„Gaius” változatai közötti eltérés

 

==Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből==

* 1. Minden nép, melyet törvényekkel és szokásokkal kormányoznak, részben a saját, részben minden ember közös jogát használja. Ugyanis az a jog, amelyet egy nép önmagának alkotottm, az az ő sajátja és civiljognak nevezik, mintegy az állam saját joga. Azt a jogot pedig, amelyet a természetes ésszerűség az összes népek között alkotott, azt minden nép egyformán betartja és azt ius gentium-nak nevezik, mintegy mivel ezt a jogot minden nép használja. A római nép tehát részben a saját jogát, részben minden ember közös jogát használja.

 

* 109. Mert míg potestas alatt hímneműek és nőneműek is szoktak lenni, addig manus alá csak nők kerülhetnek.

 

* 2-6. A dolgok legfőbb felosztása tehát két fejezetre oszlik: egyesek ugyanis isteni jogúak, mások emberiek. Isteni jogúak például a res sacrae és res religiosae. Res sacrae azok, amelyeket az égi isteneknek szenteltek, res religiosae azok, amelyeket az alvilági istenekre bíztak. De sacrumnak csak azt tartjuk, amit a római nép hozzájárulásával szenteltek fel. Religiosusszá viszont a mi saját akaratunkból teszünk egy olyan helyet, amelybe halottat temetünk, feltéve, hogy a halotti gyászszertartás minket illet.

 

* 12-14. Ezen kívül egyesek testi dolgok, mások testetlen dolgok. Testi dolgok azok, amelyeket meg lehet érinteni, mint például a telek, a rabszolga, a ruha, az arany, az ezüst és végülis számtalan dolog. Testetlenek azok, amelyeket nem lehet megérinteni, amilyenek azok, amelyeknek jog a lényege, mint az örökség, haszonélvezet, a valamiképpen szerződéssel létrehozott kötelmek.

 

* 139. Az adásvétel akkor jön létre, amikor az árról megállapodtak, annak ellenére, hogy még a vételárat nem számolták le és semmiféle foglalót sem adtak. Ugyanis amit a foglaló címén adnak, az az adásvétel megkötésének a bizonyítéka.