„Karl Popper: Test és elme” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
elkeztem, folytatom...
 
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
1. sor:
A "'''Test és elme'''" könyv [[w:hu:Karl Popper|Karl Popper]] 1969--ban az ''Emory Egyetemen'' tartott előadássorozatán alapul. A könyv az elme-test interakciójának egy olyan elméletét fejt ki, amely összefügg az evolúciós kialakulással, az emberi nyelvvel, és azzal, amit a 60-as évek közepe óta "3. világnak" nevezett.
 
== I. Objektív és szubjektív tudás ==
== Idézetek a könyvből ==
Azzal fogom kezdeni, hogy elmagyarázom azt a két fő kérdést, amit meg kívánok vitatni. Ezek:
 
:(A) a tudás két fajtájának problémája és a köztük levő kapcsolat:
 
# objektív értelemben vett tudás,
# szubjektív értelemben vett tudás; és
:(B) a test és elme probléma, vagy ahogy még emlegetni szokták, az elme-test probléma.
 
Az elsőt ezek közül néhány példa segítségével fogom elmagyarázni.
:1. Mondjuk a következőket:<br>"''Jól ismert'', hogy a víz hidrogénből és oxigénből áll"; vagy "''Az jól ismert'', hogy az atom és az atommag szerkezete megmagyarázható az úgynevezett elemi részecskék fogalmával, de az nem ismert, hogy vajon az elemi részecskéknek van-e saját szerkezetük: ez még nyitott probléma".
 
Ezek a példák megmagyarázzák, hogy mit is értek azon, hogy "objektívértelemben vett tudás".
 
:2. A következő példák megvilágítják a szubjektív értelemben vett tudást:
:"''Tudta'', hogy túllépte a sebességkorlátot."
:"''Tudta'', hogy a víz oxigénből és hidrogénből áll."
:...
:"''Érezte'', hogy hűvös van."
 
Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (...) tárgyalja. (...) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást, legtöbbjük abból a feltételezésből indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával.
 
Rögtön az elején elmondom, hogy az én véleményem legalább harmincöt éve ennek az ellenkezője.
 
== Forrás ==