„John Ronald Reuel Tolkien” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rendezés. Idézetgyűjteménybe minek idézőjel?
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
 
* Mítoszaink talán tévelyegnek, de bármily tétován is, az igaz cél felé haladnak, míg a materialisztikus »haladás« csak az ásító szakadék felé vezet, a gonosz hatalmának vaskoronája felé.
 
 
{{aláír|[[w:hu:1931|1931]] [[w:hu:szeptember 19|szeptember 19]].}}
 
 
*Jómagam szívből utálom az allegóriát, minden formájában.
{{aláír|A Gyűrűk Ura'', szerzői ''Előszó''.}}
 
*Úgy hatott rám, mint a háború 1914-es kitörése, mikor felfedeztem, hogy a «legendák» függenek attól a nyelvtől amelyhez tartoznak; de egy élő nyelv ugyanúgy függ a legendáitól, melyeket tradicionálisan közvetít. [...] A volapük, eszperantó, ido, novial, stb. stb. mind holtak, sokkal inkább mint az ősi, már nem használt nyelvek, mivel a létrehozójuk soha nem talált ki eszperantó legendákat…legendákat...
{{aláír|''(J. R. R. Tolkien bizonyos Mr. Thompsonnak írott leveléből, 1956)''}}
 
* Azzal az idővel kell foglalkoznunk, ami megadatik nekünk.
* Nem minden vándorút céltalan.
* A tanács veszélyes ajándék, még akkor is, ha bölcsek adják bölcseknek, mert minden szándék rosszra fordulhat.
 
22 ⟶ 27 sor:
*Sok ellenséggel fogtok találkozni, nyílt ellenséggel és álruhással; ám meglehet, épp ott találtok jóbarátra, ahol legkevésbé számítotok rá.
*A kényszert fölismerni bölcsesség, azután, hogy a cselekvés valamennyi útját gondosan mérlegeltük, még ha ez ostobaságnak tűnik is azok szemében, akik a hamis reményhez makacsul ragaszkodnak.
*Körülötettek pedig ott a nagyvilág; bezárkózni, azt lehet, de a világot örökre kizárni-, azt már nem.
*Áruló az, aki ott vesz búcsút, ahol az út sötétté válik.
*Lehet, hogy az út, amelyet kinek-kinek követnie kell, már ott húzódik a lába előtt, csak látni nem látja.
==Külső hivatkozások==
{{wikipédia}}