„Szinópéi Diogenész” változatai közötti eltérés

a
 
*Diogenész felfigyelt egy futkározó egérre, amely nem keresett rejtekhelyet, nem félt a sötétben, nem kutatott csemegék után. Így lelet meg annak a módját, hogy alkalmazkodjon a körülményekhez.
:''Theophrasztosz: Megarai dialógusok''
 
*Egy alkalommal a fürdőből kijövet valaki megkérdezte, sok ember fürdőzik-e benn. Azt felelte nem sok. A másiknak azonban aki azt kérdezte nagy-e a tömeg odabenn azt felelete, hogy nagy.
*Amikor korholták, hogy tisztátalan helyekre jár, így válaszolt: „A Nap is besüt a pöcegödörbe, mégsem lesz piszkos”.
*Amikor eladták rabszolgának, akkor előkelő emberhez méltóan viselkedett. Aiginába utazott éppen és Szkirpalosz kalózainak kezébe került, aki Krétán áruba bocsájtották. Amikor a kikiáltó megkérdezte, hogy, mihez ért, így felelt:„ Az emberek kormányzásához”. Amikor megpillantott egy gazdag öltözetű khorintoszi embert, a már említett Xeniadészt, szólt a kikiálltónak: „Ennek adj el engem! Neki gazdára van szüksége.” Xeniadész megvásárolta őt és magával vitte Korinthoszba, gyermekei nevelőjévé és az egész háznak a felügyelőjévé tette. Ő pedig minden tekintetben úgy látta el feladatát, hogy gazdája végigjárta gazdaságát és így szólt: „Egy jó szellem költözött a házamba”.
:''Diogenész Laertiosz: Híres filozófusok élete''
 
== Forrás ==
*Görög gondolkodók 3; Kossuth Kiadó 1994.
646

szerkesztés