„Mérő László” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Serinde (vitalap | szerkesztései)
a belső hivatkozások
10. sor:
<ref>[http://www.agent.ai/main.php?folderID=150&articleID=794&ctag=&iid= Agent Portál interjú 2004. 01. 26]</ref>
 
[[Galileo Galilei|Galilei]] fogalmazta meg, hogy a [[természet]] a [[matematika]] nyelvét beszéli. Efelől most már egyre több kétségünk van. Galilei még joggal hitt abban, hogy ha megtaláljuk azt a matematikát, amelyet a természet ténylegesen beszél, akkor ez megnyitja előttünk a természet könyvét, meg fogjuk érteni annak jelenségeit, a golyó leesésétől az emberi gondolkodásig vagy bármeddig. Ma már ebben nem hiszünk annyira, méghozzá fõleg a matematika eredményei miatt. Maga a matematika el tudott jutni odáig, hogy a saját korlátairól is tudjon beszélni. […] Világunk nem a matematikából következik. Hogy a természettudósok vagy a pszichológusok találnak-e olyan természeti törvényeket, amelyek a mellett szólnak, hogy a világ csak ilyen vagy olyan lehet és másmilyen nem, ez az ezredvég nagy kérdései közé tartozik. Ilyet eddig egyedül a fizika tudott produkálni, amikor bebizonyította, hogy a világegyetem geometriája nem euklideszi geometria. Azóta rengetegféle világot el tudunk képzelni, melyek azonban nem mondhatnak ellent az ebben a világban megismert törvényszerűségeknek. Ugyanez a helyzet a pszichológiában a racionalitás kérdésével is: az emberi gondolkodás nem racionális, és erre pszichológiai tények tömkelege mutat. De nem is irracionális; nem mond ellent a racionalitás törvényének, csak éppen nem azon alapul. Ezt elsősorban a játékelmélet új fejleményei támasztják alá.
<ref>[http://www.jatekhaz.skicc.hu/htmlm/cik/8029merm.htm Ezredvégi beszélgetés Mérõ László matematikussal, 1997]</ref>
 
19. sor:
Az emberiség satnya testi tulajdonságai ellenére biológiailag életképesnek bizonyult. Aligha engedhette meg magának, hogy túl gyakran hozzon téves döntéseket, mert azt a természetes szelekció hamar megbüntette volna (258. oldal)
 
A racionális gondolkodás fő vívmánya az, hogy nemcsak magához az ismerethez vezet el, hanem azt is világosan demonstrálni tudja, hogyan jutottunk el ehhez a tudáshoz. A racionális formában kifejezhető tudás viszonylag könnyen és egyértelműen átadható másoknak. Aki ismeri és alkalmazni tudja a racionalitás szabályait, azt könnyebb megtanítani a világról szerzett ismereteink egy jelentős részére – konkrétan azokra, amelyek racionális formában kifejezhetőek. Márpedig a [[tudomány]] összes eredménye ilyen, ezért az átadható tudás mennyisége nem csekély. (305. oldal)
 
A tudományos módszer segítségével mindig csak nagyon erősen behatárolt kérdésekkel foglalkozhatunk. […] Gödel tételére építve a színtisztán racionális eszközökkel operáló játékelmélet még magának a racionalitás fogalmának a korlátaira is rá tudott világítani: arra, hogy egyetlenegy racionalitásfogalom sem képes kifejezni a világban előforduló összes ésszerűséget. Bármilyen racionalitásfogalomhoz szerkeszthető olyan játék, amelyben a fogalom nyilvánvalóan ésszerűtlen eredményre vezet, holott egy másik fajta racionalitás eredményes lehetne. (324. oldal)