„Amerikai istenek” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Neil Gaiman író regénye, az amerikai szellemiség elemzése. Az idézetek a Szukits kiadó 2003-ban publikált kiadásából származnak.
(Nincs különbség)

A lap 2007. július 19., 10:11-kori változata

Neil Gaiman író regénye, az amerikai szellemiség elemzése. Az idézetek a Szukits kiadó 2003-ban publikált kiadásából származnak.

Idézetek

Árnyék

  • Rossz vidék ez az isteneknek.

Szerda

  • Ez a világ egyetlen országa - törte meg Szerda a csendet -, amelyiket aggasztja, mi is valójában.

Párbeszédek

- Szóval mi ez a hely? - kérdezte Árnyék, miközben a parkolón átvágva egy alacsony, érdektelen faépület felé sétáltak. - Útmenti látványosság - felelte Szerda. - Az egyik legjobb. Ami azt jelenti, hogy hatalommal felruházott hely. - Hogy mondtad? - Pofonegyszerű - mondta Szerda. - Más országokban az emberek ismerték a hatalommal felruházott helyeket. Ez lehetett egy természetes alakzat, néha nem volt más, csak egy hely, ami valamiért különleges volt. Az emberek tudták, hogy ezeken a pontokon fontos dolgok történnek, hogy ezek egyfajta fókuszpontok, csatornák, mindegyik ablakot nyitott az isteni hatalomra. Így hát templomokat vagy katedrálisokat építettek rájuk, kőköröket emeltek, vagy… no, érted, mit akarok mondani. - Viszont az Egyesült Államokban mindenhol vannak templomok - mondta Árnyék. - Minden városban. Olykor minden utcában. És ebben az összefüggésben nagyjából annyi jelentőségük van, mint mondjuk egy fogorvosi rendelőnek. Nem, az Államokban az emberek, vagy legalábbis néhányan közülük még mindig hallják a hívó szót és érzik a transzcendens űrből sugárzó hívást, és ennek hatására sörösdobozokból készítenek modelleket olyan helyekről, ahol sohasem jártak vagy gigászi denevértanyákat építenek az országnak abban a részében, amit a denevérek hagyományosan régóta messzire elkerülnek. Csupa útmenti látványosság: vonzza valami az embereket ezekre a helyekre, és ha a világ valamelyik másik országában lennének, itt képesek lennének felismerni énjüknek az igazán transzcendens részét, aztán hot-dogot vesznek, körbe-körbe mászkálnak, egy általuk megfoghatatlan szinten elégedetten, de egy szinttel lejjebb mélységesen elégedetlenül. - Neked aztán állatira fura elméleteid vannak - mondta Árnyék. - Ez egyáltalán nem elmélet, fiatalember - mondta Szerda. - Erre már rájöhettél volna.