„Anatole France” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
* A jövő csupa múltból áll.
* A katolikusok lemészárolták a reformátusokat; a reformátusok lemészárolták a katolikusokat: ezek voltak a gondolatszabadság első lépései.
* A kis dolgok nagy helyet foglalnak el életünkben.
* Aki vallást alapít, nem tudja, mit cselekszik... Az effajta intézmények rendszerint nem sokáig felelnek meg alapítójuk szándékának; sőt megesik olykor, hogy annak homlokegyenest ellenkezőjévé válnak.
* A kívánkozásnak, még a legártatlanabbnak is, megvan az a rossz tulajdonsága, hogy másvalakinek a hatalma alá vet, és elveszi függetlenségünket.
32 ⟶ 33 sor:
* A lelkek kifürkészhetetlenek egymásnak.
* A legdicsőbb haditett is aljas merényletté változik, mihelyst az ellenség követi el.
* A legnyilvánvalóbb igazság is csak hiú szalmacséplés azoknak, akikre rákényszerítik.
* Ami azt teszi, hogy az ember vágyakozzon és szeressen, az egy édes, rettenetes erő, mely erősebb, mint a szépség.
* A legkevésbé hiábavaló műveket azok az emberek alkották, akik a legjobban látják minden dolgok hiábavalóságát.
* A legtudósabb emberek is csak abban a nehezen szerzett képességükben különböznek a tudatlanoktól, hogy sokszoros és bonyolult tévedésekkel szórakoznak.
* Amíg erdők, mezők, hegyek, tavak és folyók lesznek a földön, amíg a fehér hajnali ködök felszállnak a vizekről, addig nimfák és driádok is lesznek; és tündérek is. Ők a világ szépsége, és ezért nem fognak kiveszni soha.
* Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik.
* Amint előrehaladunk az életben, mindinkább rájövünk, hogy a legritkább bátorság: gondolkodni merni.
* Amit az emberek civilizációnak neveznek, az az erkölcsök mai állapota, amit barbárnak neveznek, azok a korábbi állapotok.
* Amit erkölcsnek nevezünk, az voltaképpen felebarátaink kétségbeesett vállalkozása a világ rendje ellen, amely csak küzdelem, mészárlás és az egymással ellentétes erők vak játéka.
* Amit másokban szeretünk, az nem ők maguk. Az emberek csakis azoknál a kapcsolatoknál fogva becsesek nekünk, amelyek hozzánk fűzik őket. Ezek a kapcsolatok változnak az élet folyamán, s velük együtt érzelmeink is megváltoznak.
* A múlt az egyetlen emberi valóság. Csak a múlttal alkothatjuk meg a jövendőt.
* A múlt tisztelete az egyetlen vallás, amely megmaradt nekünk; s ez a vallás az új elmék köteléke.
* A munka olykor boldoggá és mindig elviselhetővé teszi az életet.
* A művészetben - éppúgy, mint a szerelemben - elegendő az ösztön.
* A művészetnek nem az igazság a célja. Az igazságot a tudományoktól kell követelni, mert az ő céljuk az; s nem az irodalomtól, amelynek nincs és nem is lehet más célja, mint a szépség.
* A művész vagy a saját életét leheli alkotásaiba, vagy puszta bábokat faragcsál, babákat öltöztet.
* A nagy érzésekhez nem feltétlenül szükséges teljes megértés.
* A nagy szerelem kétségtelenül jó dolog: de a szép szerelem még jobb.
* A nő egy ügyesen megszerkesztett csapda: már akkor elejti áldozatát, amikor az szimatot fog.
* A szegény, aki semmire sem vágyik, birtokában van a legnagyobb kincsnek: magamagának. A gazdag, aki eped valami után, nyomorult rabszolga.
70 ⟶ 77 sor:
* Akinek valami baja van, az nem bajlódik az unalommal.
* Alapvetően a fájdalom neveli a férfiakat. Ettől lett végtelen a szerelem.
* Arról, amit szerettünk, csak akkor tudunk beszélni, amikor elveszítettük már, s a költő egész művészete nem egyéb, csak emlékgyűjtés és szellemidézés.
* A szenvedésben rejlik a gyönyör. S akik szeretnek, tudják ezt.
* Az aggódás és a szenvedés a legbiztosabb szórakozásunk.
* Az akarat csalódás: az idézi elő, hogy nem ismerjük azokat az okokat, amelyek akarásra kényszerítenek bennünket.
* Az a lelki adottság, hogy mindenfajta élmény mély hatást vált ki belőlünk, a legérzelmesebb és legnemesebb természetű emberben is állhatatlanságot és amolyan csalárdságfélét szül. Nagy igazság az, hogy a leggyengédebb kapcsolatok nem a legmegbízhatóbbak.
* Az a megvetendő, aki, ha kell, nem tudja túltenni magát az általános szabályokon.
* Az arculat nemcsak az arcvonásokban rejlik. Vannak elmés kezek és fantáziatlan kezek. Vannak képmutató térdek, önző könyökök, pökhendi vállak és jóságos hátak.
77 ⟶ 88 sor:
* Az a világ sorja, hogy a gazdagok mindent olcsóbban vásárolnak, mint a szegények.
* Az életben nincs más szépség, csak a szenvedélyek, a szenvedélyek pedig értelmetlenek. A legszebb és legesztelenebb valamennyi között: a szerelem.
* Az élet folytonos árulás.
* Az ember a természettől függ, de a természet is függ tőle. A természet alkotta őt; ő pedig átalakítja a természetet. Szüntelenül újjáteremti egykori teremtőjét, s olyanná formálja, amilyen nem volt őelőtte.
* Az ember csak akkor ura az időnek, ami maga az élet, ha órákra, percekre és másodpercekre, azaz az emberi lét rövidségével arányos darabkákra tagolja.
88 ⟶ 100 sor:
* Az emberi természet olyan, hogy bölcsen gondolkozik, de esztelenül cselekszik.
* Az erkölcs a közösség előítéleteinek az összessége.
* Az erkölcs ízlés dolga.
* Azért a büszkeségünkért, hogy gondolkodtunk, szomorúsággal és kétségbeeséssel kell megfizetnünk.
* Az igazat megvallva, félek azoktól az emberektől, akikben nincs semmiféle következetlenség; mivel nem tudom elképzelni, hogy sohase tévedjenek, attól tartok, hogy mindig tévednek.
* Az igazságnak az a gyengesége, hogy egyedüli…
| |||