„Frankenstein” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
==Tizenegyedik fejezet==
Nagyon nehéz visszaemlékeznem létezésem kezdetére. E korszak valamennyi eseménye zavarosnak és határozatlannak tetszik. A különös érzetek sokasága kerített hatalmába, láttam, tapintottam, hallottam és szagoltam egyidejűleg, és hosszú idő telt el, amíg megtanultam különbséget tenni érzékszerveim működése közt.
== Huszonnegyedik fejezet ==
:...
Isten önnel! Itt hagyom, s ön az utolsó emberi lény, akit e két szem még lát. Isten veled, Frankenstein! Ha élnél még, s ha ápolnád még magadban a bosszúvágyat, akkor azt jobban kielégítené az életem, mint a pusztulásom. De nem élsz. Életemre törtél, nehogy még nagyobb nyomorúság okozója legyek, s ha előttem ismeretlen módon még nem szűntél volna meg érezni és gondolkodni, akkor kegyetlenebb bosszúra ne áhítozz annál, mint amit érzek. Lettél légyen bármily szerencsétlen, az én szenvedésem kegyetlenebb a tiednél, mert mindaddig mardosni fog a bűntudat, amíg a halál örökre be nem gyógyítja sebeimet.
De rövidesen meghalok - kiáltotta szomorú és ünnepélyes lelkesedéssel -, és amit most érzek, azt nem érzem többé. Rövidesen kialszik nyomorúságom emésztő lángja. Diadalmasan fekszem fel halotti máglyámra, s ujjongva élvezem a lángok kínját. A máglya fénye hamar elhalványul. Hamvamat a szél a tengerbe söpri. S a szellemem majd békében szunnyad, vagy ha gondolkodni fog, akkor sem így. Isten önnel!
Kiszökkent a kabinablakon, amint mondta, a jégtáblára, mely ott ringatódzott a hajó mellett. A hullámok hamarosan tovasodorták, s beleveszett a sötétségbe és messziségbe.
==Külső hivatkozások==
| |||