Petőfi Sándor
magyar költő, forradalmár, nemzeti hős (1823–1849)
(Petőfi szócikkből átirányítva)
Petőfi Sándor (1823-1849) magyar költő.
Petőfi Sándor |
---|
Lásd még |
Szócikk a Wikipédiában |
Művek a Wikiforrásban |
Médiaállományok a Wikimédia Commonsban |
Művek a Project Gutenbergben |
Idézetek
szerkesztés
Tied vagyok, tied, hazám!
E szív, e lélek;
Kit szeretnék, ha tégedet
Nem szeretnélek?
- Honfidal
- Hejh, fiúk, hálát adhattok az Istennek, ha olyan barátitok lesznek, amilyen pajtástok vagyok én. [1]
- Az élet rövid béke és hosszú harc, a halál rövid harc és hosszú béke.
- Gyakran nem érti emberét a kor, nagyot teremt nagy lelke erejébül, és ez bukása! Népét fölviszi oly magasra, honnan az leszédül.
- A zseni nem tanul, hanem tud.
- Ha férfi vagy, légy férfi,
Erős, bátor, szilárd;
Akkor, hidd, hogy sem ember
Sem sors könnyen nem árt
Légy tölgyfa, mint a fergeteg
Ki képes dönteni,
De méltóságos derekét
Meg nem görbítheti. - Mi a dicsőség?...Tündöklő szivárvány, a napnak könnyekben megtört sugára. [2]
- Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget. [forrás?]
- Hol vagytok, ti régi játszótársak?
Közületek csak egyet is lássak!
Foglaljatok helyet itt mellettem,
Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem,
Hogy vállamon huszonöt év van már...
„Cserebogár, sárga cserebogár.” [3] - Emlékezet!
Te összetört hajónk egy deszkaszála,
Mit a hullám s a szél viszálya
A tengerpartra vet... [4]
Műveiből
szerkesztésJövendölés
szerkesztés- "Anyám, az álmok nem hazudnak;
- Takarjon bár a szemfödél:
- Dicső neve költő-fiadnak,
- Anyám, soká, örökkön él."
- (1843 március 5-e előtt)
Az Alföld
szerkesztés- Mit nekem te zordon Kárpátoknak
- Fenyvesekkel vadregényes tája!
- Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
- S képzetem hegyvölgyedet nem járja.
- Lenn az alföld tengersík vidékin
- Ott vagyok honn, ott az én világom;
- Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
- Ha a rónák végtelenjét látom.
- (1844 július)
A helység kalapácsa
szerkesztés- (Hősköltemény négy énekben)
- Ti, kik erős lélekkel birván,
Meg nem szeppentek a harci morajtól,
Halljátok szavamat!
De ti, akiknek szíve
Keményebb dolgoknál
A test alsó részébe hanyatlik,
Oh ti kerűljétek szavamat!- (Első ének)
- A kancsal hegedűs,
A félszemü cimbalmos
S a bőgő sánta huzója
Föltelepűlt kényelmesen
A kemencének tetejére; miközben
Vitéz Csepü Palkó,
A tiszteletes két pej csikajának
Jókedvű abrakolója,
Így adta bizonyságát
Ékesszólási tehetségének:
- „Bort!“
Felfogta azonnal
A szemérmetes Erzsók
E szónoklat magas értelmét,
S eszközlé annak teljesülését
Nem fontolva haladván.
- (Második ének)
- Oh Hamlet! mi volt ijedésed,
Mikoron megláttad atyád lelkét,
Ahhoz képest, amint megijedt
A helybeli lágyszivü kántor
Feleségének látásán?
Egy fél-ép asztal alá bújt,
S kezeit könyörögve kinyujtá
Az amazontermészetü Mártához,
De ez nem könyörűlt.
…
Eljő az irígység
Letépni babéraimat... de hiába!
Nem fogja elérni;
Magasan függendnek azok,
Mint Zöld Marci.
- (Negyedik ének)
- (1844)
Szabadság, szerelem!
szerkesztésSzabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.
- (Pest, 1847. január 1.)
Róla mondták
szerkesztés- Petőfi Sándor, a világhírű magyar költő, mint lírikus is kiváló helyet foglal el ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, melyet oly gyönyörűen jellemzett leíró költeményeiben.
Petőfi lírái költészetében legfontosabb a szubjektivitás, azonban Arany Jánosnál inkább az objektivitást látjuk túlsúlyra vergődni.
…
Költeményeiben az aranykalászos, gyönyörű nagy magyar Alföldet látjuk megénekelve, …- Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, 2009, Corvin Kiadó, Déva, ISBN 978-973-622-510-9
- Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában.
- Németh G. Béla: A magyar irodalom története Kossuth Kiadó, 1982., 170. old.