„Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
Mindezt együttvéve, ami a tudásunkban pusztán objektív, természetnek nevezzük; ezzel szemben énnek, vagy intelligenciának nevezhetjük mindazt, ami szubjektív. E két fogalom ellentétes egymással. Az intelligenciát eredetileg pusztán gondolkodónak, a természetet pusztán elgondolhatónak, amazt tudatosnak emezt pedig tudatlannak képzeljük el. De minden tudásban e kettőnek az egybeesésére van szükség; a feladat: megmagyarázni az egybeesést.
:...▼
Ha a transzcendentális filozófiában a szubjektív az első, ha a szubjektív az alapja minden realitásnak, és minden egyébnek ez az egyetlen magyarázó elve, akkor a transzcendentális filozófia szükségképpen azzal kezdődik, hogy általánosságban kétségbe vonja az objektív realitását.▼
:A transzcendentális idealizmus rendszere (''Bevezetés -- A transzcendentális filozófia fogalma'')
▲Ha a transzcendentális filozófiában a szubjektív az első, ha a szubjektív az alapja minden realitásnak, és minden egyébnek ez az egyetlen magyarázó elve, akkor a transzcendentális filozófia szükségképpen azzal kezdődik, hogy általánosságban kétségbe vonja az objektív realitását.
▲:...
Mivel a transzcendentális filozófus számára csak a szubjektívnek van eredeti realitása, ezért közvetlen tárgyává is csak a tudásban lévő szubjektívet fogja tenni: az objektív csak közvetve lesz tárgyá számára, és ahelyett, hogy maga a tudás (a tudás aktusa) tűnnék el az objektum mögött mint ahogy a közönséges tudás esetében történik, a transzcendentális tudás esetében éppen fordítva, az objektum, mint objektum tűnik el a tudás aktusa mögött. A transzcendentális tudás, tehát a tudás tudása, ha a tudás tisztán szubjektív.
:A transzcendentális idealizmus rendszere (Bevezetés -- Következtetések)
== Forrás ==
| |||