„Szent Ágoston” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
+idézetek |
||
1. sor:
[[Image:Saint Augustine of Hippo.jpg|thumb|200px|Szent Ágoston (354-430)]]
== Idézetek ==
===Vallomások (Confessiones)===
<poem>
Kérdeztem a földet és azt válaszolt: nem én vagyok. Hasonlóképpen vallott minden rajta megtalálható. Kérdeztem a tengert s a tenger zúgó mélységét, az élő, tekergő lényeket és azt felelték: nem vagyunk a te Istened, keresd őt felettünk.
Kérdeztem a kavargó szeleket és az egéssz levegőég minden lakójával együtt azt zúgta felém: csalódik [[Anaximenész]], mi nem vagyunk az Isten
Kérdeztem az eget, a Napot, a Holdat, a csillagokat, valamennyi felelt: mi sem vagyunk az Istened akit keresel.
És kiáltottam a testem kapuit körülálló minden létezőnek: csupán annyit mondtak Istenemről, hogy nem ti vagytok ő. Beszéljetek róla tehát valamit. És erőss szóval zúgták a fülembe: "Ő alkotott minket" <ref>Zsoltárok Könyve 99, 3</ref>
:...
Magamhoz fordultam és magamnak beszéltem: ki vagy? És válaszoltam: ember. Íme, test és lélek állnak bennem szolgálatomra, egyik kivűl másik belül. Közülük melyikkel kell inkább keresnem Istent? Őt kutattam már testem segítségével a földtől az égig, ameddig kiröpíthettem követeimet, szemem sugarait.
Ámde alkalmasabb lesz belső emberem... A belső ember mindezt a külső szolgálatával ismerheti meg. Én, a belső ember ismerem meg mindezt, én, én, a lélek, a testi érzékszerveim révén.
</poem>
:''X. könyv, 6. fejezet: Miképpen ismerjük meg teremtményeiből Istent?''
Kutattam mi a gonoszság, de nem találtam meg semmiféle állagát. A legfőbb valóságtól, tőled Istenem, az alacsonyabb dolgok fele fordult akarat visszás mivolta ez, mely "kihányja belső részeit"<ref>Sirák fia könyve 10, 9</ref>
:''VII. könyv, 16 fejezet: Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez''
Tehát mi az idő?<br>
Ha senki nem kérdezi tőlem akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom akkor nem tudom. Mégis nagy merészen állítom: tudom, ha semmi el nem múlnék, nem beszélhetnénk múlt időről, ha semmi nem következnék, nyomát sem lelnénk a jövő időnek és ha semmi nem volna jelen, hiányoznék akkor a jelen idő. Ámde miképpen van ez a két idő, múlt és jövő, ha a múlt már nincsen a jövő pedig még nincsen? A jelen pedig, ha mindig jelen maradna, nem zuhanna a múltba, nem idő volna hanem örökkévalóság. Ha tehát a jelen csk úgy lehet idő, ha a múltba hanyatlik, miképpen mondjuk róla, hogy létezik? Hiszen létezésének oka éppen az, hogy nem lesz. Nem mondjuk tehát valóságos időnek, csak úgy, ha arra törekszik, hogy majd ne legyen.
:''XI. könyv, 14. fejezet: A három különféle idő''
===A szabad akaratról (De libero arbitrio)===
Hogy tehát a legkézzelfoghatóból induljunk ki, először azt kérdem, hogy te magad vagy-e? Netán attól félsz, hogy csalóka e kérdés? De hiszen még csalatkozni sem tudnál, ha nem volnál.
:''II. könyv 3. fejezet''
== Neki tulajdonított mondások ==
*Röviden hangzik a törvény, mely eléd van adva: szeress és tégy, amit akarsz!
*Ha Isten a nőt a férfi urává akarta volna tenni, Ádám fejéből vette volna. Ha rabszolgájává, a lábából. Ámde oldalából vette, mert élettársává, egyenlő párjává akarta.
== Jegyzetek ==
<references/>
== Forrás ==
*Aurelius Augustinus: Vallomások (ford. Városi István); Gondolat Kiadó 1987.
*Szent Ágoston: A Szabad Akaratról, (De libero arbitrio); In: Fiatalkori Párbeszédek, (ford. Hegyi Fábián); Szent István Társulat, Bp. 1986.
== Külső hivatkozások ==
| |||