Lao-ce (kínaiul:老子, pinjin:Lǎozǐ) egy feltehetőleg a Kr. e. 6-5. század-ban élt kínai filozófus, akiről azonban nem tudni biztosan, hogy valóban létező történelmi személy volt-e, vagy csupán legenda. Mindenesetre neki tulajdonított mondások bőven fel vannak jegyezve.

Lao-ce magyarul „öreg gyermeket” jelent.

Tudom, hogy a madár repül; tudom, hogy a hal úszik; tudom, hogy az állatok képesek szaladni. A futó teremtmények csapdába ejthetők, az úszók pedig fonott hálóba. Amelyek repülnek, nyíllal lelőhetők. De a sárkány a tudásom fölött áll, a felhők és a szelek szárnyán a mennyekbe emelkedik. Ma láttam Lao-ce-t, és ő olyan, mint egy sárkány. – Konfuciusz

Lao-ce legfontosabb művének címe: »Az Út (Tao) és az Erény (Te) Könyve«. Ez az a könyv, amelyben a taoizmus mesterének tartott szerző összefoglalta és könnyen megjegyezhető formában összegezte a tan kínai hagyományát.

Neki tulajdonított idézetek

szerkesztés
  • Nehéz és könnyű egymást hozza létre, hosszú és rövid egymást alakítja, magas és mély egymásba hajlik, zeneszó és énekhang egymással cseng össze, előbbi és későbbi egymást követi.
  • Aki vágytalan a nagy titkot megfejtheti; de ha vágya van, csak a dolgokat szemlélheti.
  • Tégy tett nélkül, intézz intézkedés nélkül, ízesíts íz nélkül.
  • A bölcs (...) alkot, de művét nem birtokolja, cselekszik de nem ragaszkodik, beteljesült művét nem félti, s mert magának nem őrzi, el sem veszíti.
  • Az út örök és tétlen, mégis mindent végbevisz észrevétlen.
  • Ha fejedelmek, királyok megőrzik, minden magától rendeződik. Ha kapálóznak és intéznek, letöri őket a titkos természet. Vágytalan a titkos természet, s a vágy hiánya: béke, az ég alatt a rend teljessége.
  • Nincs nagyobb bűn a sok vágyakozásnál. Nincs nagyobb szerencsétlenség, mint nem tudni mikor elég, s nincs nagyobb veszedelem, mint nyereségre vágyni. Ezért aki meg tud elégedni azzal, ami elég, örökké elégedett lesz.
  • Távozz el magadtól, hogy eljuss magadhoz!
  • Az orchidea sem veszíti el illatát, csak mert senki sem szagolja, a csónak nem süllyed el, csak mert senki sem ül benne. A bölcs nem hagyja el az Utat, csak mert senki sem ismeri azt.
  • A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga.
  • A folyók és a tengerek azért nyerik el száz és száz hegyi patak hódolatát, mert mélyebben fekszenek, mint emezek, tehát uralkodni tudnak a hegyi patakok felett. Így a bölcs is, aki az emberek fölött akar állni, alájuk helyezi magát; ha előttük akar járni, mögéjük áll. Ilyen módon, bár felettük van a helye, nem érzik a súlyát, és bár előbbre való náluk, létét nem érzik sérelemnek.
  • A jó hadvezér nem harcias, a jó harcos nem haragos.
  • Csak a döglött hal úszik az árral.
  • A vérbeli utazónak nincsenek konkrét tervei, és nem szándékozik mindenáron célba érni.
  • Amikor ráébredsz, hogy semmi sem hiányzik, az egész világ a birtokod.
  • Terebélyes fa hajszál-gyökérből fejlődik, kilenc-emeletes torony kupac földből emelődik, ezer-mérföldes utazás egyetlen lépéssel kezdődik.
  • Aki lábujjhegyre áll, nem áll szilárdan; aki (túlságosan) nagyot lép, nem halad előre; aki magát mutogatja, nem ragyog; aki bizonygatja kiválóságát, nem tartják kiválónak; aki előre dicsekszik, nem szerez érdemeket; aki megköveteli magának a tiszteletet, nem lesz elismert vezető.
  • Aki úrrá lesz az élet-vágyon, orrszarvútól, tigristől nem fél, sem harcban a fegyveres katonától. Az orrszarvú nem döfi beléje szarvát, a tigris nem vágja belé karmát, nem sebzi meg a katona kardja. Miért? Mert a halálnak nincs rajta hatalma.
  • Az, aki mindenhez könnyen és természetesen alkalmazkodik, mert semmihez sem ragaszkodik, és mindenben egyaránt az egyetlen bölcsesség megnyilatkozását látja, aki eléri a teljes kötetlenség állapotát –, az valóban mentes lehet a félelemtől és sérthetetlennek érezheti magát.
  • A bölcs ember a nem cselekvés tevékenységéből él, s a szavak nélküli tanítást valósítja meg.
  • A kevés beszéd az, ami természetes.

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikipédiában további információk találhatóak
Lao-ce témában.