Jonathan Swift

Jonathan Swift (1667-1745) angol szatíraíró

Idézetei

...az az ember, aki két búzakalászt vagy akár csak két szál füvet is tud növeszteni ott, ahol eddig csak egy nőtt ki a földből: nagyobb dicséretet érdemel az emberiségtől, és mérhetetlenül értékesebb szolgálatot tett a hazának, mint a politikusok minden fajzata együttvéve.
... a női nem különleges szeszélyeit egyáltalán nem korlátozza éghajlat, sem országhatár; a női kedélyvilág sokkal inkább uniformis jellegű, mint ahogy kezdetben gondolták.
... bárkinek jogában áll ugyan mérgeket tárolni rejtett szekrénykéiben - de főbenjáró bűn volna fioláit likőrcímkékkel ellátva forgalomba hozni.
Minden igazhitű a megfelelő végén törje fel az ő tojásait. Hogy mármost melyik a „megfelelő” vége a tojásnak, ez szerény véleményem szerint egyéni lelkiismeret kérdése, illetőleg a legfelsőbb hatóságok döntésétől függ.
... a törvényt csak azoknak van joga megmagyarázni, értelmezni és alkalmazni, akiknek minden érdekük és egyetlen tehetségük abban áll, hogy a törvényeket kicsavarják, összezavarják és megkerüljék.
... a nagy darab emberek álltak mindig a legrosszabbul értelem dolgában.
A szellem tudás nélkül... olyan tejszín, amely egyetlen éjszaka összegyűlik a felszínen, s amelyből az ügyes kéz hamarosan habot ver.
... a föld királyai főleg saját országuk jogszokásaitól vannak általában elragadtatva.
A szatíra olyan tükör, amelyben a szemlélők általában mindenkinek az arcát felfedezik, kivéve a saját magukét.
A képzelet annál élénkebb, minél gyengébb az okoskodás.
A harag és a düh erőt ad ugyan a testnek, de elernyeszti a szellem izmait, s az elmének minden próbálkozását legyengíti és hatástalanná teszi.
... azokat, akiknek véleménye ellentétben van a többségével, miért kell arra kényszeríteni, hogy ezt megváltoztassák?
Csődörben erő a legfőbb érték, kancában a csinosság...
Feljegyezték, hogy tizenegyezer ember szenvedett inkább kinhalált, semhogy a hagyományok ellenére a vékonyabb felén törje fel a tojást.