége van manapság.
    • A Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda harkakötönyi intézményének tanévnyitó ünnepségén, 2011. augusztus 30. (kdnp.hu)
  • Amíg a megtévesztett szülők egy része úgy gondolja, hogy a hitoktatás árt a gyereknek, addig a hittant nem tesszük kötelezővé, de minden rendelkezésünkre álló eszközzel szorgalmazzuk és segítjük azt.
    • Országjáró körút szombathelyi állomása, 2011. szeptember 23. (nol.hu)

2013 szerkesztés

  • Az a cél, hogy mind több gyermek részesüljön keresztény nevelésben, hogy szívja magába óvodás és iskolás korban azokat az értékeket, amelyeken Európa és Magyarország felépült.
    • Egri főegyházmegyei tanévnyitó az egri bazilikában, 2013. augusztus 27. (hvg.hu)

A világnézeti semlegességről szerkesztés

2002 szerkesztés

  • Vizsgáljuk meg mindenek előtt a világnézeti semlegesség kérdését. Hosszas előkészületek, indulatos viharok és szövegmódosítás után 1993-ban született meg a máig hatályos Közoktatási Törvény. Ide vonatkozó szövegét lényegében egyik kormányzat sem módosította azóta. A törvény kétféleképpen foglal állást, aminek komoly következményei vannak a mindennapok pedagógiájában. Egyrészt kimondja, hogy a szülőknek és a gyerekeknek alanyi joguk a világnézetüknek megfelelő iskolát megválasztani. Kimondja azt a jogukat is, hogy amennyiben ezt igénylik, a gyerekek állami iskolában is tanulhatnak hittant. Másfelől viszont leszögezi, hogy azok az iskolák, amelyeket az önkormányzatok tartanak fönn (és ezek mindmáig az iskolák több, mint 90%-át jelentik), nem lehetnek világnézetileg elkötelezettek, világnézetileg semlegesnek kell maradniuk. Nem beszélve arról az „apróságról”, hogy világnézeti semlegesség mint olyan nem létezik (csak istenhit vagy ateizmus például). A törvény ugyanakkor deklarálja a pedagógusok azon jogát, hogy a saját világnézetüket megvallhassák és e szerint taníthassanak... Az önkormányzat által fenntartott iskola tehát semlegességet kell, hogy hirdessen, meg kell szűrnie minden szavát, minden tettét, de én, mint az önkormányzati iskola keresztény tanára, megvallhatom a hitemet. Meglehetősen kétarcú szabályozás. Feltehetőleg a pedagógusok nagy többségének bölcsességét, hivatásszeretetét és egészséges lelkületét dicséri, hogy ebből a helyzetből jellemzően nem születnek súlyos konfliktusok az iskolákban.
    • A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budapest V. kerületi szervezetének 2002. októberi rendezvényén elhangzott előadás szerkesztett változata. Hoffmann Rózsa: Etika az oktatásban. I. rész Jel., 2003. május, 138-141. oldal. [3]

2012 szerkesztés

  • [hvg:] Szakértők szerint az új közoktatási törvénytervezet figyelmen kívül hagyja, hogy alkotmánybírósági határozat mondja ki: az oktatás nem kötődhet sem valláshoz, sem világnézeti felfogáshoz.
[Hoffmann Rózsa:] Nem értem, hogy miről beszélnek ezek az állítólagos szakértők. Egyetlen törvénykoncepciónk sem kötődik valláshoz. Másfelől értékrendbeli és világnézeti semlegesség nem létezik. Csak körül kell nézni, mit okozott az értékeket relativizáló, a jogokat és a kötelességeket, a befektetett munkát a sikerességtől elválasztó, meglehetősen cinikus “semlegesség”. Mi egy másodpercig sem titkoltuk, hogy értékelvű oktatási rendszer alapjait kívánjuk letenni. A törvénykoncepcióinkban és a kormányprogramban megfogalmazott értékek megegyeznek az oktatás több évszázada megbízható iránytűként szolgáló alapjaival.

Minisztériumi körlevelek szerkesztés

2011 szerkesztés

  • A gyerekek örömét csak az árnyékolja be, hogy a ruhájuk, a cipőjük ahány, annyiféle, s igazából nincs is ünneplőjük: nem tudnak szép népviseletbe öltözni s úgy menni a templomba, az ünnepélyre, ahogy a többi odavalósi magyar gyerek. Így kell-e ennek lennie? Csaba testvér imáit talán nem hallgatja meg a Jóisten? Dehogynem! Csak éppen most Titeket szólít meg: tegyetek jót! Támogassátok fejenként legalább 100-100 forinttal csíksomlyói nehéz sorsú társaitokat, hogy az ünnepnapok alkalmával felvehessék a Tőletek ajándékba kapott székely ruhákat!
    • Felhívás minden magyar gyerekhez, aki szeretettel segítene erdélyi árváknak. 2011. augusztus. 31. (kormany.hu)

2012 szerkesztés

  • A mai világ egyik legismertebb és legnagyobb tekintélynek örvendő személyisége, a Katolikus Egyház feje, őszentsége XVI. Benedek pápa a NEVELÉS kérdéseinek szentelte szokásos újévi körlevelét. Mondandója sok tekintetben felerősíti az új törvényeink üzeneteit. Fontosnak tartjuk, hogy a neveléssel bármilyen minőségben foglalkozók megismerhessék az egyházfő üzenetét, és ki-ki belátása szerint meríthessen belőle
    • Hoffmann Rózsa államtitkár köszönőlevele, 2012. január 1. (www.kormany.hu)


Kormányoldali politikusokat érintő plágiumügyekről szerkesztés

Schmitt Pál szerkesztés

  • A disszertáció megítélése nem feladatom. A körlevelet jó egy éve küldtük szét az egyetemeknek, mert elfogadhatatlannak tartottam hogy egyes cégek szakdolgozatok megírására szerveződnek, és ezt a szolgáltatást hirdetni merik. A tudományos dolgozatok tisztaságával kapcsolatban a véleményem nem változott: ugyanez volt évtizedekkel ezelőtt is, amikor gimnáziumban vagy egyetemen tanítottam. Az embernek a saját munkáját kell beadni; minden más csalás. A tudomány szempontjai ugyanakkor megkövetelik az idézetek, a hivatkozások és az utalások sokaságát.

Semjén Zsolt szerkesztés

  • [Hoffmann Rózsa:] A hírt csak itt hallottam a stúdióban, nem szoktam olvasni újságokat és híradásokat, mert nincs rá időm. Kizárt dolognak tartom ezt, és a szokásos politikai játszma részének. Természetesen én nem ismerem, nem olvastam Semjén Zsolt úrnak a disszertációját, de hozzá hasonlóan művelt, teológiából, történelemből, irodalomból, művészettörténetből művelt, nagy tudású embert keveset ismerek. […] Biztos vagyok benne, hogy a vád hamis, egy doktori disszertációban, és mindenféle tudományos munkában idézetek, hivatkozások vannak, ez tehát természetes, nyilván az arra illetékesek foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Kizártnak tartom és rosszindulatúnak ezt az egész megközelítést. […] Hát nem tudom, hogy a HVG munkatársainak vannak-e tudományos minősítéssel rendelkező emberei, az erre hivatalos vagy hivatott emberek nyilvánvalóan ki fogják vizsgálni […]
[műsorvezető:] Elvileg a KDNP-ben – mégiscsak keresztény értékrenden alapuló párt lévén – nagyobb a morális követelmény ilyen szempontból?
[Hoffmann Rózsa:] Egyértelműen igen.
    • Az ATV Szabad szemmel műsorában, 2012.11.18. (YouTube)

A felsőoktatási tandíjról szerkesztés

2006 szerkesztés

  • Ha olyan gazdag társadalomban élnénk, ahol valóban nagy a jólét és magas az életszínvonal, továbbá alapítványok kínálnak tisztes ösztöndíjakat a tehetséges, ám szegény sorsú diákoknak, mi is igazságosnak, s ennélfogva elfogadhatónak tartanánk valamilyen szerény mértékű felsőoktatási tandíjat. Ám a magyar társadalom zöme a szegénységi küszöb környékén él. Napi megélhetési gondok, hónap végén kétségbeesetten számolgatott forintok nehezítik a családok többségének életét. Ilyen körülmények között a százezres nagyságrendű tandíj számukra megfizethetetlen, a ténye pedig elfogadhatatlan."
    • Hoffmann Rózsa: Tandíj a diplomáért. Új Ember, 2006.07.23. LXII. évf. 30. (3023.) (ujember.hu)

2012 szerkesztés

  • Ha valaki nem akar diákhitelt felvenni, és a családja szegény, akkor legyen annyi ambíciója, hogy megkíséreljen eljutni a csúcsokra, felmászni fél lábbal a Himalájára.
    • Fórum a kecskeméti Piarista Gimnáziumban, 2012. december 13. (Eduline)

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikipédiában további adatok találhatóak