Homérosz

Homérosz (görögül: Ὅμηρος, i. e. 8. század ?) ókori görög költő. A Homérosznak tulajdonított két nevezetes költemény, az Iliasz és az Odüsszeia az ókori irodalom két legfontosabb művének tekinthető. Életéről nem maradtak fenn megbízható források, az sem bizonyos teljességgel, hogy valós személy volt-e.

Homérosz
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Művek a Wikiforrásban
Művek a Cervantes Virtualon
Művek a Project Gutenbergben

Iliasz

• Nemlohadó lángot gyújtott pajzsán s a sisakján,

mint ha az ősz csillagja ragyog, mely leggyönyörűbb fényt

áraszt szét, miután megmosdott Ókeanoszban…

• És első sugarát amidőn a mezőkre nyilazta

Héliosz, Ókeanosz szelid és mély áradatából

lépve az égre - találkoztak csatatéren a hősök

• Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét,

vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak,

mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette,

míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak

és a kutyáknak dobta.

• Éósz ágyáról, gyönyörű Títhónosza mellől

fölserkent, fényt hozni az égi- s a földilakóknak;

• Zeusz miután Hektórt s népét a hajók fele vitte,

ott is hagyta a fáradalom s örökös hadivész közt

Odüsszeia

• [...] mert hiszen annál nincs soha szebb és nincs derekabb sem,

mint amikor egymást értő szívvel tartja a házát

férj és nő, nagy fájdalmára a rosszakaróknak,

jóakarók örömére, jeles hírére maguknak

• [...] hadd mondom ki, amit kebelemben sürget a lelkem.

• S Éeliosz ragyogó öbléből kelve, elindult

érc-égboltozaton sugarazni az égilakóknak

és a halandóknak, kik a termő földeken élnek;

s ők Néleusz jólépített várába, Püloszba

értek; az emberek ott pedig épp áldoztak a parton

kékhaju Földrázó istennek barna bikákat.

Száma kilenc a soroknak, s ötszáz ember ül egyben,

s áldozatállatot ád minden sor sorra kilencet.

• […]mert Temeszába megyek rézért ragyogó vasat adni.

• S ők ketten, miután szerelem gyönyörének örültek,

egymással váltott szavakon kedvükre derültek.

További információk

• Odüsszeia az Országos Széchényi Könyvtár weboldalán
• Íliász az Országos Széchényi Könyvtár weboldalán