„Arthur Schopenhauer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ChtitBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: uk:Шопенгауер Артур
Gothika (vitalap | szerkesztései)
3. sor:
 
== Idézetek ==
*Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy átessünk rajta és befejezzük.
:''Etika két alapproblémája''
 
*Képzetem a világ... a világ hordozója, minden megjelenőnek, minden objektumnak előzetes feltétele: mert bármi létezzék is, csak a szubjektum számára van.
 
*A természetben mindenütt harc, küzdés és győzelem váltakozik. Az akarat minden foka küzd egymással anyagért, térért, időért... Az akaratnak önmagából kell táplálkoznia, mivel kivüle semmi nincsen, és ez egy éhes akarat. Innét a hajsza, a szorongás és a szenvedés
:''A világ mint akarat és képzet''
 
*Véleményem szerint, [[Fichte]], [[Schelling]] és [[Hegel]] nem filozófusok, mert hiányzik belőlük ennek első kelléke: komolyság és becsületesség a kutatásban. Puszta szofisták ők: látszani akartak valaminek, nem lenni, s nem az igazságot keresték, hanem saját javukat és előmenetüket a világban...ezzel szemben kitüntekkitűntek egy dologban, abban a művészetükben, hogy elkápráztassák a közönséget s magukat olyasmi gyanánt érvényesítsék, amik nem voltak; mindehezmindehhez kétségkivülkétségkívül tehetség kell, csak nem filozófiai. Hogy ellenben a filozófiában semmi valódit alkotni nem tudtak, -végső alapon azon múlott, hogy értelmük nem vált szabaddá, hanem szolgálatában maradt az akaratnak.
:''Az ideálisról és a reálisról sóló tan (függelék)''
 
*Régóta az a véleményem, hogy az ember által problémamentesen elviselt zaj fordított arányosságban áll az illető értelmi képességeivel.
:''A világ mint akarat és képzet''
 
*A pénz elméletileg az emberi boldogság; mindenki, aki többé nem képes a valódi boldogságra, a pénz után vágyakozik.
:''Parerga et Paralipomena 320. szakasz''
 
== Forrás nélküli idézetek <ref>In.Tihanyi István (szerk): Bölcsességek könyve; Könyvmíves Kiadó, ISBN 9639262889</ref> ==