„Sigmund Freud” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a az eltünt kép helyett egy életlen |
a beteg ő betűk hemzsegése |
||
1. sor:
[[Image:Sigmund Freud-loc.jpg|thumb|Sigmund Freud]]
'''Sigmund Freud''' ([[w:hu:Freiberg|Freiberg]], [[w:hu:1856|1856]]. [[w:hu:május 7|május 7]]. – [[w:hu:London|London]], [[w:hu:1939|1939]]. [[w:hu:
7. sor:
===Egy illúzió jövője===
:''(a számok oldalszámok)''
16. Végtelen nagy azoknak a kultúrembereknek a száma, akik a gyilkosságtól, vagy
17. Fölösleges mnondanunk, hogy egy kultúrának, amely
21. Hiszen a kultúrát épp azért teremtette az ember, hogy azokat a veszélyeket, amellyel a természet fenyegeti, elhárítsa és többek között az emberek együttélését
24. Az istenek megtartják hármas feladatukat, a természet rémségeit távoltartják, a sors szörnyûségeivel, különösen a halállal kibékítenek és a szenvedésekért és lemondásokért amelyet az embereknek a
26. Az emberek úgy képzelik, hogy nem képesek elviselni az életet, ha nem értékelik ezeket az elképzelésüket olyan magasra, mint amire ezeknek véleményük szerint igényük van. És ezért felmerül a kérdés: mik ezek az elképzelések a lélektan tükrében, miért értékeljük õket olyan magasra, és tegyük fel félve azt a kérdést is: mi a valóságos értékük?
21. sor:
28. Végül is a primitív embernek nincs választása: a gondolkodás más módja nem áll rendelkezésére. Számára természetes, szinte veleszületett tulajdonság, hogy lényét a a külvilágba vetíti, hogy minden természeti jelenséget, amelyet megfigyel, magához hasonló lények megnyilvánulásának fogja fel. Ez a megértés egyetlen módja számára.
32. A vallásos elképzelések olyan tényekkel, a
33. Egy ilyen tilalom eredete csak az lehet, hogy a társadalom nagyon jól tudja, milyen bizonytalan alapokon nyugszik a vallásos tanok hitele.
41. sor:
45. Kétséges, vajon az emberek egészéebn véve boldogabbak voltak-e a vallásos tanok korlátlan uralma idején, mint ma: erkölcsösebbek semmi esetre sem voltak. Mindig értettek ahhoz, hogy a vallásos elõírásokat puszta külsõségekké változtassák és ezzel szándékaikat meghiúsítsák.
46. A mûveltektõl és szellemi munkásoktól nem kell féltenünk a kultúrát. Náluk a
47. Tehát vagy szigorú fegyelem alatt kell tartani e veszélyes tömegeket és gondosan elzárni
47. Amikor Szent Bonifác a szászok által szentként tisztelt fát kivágta, a körülállók valami szörnyû esemény beküvetkezését várták e gonosz tett miatt. Semmi sem történt, mire a szászok felvették a kereszténységet.
48. A gyilkolás tilalmának ezt a racionális magyarázatát azonban nem mondjuk ki, hanem azt állítjuk, hogy
49. ezért fültétlenül hasznosabb lenne istent egyáltalán kihagyni a játszmából és becsületesen bevallani az összes kultúrális berendezések és elõírások emberi eredetét.
55. sor:
53. Nagyon jól illik ide az a tény is, hogy a vallásos ember messzemenõen vértezett bizonyos neurotikus megbetegedések veszélyével szemben azáltal, hogy a közös neurózist elfogadta, nincs többé szüksége arra, hogy egyéni neurózisát kifejlessze.
53. Nagyon valószínû, hogy ennél az átdolgozásnál a kultúrális
55. Hogyan várhatjuk olyan
56. Hogy a vallás vígaszainak hatása egyenértékû a narkotikummal, azt az amerikai kísérlet szépen mutatja. Ott az emberektõl most - nyilván
57. Talán annak, aki nem neurotikus, nincs is szüksége kábítószerre. Az ilyen ember nyilván nehéz helyzetbe kerül, be kell vallaniamagának, tehetetlenségét, a világmindenséghez viszonyított esendõõségét, látnia kell, hogy nem a teremtés középpontja és hogy nem tárgya egy jóságos elõrelátás által gyakorolt gyengéd gondoskodásnak. Abban a helyzetben lesz, mint a gyermek, aki puha és meleg szülõi házát elhagyta. De vajon nem ez a sorsa az infantilizmusnak, hogy az ember kinõje? Az ember nem maradhat õrõkké gyermek, végül is ki kell lépnie az "ellenséges életbe"! Nevezhetjük ezt a "valóságra való nevelésnek" és elárulhatom Önnek, hogy munkám egyetlen célja az, hogy ennek a fejlõdésnek a szükségességére felhívjam a figyelmet.
|