Főmenü megnyitása

Wikidézet β

Limerick

A limerick kötött formájú, ötsoros nonszensz-vers, amely az első sor „Volt egyszer...” mesei fordulatával bejelentett hős fantasztikus kalandjait beszéli el, és a kalandoknak az ötödik sorban félig megismétlődő első, vagy második sor szab határt. A limerick rímképlete: aabba, a bb sorok mindig rövidebbek. Ritmusa általában jambikus, de sokszor szöktetett jambusokkal vagy anapesztusokkal gyorsul fel;

A limerick

  1. rendkívül tömör,
  2. rendkívül bájos,
  3. rendkívül bárgyú,
  4. rendkívül idegesítő.

A versformát Franciaországból hozták be a XVIII. század elején a brit szigetekre visszaérkező ír utazók. Szokás volt, hogy valamely nagyobb összejövetelen mindenkinek négysoros verset kellett rögtönöznie, amelyre az egész társaság rávágta a refrént: Jöjjön el, várja Limerick!

Az ír város lett a versforma névadója.

Forrás: Gergely Ágnes

Egy másik definíció

„A limericknek három fajtája van: 1. a nők jelenlétében is elmondható limerick, 2. az olyan limerick, amelyet nő nem hallhat, de papi személy még igen, és végül 3. a limerick.” Várady Szabolcs

Tartalomjegyzék

Brit limerickekSzerkesztés

Edward LeartőlSzerkesztés

 
Edward Lear (1812.-1888.), nonszensz költő

Egy hóbortos urat Bengálba
Meghívtak jelmezbálba.
Szólt: sokan lesznek,
Öltözöm keksznek -
S a kutya azonmód
Elrágta.


Egy agg hölgy, ki folyton kólikás
így szólt: „Fatetőn leszek krónikás.”
Ahogy ott ült büszkén,
fönnakadt egy tüskén.
Azóta melankólikás.


Ismeretlen szerzőtőlSzerkesztés

Egy kis hölgy a Trent partján, lent,
jól tudta, hogy az mit jelent,
ha így szólnak: "Drága,
meghívnám egy teára."
Jól tudta, mit jelent - de ment.

A rigai lánySzerkesztés

Egy igen ismert limerick a következő:

There was a young lady of Niger
Who smiled as she rode on a tiger.
They returned from the ride
With the lady inside
And the smile on the face of the tiger.

Többen is megpróbálták magyarra fordítani; az alábbiakban néhány verziót közlünk.

Lett hajadon Riga táján
Ült mosolygva tigris hátán;
Hazatérvén végül,
Lett a leány bévül,
Somoly ül a tigris száján.
(Bencze Imre fordítása)

Szabad fordításban:

Ismertem egy nőt, rigai bakfist,
meg akart lovagolni egy tigrist.
De útjuk végére
Ő lett lova étke
- Nem eszik tigris sem zabot, sem rizst.
(E.B.K.)

Kevésbé szabad fordításban:

Ismertem egy nőt, rigai bakfist,
mosolyogva lovagolt egy tigrist.
De ez veszélyes ám!
Mosoly a tigrispofán
Ült már, zabálva őt, mint egy szem egrest.
(E.B.K.)

Vagy:

Ismertem Rigából egy nőt, ennivalót!
aki mosolyogva tigrisen lovagolt.
Nagy volt ennek az ára!
A kéjes tigrispofára
ült végül mosoly – mert nőnkből abrakolt.
(E.B.K)


Újabb kísérlet:

Egy kislány tigris hátára ült,
Arcán kedves mosoly derült.
A lovaglásból visszajőve
A kislány került belőlre
S a mosoly a tigrisre került...
(Gyárfás András)

És még egy kísérlet:

Volt egyszer egy fiatal leány,
Mosolygva ült egy tigris hátán.
De haza érkezve
Gyomrában végezte,
Így mosoly ült a tigris száján.
(Kanczler József)

SzerszámSzerkesztés

Élt egy ember Törökhonban,
Szerszámjához így szólt zordan:
„Elherdáltad minden pénzem,
Tönkretetted egészségem,
S pisilni sem tudsz már mostan?”

(idézi: Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd-ban)

PelikánSzerkesztés

Nagyétkű madár a pelikán,
Bendője halhússal telik ám;
Étket rejt nagy csőre
Egy hétre, kettőre;
Ennyi hal hogyan fér be/ki likán?
(Bencze Imre fordítása)

Más limerickekSzerkesztés

Dante Gabriel RossettiSzerkesztés

Volt egy nyomorult festő, Rossetti,
akit így hívtak: „A szűrét tedd ki!”
De a nőkkel is így járt,
el is iszkolt hát mindjárt,
meg is óvta a szőrét Rossetti.

James JoyceSzerkesztés

Sorsa elérte jó Lady Gregoryt.
„Szegény költők – sírt –, szívem nem ebonit!”
Ám többezer poétát
hordoz ír planétánk –
s így pénze a csatornán lefolyik.

Magyar limerickekSzerkesztés

 
Edward Lear karikatúrája

Holnapra kéne egy limerik
De honnan vegyem a rímeit?
Nincs ennél nyomasztóbb!
Nézem a fagyasztót,
hátha van otthon kis mirelit.
Imreh András

Volt egyszer Magyarba egy Viszkis,
nem volt ő szeszélyes, sem hisztis,
kirabolt bankot,
szívet is rablott,
üldözte közrendőr, sőt tiszt is.
Garaczi László

Volt egy úr, lakhelye Mozambik,
fenéken harapták a zombik.
Faggatták: „Nagyon fáj?”
Azt mondta: „Ugyanmár.
Eleve is volt már azon lik.”

Varró Dániel

A dzsungelben lófrált egy nigger,
hol rátámadt Sir Khán, a tigger,
s azóta e fekete
szörnyen dadog: „Te ... te ... te”
– mondja, és eközben tikkel.

Orbán Ottó

Van egy nő, úgy hívják, Etel.
Egész nap a Neten csetel.
Akadt egy kérője,
de magát mér' ölje:
„Vegyen csak téged a Net el!”

Várady Szabolcs

Imádtuk apánkat, Rákosit,
nem hittük volna, hogy károsít.
Szégyelled magadat?
Késő: e daganat
átterjedt – már minden rákos itt.

Várady Szabolcs

Volt egy srác, úgy hívták, Nemecsek.
Megesett köztünk egy néma csók.
Nincs arra szókészlet,
hogy aztán hogy nézett,
de sajnos ennél több nem esett.

Tóth Krisztina

Volt egy úr, úgy hívták: Jónás,
ráfért egy jókora gyónás.
El is ment; darálta,
a pap meg halálra
rémült, és azóta kómás.

Nádasdy Ádám

Élt egy úr a messzi Győrbe',
bele volt zúgva egy őrbe.
Szólt: "Szeress, fegyveres!
Légy hozzám egyenes -
de azt se bánom, ha görbe."

Nádasdy Ádám

Volt egy báj' ifjú hölgy Pécsett,
a légyottról ő néha késett,
míg egy féltékeny lektor
nem tűré már és megfor-
gatta szívében a késet.

Tatár Sándor

Kedden vettem a légettyűt,
s másnap a postán még egy gyütt;
egy is eleget
tyűzi a leget:
most meg a két tyű lég együtt!

Orbán Ottó

Lepedő-táncművésznő Alíz,
Vonulatairól folyt a víz
Mikor a partnere
Nem fagyit nyalt vele,
S arcáról le nem konyult a csíz.

Mezei Péter

Volt egy úr, lakhelye Keszthely.
Lucskosan ébredt föl reggel.
„Tönkretesz ez a nő!” –
intették. – Mire ő:
„Ernyővel feküdjek, ember!?”

Bertók László

Megkésve, végre Válaszútra,
Erdélybe ért a Káma Szútra!
Most megtanulja Kinga,
Hogy nem fasz dugja — linga
Ha hindu módra mász a rúdra.

Ismeretlen szerző, Erdélyből

Demszky Gáborról:

Nem bírt vele Kádár, sem Orbán,
Egyáltalán semmilyen kormány.
De a Városházán
marhák húsát rágván
megakadt pár mócsing a torkán.

Városi folklór

Egy turista Tallinban
berúgott a kantinban.
     Vágya elemésztő,
     de sehol egy észt nő.
Valamennyi randin van.
    Gyárfás Endre

Önmeghatározós limerick

Én költő vagyok, definiálom versem
Tárgyát. Röviden mondok véleményt nyersen.
Hosszan e forma nem engedi a lírát,
Arra késztetnék minden egyes bírát,
Limerickben ítélj, mellébeszéd nincsen!

Szeles György

Varró Dániel: Gasztronómiai limerickekSzerkesztés

Volt egy úr, lakhelye Piripócs,
Fogkrémmel ette a pirítóst.
Rakott rá ribizlit,
Kérdezték: „hogy ízlik?”
Azt mondta: „finom, csak kicsit sós.”

Volt egy úr, lakhelye Alaszka,
Nejét egy barlangba falazta.
Kérdezték: „miért tette?”
Azt mondta: „Mérgembe.
Untam a heringet fagyasztva.”

Volt egy úr, lakhelye Ecuador,
palotát épített lekvárból.
„Nincs neki teteje?”
csámcsogta a neje.
„Nincs szívem, épp abból laktál jól!”

Volt egy hölgy, lakhelye Paraguay,
megszólította egy darab máj:
„Ne forgass panírban,
abban csak manír van.
Markolj meg nyersen és harapdálj!”

Volt egy úr, lakhelye Párizs,
rászóltak: „Fogyjon le máris.”
Onnantól nem evett
feltéthez köretet,
„Pá, krumpli – mondta - és pá, rizs!”

Egyéb limerickekSzerkesztés

A prímember c. könyvbőlSzerkesztés

Egy ifjú egyszer így szólt: - Istenem,
Mindig is furcsa volt nekem,
Ha éppen nincs az udvaron senki,
A platánfa megszűnik létezni,
Hisz nem látja senki sem?
 
- Kedves Uram! Probléma nincsen,
Semmi sem áll távolabb tőlem, mintsem
hogy a platán
netalán
Kárt szenvedjen, hisz vigyázok rá: Isten.

A Trinityn, hol ilyen dolgok végbemennek,
Hősünk kiszámítá köbét a végtelennek.
Ám aljára ért a lapnak,
Gondolta: - Megyek inkább papnak! -
A templomok nyugalmát kívánva hirtelen meg.

(Erdős Pálról)

A probléma komplex, de adott,
Vajh kerek-e a kör? A feladatot
Erdős a kurdok nyelvén
A körmegmaradás elvén
Megoldotta, s ellenpéldát is szolgáltatott.
idézi: Paul Hoffmann (A prímember - Erdős Pál kalandjai a matematika végtelenjében; 35. old.; Scolar kiadó; Nagy György fordítása)

NetleletSzerkesztés

Bencze Imre limerickjeiSzerkesztés

Elmesélt szülötte Gyomának,
Nemrég egy viccet a pumának,
Aki őt széttépte,
Mivelhogy érzéke
Humorhoz nincsen a komának.


A Kisfaludy klán nobilis,
Van Károly, van Sándor és Stróbl is.
Egyik ír Mohácsról,
A másik Csobáncról,
Harmadik szobrot önt bronzból is.


Nyolcadik Henrik a nevem,
Volt egykor hat hites nejem,
Önfejük sorba
Hullott a porba,
Hatszoros csapás ez nekem.

Balla D. Károly limerickjeiSzerkesztés

Magyar virtus

      Szent helyünk minékünk Verecke
      bejárjuk hosszába-keresztbe
      s mint hágót Árpádunk
      minden nőt meghágunk
      nyög belé a Kárpát-medence.

Egy ifjú szakinak

      Várnézni elmehetsz Munkácsra
      tövében rád vár egy kurvácska
      ha mélyen bevered
      neki a csapszeget
      te lehetsz élmunkás luk-ácsa.

A turista panasza

      Taváról ismerik Szinevért
      tó partján kaptam a szuvenírt
      minthogy azt tippelem
      onnan lett tripperem
      idéz is farkamnak színe vért.

forrás

EgyébSzerkesztés

Nudista boszorkány Zsuzsanna,
Biztosan belém is zuhanna,
Egy árnyas fasorban,
Ha egy szál vasorrban
Seprűmön meztelen suhanna.
Hajba Vince


Híd alatt fuldoklik egy fura szerzet,
Vagy talán éppen lexikont szerkeszt?
Úszik? Csak evickél,
A lé a szájig ér,
S pont neki ne szenteljek verset?
Ács Károly


Új barázdát szánt az eke,
Foltos rajtam az új zeke.
Kaptam tegnap ankét-pofont,
Zetornak néztem a plafont.
Megkérdem hát: belépjek-e?


Ha gatyámon Irma gombol,
tököm vígan arra gondol,
hogy ma este
ez a beste
mit sem hagy az írmagomból.
Wolf Péter


Egy honfi, lakhelye Ditró,
Folyton írt, s megnézték: mit ró?
„A román tarhonya
Székelység alkonya.”
Ezt írta...
Nem volt egy Diderot.


Nagyokat élvezett La Fontaine
Naponta - persze, épp ma pont nem.
Pihegett a Madame:
„Pókhálót látsz, babám?
Már megint nézed a plafont fenn!”


Van egy leány, Katalin
Szaga nem egy kankalin.
Lábai kurták,
Derekán hurkák,
És szőr nő a talpain!
innenlelet


A kisváros csalfa pékje,
Elutazott messze Délre.
Hol egy fekete hajadon,
feneke szabadon,
Rögvest megigézte.


Óbudán egy boltossegéd,
Megfojtotta csendben nejét.
Várta egy lány 'Rió-ba,
Végül mégis a bitófa
csavarta el a fejét.
Horváth Szilárd

Volt egy úr, lakhelye Balástya,
pókokat sütött a kalácsba.
„Pókjaid – mondták –
büdösek, rondák.”
„Jól van – szólt –, átállok darázsra.”
Havasi Attila

Kovács András Ferenc limerickjeiSzerkesztés

Írország térképén Limerick
Sírdogál, mert sokan rímelik:
Kész delír! Feszt átír,
És elír Edward Lear!
Íróság irtóra kimerít.


Polgári polgár

Honpolgár pattogott Polgáron:
„Én népem vérszintjét purgálom!

Ki nemzetet dorgál,
Az nem lehet polgár

Polgárnál polgáribb Polgáron!”


Chinoiserie

Vízbe fúlt, Holdra szállt Li Taj-po:
Megnyílt a Menny, mint egy liftajtó.

Sóhajtott Po Csü-ji:
„A lét csak pocsolya –

Mért kellett pancsolnod, nyikhaj Po?”

Faludy György szabadszájaSzerkesztés

Egy török fiú észrevette: tarka
veres foltokkal van tele a farka,
de doktor Mehmed Rugfa
megnézte és kirúgta:
Mosd le róla az ajakrúzst, te marha!


Nagy Sándor szólt: Roxána ajka mézes,
görög lányok dereka ezüstfényes,
varázslatos a keblük,
de mi is mindez együtt
Hephaisztion valagához képest?


Egy ifjú pásztor szólt így, Pápász Brúnó:
Fiatalon az ember szabadúszó.
Lányokkal sokszor dugtam,
még jobb volt kisfiúkkal,
de egy bakkecske, az numero uno.


Az utcán Pál, mikor Erzsók, a kasznár
lánya jött szemközt, megkérdezte: Basznál?
Már, hogyne, mondta,
hanem ily ronda,
illetlen szót, nagyon kérlek, ne használj.

KönyvSzerkesztés

  • Magyar badar
300 limerik. Válogatta, szerkesztette, az előszót írta: Várady Szabolcs. Budapest, 2002, Európa Könyvkiadó ISBN 9630771691

Külső hivatkozásokSzerkesztés