Pierre Curie

Pierre Curie ( 1859. - 1906. ) francia fizikus. 1903-ban Marie Curie-vel kapott megosztott fizikai Nobel-díjat „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a Henri Becquerel professzor által felfedezett sugárzás közös tanulmányozásával nyújtottak”.

Neki tulajdonított idézetek

...gyöngeségünk vagy erősségünk tudatának arányában több vagy kevesebb engedményt teszünk. De ha nem teszünk eleget, egyszerűen eltaposnak. Ha pedig az engedmény túl sok, lealacsonyodunk, és még önmagunkkal szemben is undort érzünk.
Semmitől sem kell félni az életben, csak megérteni.
Az anya mindenekelőtt gyermeke szeretete után áhítozik, még akkor is, ha ez a gyermek fejlődésére káros. A kedves is hatalmában akarja tartani a férfit, s természetesnek találná, ha a világ legnagyobb szellemét egy szerelmes óráért feláldoznák. A harc majdnem mindig egyenlőtlen, mert az igazság a nők oldalán van: az élet és a természet nevében akarnak bennünket visszatéríteni.
Van ember, aki agyondolgozza magát, mégis nyomorultul él; ez vérlázító dolog, de ezért még semmi sem változik meg. A változás valószínűleg azért következik majd be, mert az ember bizonyos mértékig gép, s a gazdasági szempont azt diktálja, hogy okosabb, ha valamilyen gépet ésszerűen dolgoztatunk...
...gyöngeségünk vagy erősségünk tudatának arányában több vagy kevesebb engedményt teszünk.
... egyáltalán nem érzem a kitüntetés szükségességét, de nagyon nagy szükségem lenne egy laboratóriumra ...
... ha a tudományt műveljük, nyugodtan állíthatjuk, hogy teszünk valamit: a talaj itt biztos, s minden felfedezés, még a legkisebb is, megmarad.
A nő, még sokkal inkább, mint a férfi, azért él, hogy éljen: a zseniális nők ritkák.
Az életet álommá kell átalakítani, s álmunkból valóságot formálni.