„Szent Ágoston” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
+idézetek
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
10. sor:
És kiáltottam a testem kapuit körülálló minden létezőnek: csupán annyit mondtak Istenemről, hogy nem ti vagytok ő. Beszéljetek róla tehát valamit. És erőss szóval zúgták a fülembe: "Ő alkotott minket" <ref>Zsoltárok Könyve 99, 3</ref>
:...
Magamhoz fordultam és magamnak beszéltem: ki vagy? És válaszoltam: ember. Íme, test és lélek állnak bennem szolgálatomra, egyik kivűl másik belül. Közülük melyikkel kell inkább keresnem Istent? Őt kutattam már testem segítségével a földtől az égig, ameddig kiröpíthettem követeimet, szemem sugarait.
Ámde alkalmasabb lesz belső emberem... A belső ember mindezt a külső szolgálatával ismerheti meg. Én, a belső ember ismerem meg mindezt, én, én, a lélek, a testi érzékszerveim révén.
</poem>
23. sor:
Ha senki nem kérdezi tőlem akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom akkor nem tudom. Mégis nagy merészen állítom: tudom, ha semmi el nem múlnék, nem beszélhetnénk múlt időről, ha semmi nem következnék, nyomát sem lelnénk a jövő időnek és ha semmi nem volna jelen, hiányoznék akkor a jelen idő. Ámde miképpen van ez a két idő, múlt és jövő, ha a múlt már nincsen a jövő pedig még nincsen? A jelen pedig, ha mindig jelen maradna, nem zuhanna a múltba, nem idő volna hanem örökkévalóság. Ha tehát a jelen csk úgy lehet idő, ha a múltba hanyatlik, miképpen mondjuk róla, hogy létezik? Hiszen létezésének oka éppen az, hogy nem lesz. Nem mondjuk tehát valóságos időnek, csak úgy, ha arra törekszik, hogy majd ne legyen.
:''XI. könyv, 14. fejezet: A három különféle idő''
 
===A szabad akaratról (De libero arbitrio)===
Hogy tehát a legkézzelfoghatóból induljunk ki, először azt kérdem, hogy te magad vagy-e? Netán attól félsz, hogy csalóka e kérdés? De hiszen még csalatkozni sem tudnál, ha nem volnál.