„Anton Pavlovics Csehov” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: it:Anton Pavlovič Čechov |
→Idézetek: Új szakaszcímek, források hozzáadása, sorrend változtatás |
||
2. sor:
'''Anton Pavlovics Csehov ''' ([[w:hu:1860|1860]] - [[w:hu:1904|1904]]) orosz elbeszélő, drámaíró
==
* A boldogtalan ember egoista, dühös, igazságtalan, kegyetlen, és még az ostobánál is kevésbé hajlamos embertársai megértésére. A szerencsétlenség nem fűzi össze, hanem elválasztja egymástól az embereket, még ott is, ahol a hasonló fájdalom összekötő kapocsként szerepelhetne.<br>''(Ellenségek, 109. oldal; ford.: Szőllősy Klára)''▼
* (Ragin doktor mondja a kórterem betegének, Gromovnak:) Minden a véletlenen múlik. Akit becsuktak, az itt ül, akit nem csuktak be, az szabadon járkál, ennyi az egész. Abban, hogy én orvos vagyok, maga pedig elmebeteg, nincsen semmi logika, sem erkölcsi színvonal, hanem csupán véletlen, esetlegesség ... ... <br>Ha egyszer csináltak bolondokházát, akkor valakinek ülnie is kell benne.<br>''(A 6-os számú kórterem, 9. fejezet, 216-217. oldal; ford.: Szőllősy Klára)''▼
* (A doktor mondja barátjának:) Egész betegségem abban áll, hogy húsz év alatt ebben a városban csak egyetlenegy okos embert találtam, és az is őrült. Egyáltalán nem vagyok beteg, csak zsákutcába jutottam, és nem találok kiutat.<br>''(A 6-os számú kórterem, 9. fejezet, 243-244. oldal; ford.: Szőllősy Klára)''
* A szabad és elmélyedt gondolkodás, amely az élet megértésére törekszik, és a világ gyarló hiúságának teljes megvetése: két olyan áldás, amelynél nagyobbat ember sohasem ismert.
* Jön majd idő, mikor mindnyájan megtudjuk, miért mindez, miért ez a sok szenvedés, és akkor nem lesz többé titok ... Addig azonban élnünk kell és dolgoznunk. Mindig, mindig dolgoznunk!
▲* Minden a véletlenen múlik. Akit becsuktak, az itt ül, akit nem csuktak be, az szabadon járkál, ennyi az egész. Abban, hogy én orvos vagyok, maga pedig elmebeteg, nincsen semmi logika, sem erkölcsi színvonal, hanem csupán véletlen, esetlegesség.
* Mindenki úgy ír, ahogy akar, és ahogy tud.
* Abban, hogy én orvos vagyok, maga pedig elmebeteg, nincsen semmi logika, sem erkölcsi színvonal, hanem csupán véletlen, esetlegesség.
19 ⟶ 26 sor:
* Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, nem is olyannak, amilyennek lennie kellene, hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik.
* Ha nem tudnak mást mondani, akkor ezt hajtogatják: fiatalság, fiatalság...
▲* A boldogtalan ember egoista, dühös, igazságtalan, kegyetlen, és még az ostobánál is kevésbé hajlamos embertársai megértésére. A szerencsétlenség nem fűzi össze, hanem elválasztja egymástól az embereket, még ott is, ahol a hasonló fájdalom összekötő kapocsként szerepelhetne.
==Ványa bácsi (Jelenetek a falusi életből)==
| |||