„Neumann János” változatai közötti eltérés

Entrópia
(→‎Külső hivatkozások: tágabb kat ki)
(Entrópia)
 
[[Kép:JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg|thumb|170px|Neumann János a 40-es években]]
==Ismert forrású idézetek==
* Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
 
* Hívhatja entrópiának két okból. Első alkalommal a statisztikus mechanikában használták az Ön bizonytalansági függvényét, tehát van már neve. Másodsorban, és ez még fontosabb, senki nem tudja valójában mi az entrópia, így egy vitában Önnek mindig előnye van.
** ''Scientific American'' 1971 , volume 225 , page 180
** [[Claude Elwood Shannon|Claude Shannon]] számára javasol nevet az új bizonytalansági függvénye számára.
 
==Neki tulajdonított idézetek==
 
* Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
* ... az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.
* Az agy nem a matematika nyelvét használja.
8

szerkesztés