„Karl Popper: Test és elme” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
29. sor:
 
Álláspontom a következő: engem legfőképp az objektív tudás és annak növekedése érdekel, és azt állítom, hogy a legalapvetőbb dolgokat sem tudjuk meg a szubjektív tudásról ha nem tanulmányozzuk az objektív tudás növekedését és a tudás e két típusa közti kölcsönhatást.
 
:(B) a test és elme probléma, vagy ahogy még emlegetni szokták, az elme-test probléma.
 
Ezt meg magyarázom most egy kicsit. A fizikai testek világában élünk, és magunknak is fizikai testünk van. De amikor önökhöz beszélek, nem a testeikhez szólok, hanem az elméikhez. Tehát az ''első világ'', a fizikai testek és ezek fizikai és fiziológiai állapotainak világa mellett, amit „1. világnak” fogok nevezni, úgy tűnik, létezik egy ''második világ'', a mentális állapotok világa, amit „2. világnak” fogok nevezni. És így merül fel a kérdés, amely e két világ, a fizikai állapotok vagy folyamatok 1. világa és a mentális állapotok vagy folyamatok 2. világa közötti kapcsolatra vonatkozik. Ez a kérdés a test és elme problémája.
:...
[[René Descartes]] (...) szerint, elmém ebben a pillanatban hat a testemre, amely fizikai hangokat ad ki magából. Ezek viszont hatnak az önök testére, azaz füleikre, ezután pedig testük hat az elméjükre, ami miatt önök elgondolkoznak. Descartes és a karteziánusok „interakciónak” nevezték ezt a test és az elme között
 
== Forrás ==