„Károlyi Mihály” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mazarin07 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Mazarin07 (vitalap | szerkesztései)
rendszerezés
1. sor:
==Jean és Jerôme Tharaud==
Könyv: Amikor Izrael a király (Quand Israël est roi), Plon Kiadó, Párizs, 1921==
 
''"Károlyi gróf pártfogásával Budapesten egy nemzeti tanács szervezkedett, mely a rendes kormány helyét szándékozott elfoglalni. Ez a tanács titkos ülésen elhatározta, hogy el kell tenni láb alól azt az embert, aki egyedül volna képes ellenszegülni terveinek. Három tanácstagot - Kéri Pál és Fényes László zsidó újságírókat5 és Csernyák Imre kapitányt, ki katonaszökevény létére magát a katonai szovjetek elnökének nevezte ki - megbíztak azzal, hogy béreljenek gyilkosokat. Százezer korona segítségével össze is gyűjtöttek ezek egypár kétes exisztenciát: Pogány József zsidó újságírót, Dobó katonaszökevényt, Horváth-Szanovits szökevény tengerészt, Hüttner aktív tisztet, Gärtner ismeretlen foglalkozású zsidót és még néhány csirkefogót. Ezek azután csak a kedvező alkalmat lesték a cselekvésre." ''
 
7 ⟶ 9 sor:
''"Véleményét kifejtve rámutatott: a gyilkosságra való felbujtó tevékenységet a Károlyi közvetlen környezetéhez tartozó: Kéri Pál, Friedrich István, Csernyák Imre és Fényes László szervezte. Október 31-én sötétedéskor a gyilkos banda - folytatta - a Károlyi párt főhadiszállásáról, az Astoriából indult két kocsival a Hermina úti Tisza rezidencia elé Kéri Pál irányításával. A magas rangú katonai ruhába öltözött merénylők az őröket elküldték. A gyilkosok nevei: Pogány József és Horváth-Sanovics Sándor, Dobó István, Sztanyovszky Tibor. Többen - Kéri, Csernyák és társai - az akció biztosításában vettek részt. A gyilkosságot követő napokban Horváth-Sanovics és Dobó Károlyi Mihály mellett teljesített testőrszolgálatot. Kifejtette, úgy tudja, a Károlyi kormány a gyilkosoknak több tízezer koronát (korona volt a pénzünk) fizetett ki állami kasszából és minden módon akadályozta a hatósági nyomozást.''
 
==Tormay Cécile==
Könyv: Bújdosó könyv, Budapest, 1926==
 
''"A gyűlölet eredete mély volt és engesztelhetetlen, mert nem eszmei ellentétekből, hanem fizikai ellentétekből, Károlyi organizmusából sarjadt. A degenerált farkastorkú Károlyi Mihály, a gőgös, féktelenül hiú, romlott és tehetségtelen főúr nem tudta megbocsátani az ősnemesi származású Tiszának, hogy tehetséges, erős, tiszta és egészséges, hogy talpig férfi és hatalmas és uralkodó. A nyomorék irigy gyűlölete volt ez, az erővel, az egészséggel, a sikerrel szemben. És környezete, saját céljai érdekében, bánni tudott vele. Hozzá közel állók több nyilatkozatát ismételték meg előttem: Károlyi sohasem titkolta Tisza elleni gyűlöletét. Számtalanszor mondotta, hogy nem nyugszik addig, amíg el nem pusztította." ''
 
==Zachar József==
Könyv: Moravek Elek hadilevéltáros, bécsi kirendeltségvezető emlékezete: Kellő utód kiküldéséig nélkülözhetetlen ==
Forrás: [http://epa.oszk.hu/00000/00018/00023/14.htm]
 
''"Tisza és Károlyi között végig mély személyes ellentét is volt, és ennek nem Tisza magatartása volt az oka. Károlyi nem bírta elviselni Tisza politikusi nagyságát, állandó kisebbségi érzés gyötörte, párbajra is hívta, de a már idős Tisza mégis megsebesítette. A hatalomátvétel napjának zűrzavaros pillanatait kihasználva megölik Tiszát. Hogy ebben milyen szerepe lehetett Károlyinak, sohasem derült ki. A visszaemlékezéseiben igen szűkszavúan beszél erről. A gyilkosok sosem kerültek elő, de Korvin Ottó körében sejtették őket. De a gyilkosság nem személyes, hanem politikai motivációjú volt, Tisza talán képes lett volna megakadályozni Károlyi tervezett céljait." ''
+ ''"a puccsista Károlyi Mihály-féle kormányzat"''
 
==Julier Ferenc==
Könyv: 1914-1918: A világháború magyar szemmel==
Forrás:[http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/julier/]
 
''"Az olasz front összeomlása után a magyar hadosztályok mintegy harmadrésze teljes rendben érkezett a magyar határra. Ha a forradalmi kormány ezeket szét nem kergeti, hanem némi pihentetés és megfelelő lelkesítés után, régi tábornokai vezetése alatt a határra küldi, azon az ellenség sehol sem jön át. A világháború után az ország még elegendő nyersanyaggal rendelkezett ahhoz, hogy tekintélyes védősereget tarthasson. Csak arra utalok, hogy a Károlyi-kormányzat több havi rombolása és területfeladása (tehát hadianyagvesztesége is) után a bolseviki uralom 1919 márciusa után, rövid idő alatt még 6 hadosztályra és 3 dandárra tagozott 110.000 főnyi haderőt tudott összeállítani, felszerelni, új ruhába öltöztetni és erős tüzérséggel felfegyverezni. Voltak repülőalakulásai és 30 és feles mozsarai. Ha ezt a szervezési munkát nemzeti alapon álló kormányzat 1918 novemberében végzi el, akkor Magyarország mindhárom ellenfelével szemben elegendő és jó haderőt tud állítani. Semmiesetre sem szorul mai szűk határai közé." ''
 
==Horthy Miklós==
Könyv: Emlékirataim, Európa Könyvkiadó - História folyóirat közös kiadása, Budapest, 1990==
 
116. old.
 
''"Károlyi Mihály abból a célból, hogy Magyarország különválását Ausztriától tüntetően kidomborítsa, a hatalom átvétele után magyar részről külön fegyverszünet megkötését kívánta, noha Felső-Olaszországban már a monarchia összes csapatára nézve aláírták a fegyverszünetet*, s ez méghozzá Magyarország területi épségét nem érintette. Károlyinak ez a lépése végzetes lett számunkra." ''
 
115. old.
 
''"Károlyi Mihály szerencsétlen jelenség, aki a saját társadalmi osztályával meghasonlott és szembefordult. Elkeseredett ifjúságát gátlástalan élvezetek évei követték. Ezek során életmódja kirívó ellentétben állott azokkal a radikális társadalmi követelésekkel, melyeket beszédeiben hangoztatott. Át nem gondolt reformokat követelt, s ezeknek Tisza ellenállt. Ez arra késztette a mérhetetlenül nagyravágyó Károlyit, hogy olyan körökben keressen követőket és támogatást, melyek dühös elvakultsággal törekedtek a rend és mindannak a lerombolására, ami a múlt nemes hagyományain épült és még fennállott; a háború befejezését pedig mindenáron erőszakolták. Károlyi így vált öreg uralkodónk halála után Magyarországon a gyorsan szaporodó defetisták vezérévé, és mint miniszterelnök készült tervei megvalósítására."''
 
==Duray Miklós írása Trianon 85. évfordulója alkalmából==
Cikk: Az elkerülhetetlennek látszó tragédia==
Forrás: [http://www.esztergom.hu/wps/portal/archiv?docid=PISI-6WMG7S]
 
''"Károlyi és Kun Béla uralma a legitimnek látszó hazaárulás és nemzetárulás korszaka volt." ''
==Krúdy Gyula==
Könyv: Károlyi különös pályafutása==
Forrás:[http://mek.oszk.hu/00700/00759/html/rakoczi5.htm#16]