Romhányi József

Romhányi József (Nagytétény; ma Budapest XXII. kerülete, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) író, költő, műfordító.

Focimeccs

Huszonkét esztelen, félmeztelen egyén,
egymás hátán-hegyén
nyüzsög lenn a pályán.
Mások mája táján taposnak,
és ha elég laposnak
lát a bíró minden egyest,
megítél egy tizenegyest.
S mert a szegény feje tizenegyest kirótt,
a fele közönség átkozza a bírót!
De senki sem csendes a nagy embertömbből,
mert a másik fele harsány éljent bömböl.
Ezalatt a meccsen néhány sípcsont reccsen,
szerteszét vér freccsen. Fel sem veszi egy sem
a fetrengő játékost. Fontosabb a játék most.
A vad középcsatár átgázol a bekken.
Úgy esik az össze, hogy csak meg se nyekken,
azután a labdát megcélozza jól: goóóóóóól!!!!
Egy alacsony néző, ki oda nem lát át,
ordítva paskolja a szomszédja hátát:
vegye le a kalapját, mert szétverem alapját,
azt a kerek tököt! S feje felé bökött.
Erre az: Ó! Te gaz! Engem sértegetni mersz-e?
Persze! Mind a ketten szólnak egy-két havernek:
Gyertek, fiúk segíteni, ha vernek!
Jöttek is mind verekedni, úgyis kezdtek berekedni.
Buzgón verekedtek, bíz nem voltak restek!
S időnként a gyepre elnyűtt testek estek.
De a két okozót rejti már a bozót.
S merre egy rést leltek, gyorsan elszeleltek.
A többit azután alig egy-két nappal,
a derék rendőrség verte szét kardlappal.
Le a kalappal!

Szamárfül

• Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
  

minden vad bikának legvadabbikába.

• Magát rosszul informálták, azt hiszem,
  

mert ugatni szabad nálunk, csak harapni nem!

• Egy szürke kis veréb boldogságban úszott,
  

mikor meghallotta, ma jobb, mint egy túzok.

• Hernyó maradsz, bár fent keringsz.
  

Nem a szárny szab itt mértéket,

hanem a gerinc.

• Ezer vészt eszelt ki, a hasára ütve.
  

Így lett napilapja a valóság tükre.

• Szólt egy vén vízimén: - Tudd meg, barátocskám,
  

Hol a rútság szabály, ott legszebb az ocsmány!

• Tavaszt zengnek a madárkák.
  

Soha kedvesebb dalárdát!

Ám az egyik némán kushad.

Csak nem készül kritikusnak...

Idézetek

• Néha légy bolond egy kicsikét
  

Elrepül úgy a szürke gond, derül az ég.

• Utazunk egy zsúfolt
  

villamosnak csúfolt

szekéren.

– De kérem!

ön lábamon ácsorog

s kalapjáról rácsorog

az eső a vállamra

s a sálamra!

Róla írták

• Bravúros verselési technikával szó- és rímjátékok ezreivel tűzdelte tele műveit, amiért országszerte rábiggyesztették a "Rímhányó" jelzőt.
• A rímhányó Romhányiként emlegetett zseni pimasz éleslátásával szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére. Véleményét, intelmeit gyakran rajzfilmfigurák vagy kedves állatkák szájába adta, s bármily könyörtelen véleménnyel is bírt rólunk, nevettünk briliáns humorán.
• Romhányi a magyar nyelv kiváló ismerője volt, rendkívüli éleslátással, s nem kevés zenei érzékkel fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét.
• Romhányi József a nyolcvanas évek elején gyűjtötte össze kiadásra érdemesnek tartott verseit, kötetet formált belőlük, így született meg a Szamárfül.

Forrás

• Romhányi József: Szamárfül.

Külső hivatkozások

• [1]
• [2]