„Hvang Szunvon” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Serinde (vitalap | szerkesztései)
új
 
Serinde (vitalap | szerkesztései)
12. sor:
*„Én is kíváncsi vagyok” - válaszolt az apa. „Ez a gyermek tovább bírta a betegséget, mint a többiek, és azt mondják, hogy nem tudták megfelelő módon gyógykezelni. Így ért véget a Jun vérvonal. Ez a lány olyan koravénnek tűnt. Ha hiszed, ha nem,szt hallottam, hogy a halála előtt azt mondta, temesék el úgy, ahogy van, abbana ruhában, amit viselt.”
**''Felhőszakadás (novella, 1952)''<ref name=Kagyló>Hvang Szun-von: Kagylóhéjak (Ráció Kiadó, 2005, ISBN 963965093) </ref>
 
*A férfi egy volt a húsz rohamrendőr közül, akik a felderítő őrjáratot alkották. [...] Csak pár napja temette el a feleségét és a csecsemő fiát. A föld akkor is sáros volt. A „hegyi emberek” (kommunista gerillák) ölték meg őket, mivel az ő családtagjai voltak.
*Amikor kihantolták a feleségét és a gyermekét, a testek már bomlásnak indultak, és nem látta arcukon semmi jelét a szenvedésnek. [...] Milyen mély volt a szemgödrük! Megbánta, hogy újra akarta temetni őket. A sírásók kitörölték a sarat a szájukből is. A fia két első foga vörös volt a sártól.
*Azt mondta a nőnek, hogy menjen előtt a falu végén található mély gödörig. Ahogy követte, egy kicsit elégedett volt, ugyanis jó érzéssel töltötte el a gondolat, hogy most végre bosszút állhat. Te is le fogsz jönni ma este, gondolta, és meglátod, hogy te és a magadfajták mit tettek velünk. Csak azt szeretném, hogy annyira fájjon neked is, mint nekem, mikor pár nappal ezelőtt el kellett temetnem a feleségem és a gyermekem, csak ezt szeretném, nem többet. Nem, azt hiszem, hogy te még jobban fogsz szenvedni, hisz majd látod a gyötrelmet a halott feleséged és gyereked arcán.
*Azt mondta neki, hogy nézzen a puskacsőbe. Úgy gondolta, hogy az egész így teljesebb lesz. És azt is mondta, hogy a gyermeke is nézzen rá. [...] És ekkor a csecsemő, amint észrevette a géppisztolyos rednőrt, mosolyogni és integetni kezdett neki. Két kis ragyogó fogat pillantott meg a mosolygó ajkak között. Kétszer húzta meg a ravaszt. <br>- Azt hiszem, nagyjából egykorú volt a halott fiammal. <br>A középkorú ingatlanügynök, akivel beszéltem, most befejezte a történetét és ezt az egyszerű kijelentést tette még hozzá. Végigmérve a nem túl előkelő ruháját, azt kérdeztem tőle, mikor lépett ki a rendőrségtől. Az incidens után, válaszolta. Nem valószínű, hogy valaki a kötelékben marad, folytatta, ha ilyen kis távolságból is elvéti a célt. Valójában két célt. Azt hiszem, nem voltam alkalmas rendőrnek.
** ''Szitáló eső (novella, 1961)''<ref name=Kagyló>Hvang Szun-von: Kagylóhéjak (Ráció Kiadó, 2005, ISBN 963965093) </ref>
 
== Idézetek róla ==
*Méltatói szerint az író a koreai irodalom egyedülálló jelensége, azzá teszi elbeszélőmódjának sokszínűsége, hatalmas képzelőereje és lelkiismerete.
**Rónay László<ref>[http://www.racio.hu/html/hvang.html A novelláskötet bemutatója]</ref>
 
== Források ==