„Michel Eyquem de Montaigne” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
ez valami régi fordítás, át kéne jobban nézni és a mai szóhasználat alapján javítani. |
||
1. sor:
[[Image:Michel de Montaigne 1.jpg|thumb|right|Michel de Montaigne]]
'''Michel Eyquem de Montaigne-Delecroix''' (1533-1592) főúri nemes, aforista, életének
== Idézetei ==
* Midőn valamely új tanítás jelentkezik előttünk, nagy okunk vagyon gyanúperrel élnünk
* A természet búvári abban az értelemben
* Többet tanulmányozom
* Nagy csudatévő az emberi elme!
* '''A csudák nem magában a természetben vagynak, hanem onnan, hogy mi nem esmérjük a természetet.'''
* Minden
* Az érzékek az emberi
*
* Már ahhoz is néminemű értelem szükségeltetik, hogy észrevegyük tudatlanságunkat; és meg kell nyomnunk az ajtót, hogy tudjuk, miképpen az számunkra zárva
* Nehéz korlátokat szabni elménknek: kíváncsi és mohó, s nincs oka rá, hogy ezer lépésre is inkább megálljon, mint ötvenre.
* A filozófia csupán csak szofisztikus poézis.
* Meggyűlöltetik vélem a valószínű dolgokat,
* Ha fel akarunk épülni tudatlanságunkból, meg kell azt vallanunk.
* Vajon ki is tett szert értelemre a logikából?... Inkább szeretném, ha a fiam a korcsmában tanulna meg beszélni, sem mint a szófiabeszéd oskoláiban.
* A világ ezer olyan kérdés körül csatároz, melyekben az
* A halál, mondják, minden kötelezések alól feloldoz bennünket.
* Mivelhogy bizonytalan, hol vár bennünket a halál, várjuk mi őtet mindenütt. A halálról gondolkodni annyit tesz, mint a szabadságról gondolkodni. Aki meghalni megtanult, leszokott a rabszolgaságról. Aki által látta, hogy az élettől megfosztatni nem szerencsétlenség, annak semmi sem szerencsétlenség többé az életben: a meghalni tudás minden alá vettetés és kényszer alól megszabadít.
* '''Még a vallás szolgáinak is a mi bűneinkből és halálunkból vagyon hasznok és
* '''Minden ember, ki a maga tulajdon életével nem gondol, mindig ura lészen mások életének.'''
* Minden nyereség csakis más kárán szereztetik.
|