„Anton Pavlovics Csehov” változatai közötti eltérés

* A boldogtalan ember egoista, dühös, igazságtalan, kegyetlen, és még az ostobánál is kevésbé hajlamos embertársai megértésére. A szerencsétlenség nem fűzi össze, hanem elválasztja egymástól az embereket, még ott is, ahol a hasonló fájdalom összekötő kapocsként szerepelhetne.<br>''(Ellenségek, 109. oldal; ford.: Szőllősy Klára)'' (1)

* (Ragin doktor mondja a kórterem betegének, Gromovnak:) Minden a véletlenen múlik. Akit becsuktak, az itt ül, akit nem csuktak be, az szabadon járkál, ennyi az egész. Abban, hogy én orvos vagyok, maga pedig elmebeteg, nincsen semmi logika, sem erkölcsi színvonal, hanem csupán véletlen, esetlegesség ... ... <br>Ha egyszer csináltak bolondokházát, akkor valakinek ülnie is kell benne.<br>''(A 6-os számú kórterem, 9. fejezet, 216-217. oldal; ford.: Szőllősy Klára)'' (1)

* (A doktor mondja barátjának:) Egész betegségem abban áll, hogy húsz év alatt ebben a városban csak egyetlenegy okos embert találtam, és az is őrült. Egyáltalán nem vagyok beteg, csak zsákutcába jutottam, és nem találok kiutat.<br>''(A 6-os számú kórterem, 9. fejezet, 243-244. oldal; ford.: Szőllősy Klára)'' (1)