Somlyó György

költő, író, műfordító

Somlyó György (Balatonboglár, 1920. november 28. – Budapest, 2006. május 8.) magyar költő, író, esszéíró, műfordító, szerkesztő.

Idézetek verseibőlSzerkesztés

Balatonboglár, 1920

Nem volt folyóvíz a falusi házban.
(Később nagypapa fogja bevezetni.)
Lavórban fürdették az újszülöttet.
Apa nem volt jelen a fürdetésnél.
(Fővárosi szűk zugában szorongott.)
Durván kb. húszmillió halottal
Számoltak el az életben maradtak
(A spanyol-járványt is hozzácsatolva)
A levegőben is gyilkolva egymást
(A gázzal és tankokkal egyetemben
Légierőt először hasznosítva).
Nem látsztak hiányozni a hiányzók.

Van másik (Régimódi ballada)

Pentaton

(Ámulás)

Kis nagyothallással megvert gyerekség
Rájátszásként friss öregségi vakság
Szúrós szögesdrótok és tompa elmék
Mézédes csókok véráztatta akták
(Vagy fordítva ha netán úgy akarják)
Az ördögfiókák az istenatták
Rendesen bekerítették őkelmét
Kész csoda hogy megélte élte nagygyát
S most csak ámul hogy mindezt ingyen agygyák
– Az üdvösséghez Herceg! mondd mi kell még?
...........

Ajánlás

Herceg az üdvösséghez mondd mi kell még?
Kettő közül választhat földi vendég:
„Mit az egész világ?” – kérdik Molnárnék
„Könyv az egész világ” – sugják Mallarmék
– Herceg az üdvösséghez ennyi kell még

Arcod...

Az arcod tó. S olykor mint vércse húz át
fölötte vijjogón a gond,
s tükrén az oldhatatlan szomorúság
sikamlós olaja ragyog.

Vizére mint lehajló parti fűzek,
borul lombos, sötét hajad.
Iszamós emlékid hinárba fűzted
s most ott kúsznak a víz alatt.

Une ballade - vieux jeu

(Régimódi ballada)

"Négy elmúlt már de még nem öt"
Ölelt át apám versbefontan
Egyszercsak kis eszedbe öt-
Lött: Kétezerben leszek nyolcvan
(Annyi leszek ha annyi voltam
És nem jött értem a Ladik)
S bár még nincs itt de már ihol van
E Nyolcvan - te Kétezredik
.....

.....
Ajánlás

Herceg mindig azt boldogoltam
Aki ifjan egyezkedik
A halállal matrácsírokban
Heinék Keatsek Rimbaud-k Adyk
Az Igazak az Igazik
Hátha még itt bújkál titokban
Ama harminc és hat Cadik
Szögesdrótra rótt versorokban
S kivált téged - Kétezredik

Háború elé

1939. szeptember 1.

I.

Ragyog az utca. Telt korsó a város,
a fény borával így kinál az ősz.
Igyunk! forró sugárzás, adj erőt,
hogy elkezdhessük azt, mi tán halálos.

Mert nem maradt már itt számunkra jobb út,
legyen borodban hát hit s jó harag,
maró vad szesz, hogy ki ne józanodjunk
s falhoz ne csapjuk a poharakat.

Szonett…

...
A feltámadott geometriából
kitört a tér, mint egy örömkiáltás.
Lehet, hogy eddig ez a síkbazárt váz,
ez volt az ember képe önmagáról?

Ó, tudás nélkül bedőlt kút az érzék,
s annál, mit a lélek megél s az ész ért,
nagyobb valóságot a szem se láthat.
...

Idézetek műfordításaibólSzerkesztés

Louis Aragon: Még

Egy nap többé a dal se szárnyal
Új perc áll a régi helyén
S mint szétszakadozó madárraj
Széthull e szív is mely enyém

Mielőtt a jövő e zápor
Jön és mesénk semmibe tűnt
S a nap az élet ablakáról
Letörli egybefont nevünk

Bertolt Brecht: Szin, a költő

 Szin, a költő mondta:
Hogy írjak halhatatlan műveket,
ha nem vagyok híres?
Hogy feleljek, ha senkise kérdez?

Miért vesztegessem időm versek írására,
ha az idő elvesztegeti őket?
....

Joyce Mansour: Ragadozók

Kezed nyitott bensőmben fosztogatott
Fodrozgatva a szőke fürtöket
Mellbimbaimat csipkedve
Ereimet csikordítva
Véremet megalvasztva
....

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikipédiában további adatok találhatóak