„Kereszténység” változatai közötti eltérés

1 244 bájt hozzáadva ,  14 évvel ezelőtt
: „Vitathatatlan, hogy az ember, mint a dolgok mértéke, a pszichológiai szemléletmód révén a látómező középpontjába került. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy jogralan jelentőséget tulajdonítanánk neki. Már a nagy világvallások, mint például a buddhizmus és a kereszténység is helyet biztosított az ember számára, sőt a kereszténység ezt a tendenciát még azzal a dogmával is aláhúzta, hogy maga Isten vált emberré. És ezt az elismerést a világ egyetlen pszichológiája sem szárnyalhatja túl."
::: (Az alkímiai konjunkció, 1994)
 
== Prohászka Ottokár ==
 
A kereszténység sokkal tősgyökeresebb és életteéjesebb, semhogy ne volna az élet, a fejlődés s a haladás híve; akik szellemét magukba szívták s tudják, hogy az a szellem nem a szűk Judeának, hanem a széles világnak az elevenítésére van szánva, akik tudják, hogy nem egy arasznyi idő, hanem századok s ezredek folyamára épült az egyház, az üdvösség bárkája, akik tudják, hogy Krisztus a sírból kikelt azért, hogy éljen, [...] azok nem lehetnek maradiak, azok mind haladiak; nem ragaszkodnak görcsösen a múlthoz, hogy annak árán azután a jelent ne értsék és a jövőt elveszítsék; hanem a történeti, természetes haladást sürgetik [...]. Mi pedig a mai kort megért, ragyogó eszméje? Merrefelé tarta a világ haladása? [...] Ez a szó: gyerünk a néphez! A demokrácia, ez képezi a kor ragyogó eszméjét [...]. A középkoré volt a rendi alkotmány, az újkoré a demokrácia. A középkori egyház összenőtt a rendi alkotmánnyal, s belevetette magát sáncaiba; az újkori egyház nőjön bele a demokráciába. Olvadjon föl a népben; forrjon össze; azonosítsa magát a néppel [...].
: Prohászka Ottokár: ''Az egyház demokráciája'' (1897)
 
== Egyéb ==
Névtelen felhasználó