Kassák Lajos

Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) író, költő, műfordító, képzőművész.

Kassák Lajos
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában

Verseiből

1919. március

Félre a prédikátorok aranyszájával s a humanisták rózsaszínű tenyerével.
A lázadás vastrombitáin most halleluja,
asszony és férfi, lebitanglott munkás és megfertőzött katona.
Az idő akaratvörös perceket fiadzott.
Feszítsétek ki földdel és újságpapírral betömködött ablakaitokat, a szél roppant farkasfogakat köszörül a napban.
Szárnyazzátok föl a döglött bérkaszárnyák ajtóit,
a ti bezabált véreteket izzadják ki az elringyósodott földek.
………
Üvölt az akarat.
Az elszabadult akarat világteremtést orkánzik a torkunkból.

(1919, I./59. oldal)

0 x 0 = 0

A reménytelenség bazalt oszlopai virágoznak fölöttünk
(1920, I./133. oldal)
14
én csak a végtelen kiáltás vagyok
de kik vagytok ti
1921 augusztus 22
tudjátok-e hogy málészátokból tegnap fogaitokkal együtt kiütötték a jóreményt
tudjátok-e hogy a csillagok kitagadtak benneteket s hogy én is köpök rátok s hogy a ti
gyomrotokban is holmi becsületes éhség helyett csak ócska vezércikkek csikorognak
és mégis
E M B E R E K
ó ó
mi egyek vagyunk rettenetesen
(1921, I./143. oldal)

A ló meghal a madarak kirepülnek

bizonyos hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik
vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek
vagy
vagy
madarak lenyelték a hangot
a fák azonban tovább énekelnek
ez már az öregség jele
de nem jelent semmit
én KASSÁK LAJOS vagyok
s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár.
(1922, I./163. oldal)

Tisztaság könyve

Ki tudtam gyomlálni magamból a forradalmi frázisokat, költő létemre megöltem magamban a verset. Most nyugodt lelkiismerettel eltemetem a tornapapucsaimat.
......
Kritikus időket élünk. Az elme borotvaélével lekaszáltuk magunk körül a romantika kék virágait, …
(I./184-185. oldal)
41
a pusztulás fekete angyalai keringnek a városok felett
itt becsukódtak a kapuk a hidak ájultan leszakadtak
esténként felgyújtom magamban a szegénység kristályait
(I./187. oldal)
65
most a négy fal között dolgozom tollal ecsettel vésőkkel és egyszerű szerszámokkal
tűz és kibonthatatlan titok van az ujjaimban az építés törvényeit hirdetem
de sajnos nekünk a legjobb barátaink értelmét is át kell alakítanunk
toronylámpa és bányamunkás vagyok egyszemélyben mi az amit nem értesz meg belőlem
(I./198. oldal, 1926)

Forgócsiga

Csak a vonzás törvényének
engedelmeskedem.
Megértem és lehullok az ágról
mélységiszony nélkül.
(II./372. oldal)

Rekviem egy asszonyért

1910
kemény télidő
sovány ígéretek
és egy ajtó
amit nem tudtam becsukni.
…….
Nem törődtem a bírák szigorával
sem az adóhivatallal
orvosok nagyképével
vénasszonyok siralmaival.
Az a pénz nélküli úr voltam
aki önmaga húsával táplálkozik.
Rögeszmém volt a végtelen felmérése
és meg tudtam elégedni a semmivel.
………
Már tudtam
horgonyaimat a tenger mélyére vetettem
íme hát a sajkát
amit álmaim fénypontjaiból készítettem
semmi baj nem érheti
mert én magam vagyok a tenger
felette az ég
rajta az ezüstporral behintett
tejút is én vagyok.
………
Egy beígért tragédia szálait
szőjük
vakon
és jó képet vágunk hozzá.
(II./287-293. oldal)

Idézetek tőle

• Alapjában véve minden írásom és minden képem megsokszorozott én vagyok. Mind arcképem. És mind vallomás.
  • Kassák egy interjúban
• A művészetnek nem célja van, hanem oka.

Források

• Kassák Lajos összes versei I.–II. kötet, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970