„Anatole France” változatai közötti eltérés

2 380 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
 
===A===
* Abban, hogy áldozatot hozunk valamiért, maga az áldozat a fontos. Ha az a cél, amelynek szenteljük magunkat, csak hiú ábránd, attól odaadásunk még nem kevésbé valóság; s ez a valóság a legtündöklőbb dísz, amellyel erkölcsi nyomorúságunkat ékesíthetjük.
* Abban való ismereteink, ami lesz, arányban vannak az abban valókkal, ami van és ami volt. A tudomány a jövőbe látó. Minél egzaktabb valamely tudomány, annál pontosabb jóslatokat lehet meríteni belőle.
* A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője. Ő az, aki a művészetekre, a költészetre és az erkölcsre tanította őket; ő az, aki a hősiességet és könyörületességet sugallotta nekik; ő az, aki értéket adott az életnek, amikor megengedte, hogy áldozatul ajánljuk fel; ő az a magasztos és jóságos fájdalom, aki a szerelembe beleoltotta a végtelenséget.
* A bolond akkor a legijesztőbb, amikor épeszű.
* A hazugság az élet egyik szükséges velejárója; nélküle nem lenne a világon művészet, sem szépség, sőt még szerelem sem.
* Ahogy haladunk előre a korban, észrevesszük, hogy a legritkább bátorság a gondolkodásé.
* Az ígéretek kevesebbe kerülnek az ajándékoknál, és sokkal többet érnek náluk. Sohasem adunk annyit, mint amikor reményt adunk.
* A játék: közelharc a sorssal.
* A jó kritikus az, aki elbeszéli lelkének kalandjait a mesterművek között.
* A jövő csupa múltból áll.
* A katolikusok lemészárolták a reformátusokat; a reformátusok lemészárolták a katolikusokat: ezek voltak a gondolatszabadság első lépései.
* Aki vallást alapít, nem tudja, mit cselekszik... Az effajta intézmények rendszerint nem sokáig felelnek meg alapítójuk szándékának; sőt megesik olykor, hogy annak homlokegyenest ellenkezőjévé válnak.
* A kívánkozásnak, még a legártatlanabbnak is, megvan az a rossz tulajdonsága, hogy másvalakinek a hatalma alá vet, és elveszi függetlenségünket.
* A könyörület: igazság és szeretet, s a szegények jobban értenek hozzá, mint a gazdagok.
* A legdicsőbb haditett is aljas merényletté változik, mihelyst az ellenség követi el.
* Ami azt teszi, hogy az ember vágyakozzon és szeressen, az egy édes, rettenetes erő, mely erősebb, mint a szépség.
* A legkevésbé hiábavaló műveket azok az emberek alkották, akik a legjobban látják minden dolgok hiábavalóságát.
* A legtudósabb emberek is csak abban a nehezen szerzett képességükben különböznek a tudatlanoktól, hogy sokszoros és bonyolult tévedésekkel szórakoznak.
* Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik.
* Amint előrehaladunk az életben, mindinkább rájövünk, hogy a legritkább bátorság: gondolkodni merni.
* Amit az emberek civilizációnak neveznek, az az erkölcsök mai állapota, amit barbárnak neveznek, azok a korábbi állapotok.
* Amit másokban szeretünk, az nem ők maguk. Az emberek csakis azoknál a kapcsolatoknál fogva becsesek nekünk, amelyek hozzánk fűzik őket. Ezek a kapcsolatok változnak az élet folyamán, s velük együtt érzelmeink is megváltoznak.
* A múlt az egyetlen emberi valóság. Csak a múlttal alkothatjuk meg a jövendőt.
* A múlt tisztelete az egyetlen vallás, amely megmaradt nekünk; s ez a vallás az új elmék köteléke.
* A teológiai fegyelemnek akkora a hatalma, hogy csakis az tudja kitenyészteni a nagy istentagadókat.
* A természet örökké közönyös, se nem siet, se nem késik.
* A történetírás nem tudomány, hanem művészet.
* A tudományban rejlik a felségjog, nem a népben. Az ostobaság akkor is ostobaság marad, ha 36 millió száj ismétli. A többségek többnyire nagy hajlamosságot tanúsítottak a szolgaságra. A gyengékben a gyengeség megsokszorozódik az egyének számával. A tömegek mindig tehetetlenek. Csakis akkor van némi erejük, amikor már-már éhenhalnak.
* A tudomány csalhatatlan, csak a tudósok tévednek.
* A tudomány haladása fölöslegessé teszi azokat a munkákat, melyek legjobban mozdították elő a tudomány haladását.
* A tudományok jótékonyak: meggátolják az embereket abban, hogy gondolkodjanak.
* A türelmetlenség időtlen dolog. Nincs az a vallás, amelynek ne lettek volna meg a maga fanatikusai.
* A vágyaknak, még a legártatlanabbaknak is, az a bajuk, hogy alávetnek másnak, és függővé tesznek bennünket.
* A vallások nemigen hatnak az erkölcsökre; ellenkezőleg: azzá lesznek, amivé az erkölcsök teszik őket.
* A végtelenséget oltjuk bele a szerelembe. De ez nem a nők hibája.
* A véletlen: maga az Isten.
* Alapvetően a fájdalom neveli a férfiakat. Ettől lett végtelen a szerelem.
* Az aggódás és a szenvedés a legbiztosabb szórakozásunk.
* Az a megvetendő, aki, ha kell, nem tudja túltenni magát az általános szabályokon.
* Az arculat nemcsak az arcvonásokban rejlik. Vannak elmés kezek és fantáziatlan kezek. Vannak képmutató térdek, önző könyökök, pökhendi vállak és jóságos hátak.
* Az ártatlanság többnyire szerencse, nempedig erény.
* Az átlagember nem tud mit kezdeni az életével, mégis azt szeretné, ha örökké tartana.
* Az a világ sorja, hogy a gazdagok mindent olcsóbban vásárolnak, mint a szegények.
* Az életben nincs más szépség, csak a szenvedélyek, a szenvedélyek pedig értelmetlenek. A legszebb és legesztelenebb valamennyi között: a szerelem.
* Az ember a természettől függ, de a természet is függ tőle. A természet alkotta őt; ő pedig átalakítja a természetet. Szüntelenül újjáteremti egykori teremtőjét, s olyanná formálja, amilyen nem volt őelőtte.
* Az igazságszolgáltatás a fennálló igazságtalanságok szentesítése.
* Az istenek hasonlítani szoktak azokra, akik imádják őket.
* Az istenek többet változnak az embereknél, mert határozatlanabb az alakjuk, és tovább élnek. Van, amelyik javul, amint öregszik; mások romlanak idővel. Egy évszázad sem telik bele, s az istenek felismerhetetlenné válnak.
* Az ő korában az asszonyoknak szerelemre van szükségük ahhoz, hogy szépek maradjanak.
* Az összes bűnök közül, melyek egy államférfi vesztét okozhatják, az erényesség a legvégzetesebb: bűnbe taszít.
39

szerkesztés