Kossuth Lajos

(1802–1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torinó, 1894. március 20.) államférfi, Magyarország kormányzója.

Kossuth Lajos
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Művek a Wikiforrásban
Művek a Project Gutenbergben

Forrással ellátott idézetei szerkesztés

  • Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni.
    • Országgyűlési beszéd, 1848. július 11.
  • Kinyilatkoztatom, hogy azon nemzet nem fog élni, amely nemzet elvül nem választja azt, hogy aki őt kővel, az menykővel.
    • Országgyűlési beszéd, 1848. december 20.
  • ...revolúciókat sem rózsavízzel, sem glaszékesztűkben nem lehet csinálni.
  • A teória olyan épület, melynek alapja a praxis. Aki ezt szem előtt tartva, általános eszméket penget, az puszta hangot mond, s üres szalmát csépel - vagy mást akar, mint amit mond.
    • A dunai állam-konföderáció és a nemzetiségi kérdés
  • ...a hatalmat csak a szabadság rovására lehet összpontosítani.
    • Magyarország alkotmánya
  • A magyar nyelvnek Magyarországon kívül hazája nincs.
  • Akkor a legnagyobb a sötétség, mikor a hajnal közel van.
    • Értekezés Magyarországról. Irataim az emigrációból.
  • ...úgy látszik, hogy a magyarnak hiába írták a történelmet. Nem okul semmin. Még csak saját kárán sem.
    • 1849 - Kossuth a magyar igazságért
  • ... kifejlett s külön személyiségük teljes tudatával bíró nemzeteket egy állammá összeolvasztani lehetetlen.
  • Veszve csak azon nemzet lehet, amely lemondott önmagáról.
    • Levél a váci kerület választóinak
  • ... cél: szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése s a népképviselet kellékeihez idomáítás által, melynek köszönhetjük, hogy él magyar, áll még Buda.
    • Kossuth: Örökváltság
  • A status helyesebben cselekszik, ha maga gyárakat nem állít, mert a status sok tekintetnél fogva nem igen alkalmas gyárnokságra, ami a status kezében különben is könnyen egyedárussággá fajul; hanem azt véljük a status hivatásában feküdni, hogy a gyárak természetes keletkezésének, a virágzásának akadályait elhárítsa, s biztonságot és oltalmat adjon, melyek védpajzsa alatt a keletkező gyáripar megerősödhessék.
    • Pesti Hírlap, 1842.
  • Kecskeméten országos vásár volt. Kimentünk zászlómmal, kísérőimmel. Szólottam a nép ezreihez Isten szabad ege alatt, s a nép ezrei megesküdtek velem a nagy Istenre, hogy egytől egyig felkél a hazát megvédeni.
    • Kossuth levele feleségéhez, 1848. szeptember 26.
  • Teljes erővel léphetsz fel mindenki ellen, legyen az pap vagy katona, vagy bárki Isten fia. Emlékezz vissza a francia konvent nagy biztosaira, akik a seregek előtt fogatták el a hűtlen parancsnokokat!
    • Kossuth levele Beőthy Ödönhöz, a Délvidék kormánybiztosához.
  • Nálunk nincs ügy, amely a nemzeté volna, nálunk a legszentebb ügy is csak pártügy lehet.
    • Magyar Szózatok. Szerk.: Gyurmán Adolf. Hamburg, 1847. 72–73.
  • A kommunizmust meg tudom érteni, de a szocializmust nem. Régebben sok könyvet olvastam a témáról, sok szakértővel beszéltem, de annyi mindenben különböznek, hogy sohasem értettem meg, mire is gondolnak valójában. Mindenesetre ami egyetlen értelmét a szocializmusnak látom, az összeegyezhetetlen a társadalmi renddel és a vagyonbiztonsággal.
    • Kossuth második beszéde Manchester-ben, 1851. november 12., Select Speeches of Kossuth, Good Press, 2019
  • ... az osztrák sas átokterhes társasága gyengékké teszen, mert belerőnket megoszlatja, természetes barátainkat, sőt polgártársaink egy részét is, ellenségeinkké teszi; isolál a világtól, elkülönit azoknak érdekeitől, kikre különben számithatnánk a veszély órájában, 's nem hágy fel számunkra más dicsőséget, mint hogy mi legyünk a máglya, melyen az osztrák sas megégettetik, – égve magunk is.
    • Negyvenkilencz, 1867. 4–5. sz.
  • A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen! [1] [2]
    • Torino, 1890. szeptember 20.

Egyéb idézetei szerkesztés

  • Csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korának embere, míg ellenben ki korát megelőzi, csak halála után él, ki pedig korától elmaradt, élve is halott.
  • Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr.
  • A múlt a jövendő tükre.
  • A félelem mindig rossz tanácsadó.
  • A magyar még a saját kárán sem okul.
  • Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás.
  • Nekünk most azon egyszerű feladás jutott, hogy a mozgalmakat bölcsen vezessük, s azon kell lennünk, hogy a gyeplő kezeink közt maradjon; mert addig alkotmányos úton haladtunk. Senki ne engedje magát túlragadtatni a kellő vonalon, de ezen vonalig mindent.
  • Ki jót akar a hazának, annak egy politikát kell követnie, melynek két teendője van. Az egyik az: odavinni a dolgot, hogy az ármány és árulás vagy legyen kénytelen lemondani feltett céljáról, vagy legyen kénytelen bevallani, hogy minden ürügyéből kifogyott, nyíltan kimondja: én ármány és árulás vagyok. A másik: hogy míg a nemzet ezt eszközölné, addig készüljön.
  • Nem én öntöttem lelkesedést a népbe, hanem én vettem tőlök erőt és lelkesedést.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikipédiában további adatok találhatóak
Kossuth Lajos témában.