„Ateizmus” változatai közötti eltérés

[[Henry Brooks Adams]] (1838-1918)

* Az a gondolat, hogy egy személyes istenség élvezetet vagy hasznot talál egy szegény asszony kínzásában, véletlenül, egy ördögi, kegyetlen férfival, aki perverz, õrültőrült vérmérsékletérõlvérmérsékletéről híres, egy pillanatig sem fogadható el. Az istenkáromlásra itt csak az ateizmus a vígaszvigasz.

* Az Egyesült Államok semilyensemmilyen értelemben nem alapszik a keresztény hiten; ahogyan nincs benne semmilyen ellenségeskedés a muzulmánok törvényei, hite vagy békessége ellen... ki van mondva, ...hogy semilyensemmilyen vallási okokból fakadó kifogás nem okozhat a két ország közötti harmóniában szakadást.

* Azzal kell kezdenünk, hogy szabaddá tesszük a lelkiismeretet. Ha minden vallásos ember... egyenlõegyenlő szabadságot élvez, és az elismerésre és hatalomra egyenlõegyenlő esélyt... akkor remélhetjük, hogy az emberi jellemben és a társadalomban haladás lesz.

amerikai komikus, szinészszínész és rendező

* A halállal mellékesen az a fő gond, hogy attõlattól félünk, hogy nincs élet utána - egy lehangoló gondolat, különösen azoknak, akiknek teher a borotválkozás. Úgyszintén jogos félelem, hogy van élet a halál után, de senki nem tudja meg, hogy hol lehet megszerezni.

* Időnként irigylem azokat, akik természetes módon vallásosak, anélkül, hogy agymosással húzta volna bele a szervezett sürgölõdéssürgölődés.

* Bárcsak Isten egy egyértelmûegyértelmű jelet adna! Mondjuk azzal, hogy egy svájci bankban egy nagy letétet helyez a nevemre.

*Nemcsak, hogy nincs Isten, de próbálj meg egy vízvezetékszerelőtvízvezeték-szerelőt találni hétvégén.

*Hogy hihetnék Istenben, amikor éppen a multmúlt héten ragadt be a nyelvem egy elektronikus írógép görgőjébe?

* NEKED''Neked'' ateista vagyok; Istennek viszont a konstruktív ellenzék.

-- Journal intime (1866), James A. Haught, szerkesztõszerkesztő., 2000 Years of Disbelief

*Ez az egész keresztény teológia abból áll,hogy Isten lejött, hogy a fia által tanulmányozza az életet. Nos, hogy tanulmányozhatja, ha nem naiv? És hogy lehetne naívnaiv, ha az egész szerkezetet önkezülegönkezűleg alkotta?

*Minden ember azt hiszi, Isten az ő oldalán áll. A gazdagok és a szegényekbefolyásosak tudják, hogy igen.

*Egy zsarnoknak (tyranus) a szokásosnál nagyobb vallásos áhítatot kell mutatnia. Az alávetettek kevésbé aggódnak egy olyan uralkodó törvénytelenségei miatt, aki istenfélõistenfélő és jámbor. Másrészt nem lépnek fel olyan könnyen ellene, mivel azt hiszik, hogy az istenek mellette állnak.

* Egy olyan isten, aki kontárkodik a világegyetemmel, abszurd, egy Isten, aki beavatkozott az emberi szabadságba zsarnok. Ha Istent egyedülállónak tekintjük a világban, egy személy, aki egy gondolathoz kapcsolódik, egy ok, amely el van választva az eredményétõleredményétől, akkor olyan valakivé válik, aki nem önmaga. Egy mindenható, mindenttudómindentudó zsarnok nem sokban különbözik a földi diktátoroktól, akik mindent, és mindenkit egyszerûegyszerű fogaskerékké változtatnak egy gépezetben, melyet ők irányítanak. Egy olyan ateizmus, amely visszautasít egy ilyen Istent bőven jogos.

[[Isaac Asimov]] (1920-1992) orosz születésûszületésű amerikai tudós és író

* Képzeljük el azokat az embereket, akik elhiszik ezeket a dolgokat és aki nem szégyelli figyelembe se venni a gondolkodó elmék mindazon felfedezéseit, amelyek a Biblia írása óta születtek. És ezek a tudatlan emberek, a legképzetlenebbek, a legkisebb fantáziájúak, a legkevésbé gondolkodók közöttünk azok, akik minket vezetni akarnak, akik gyenge lsés gyermeteg hiedelmeiket ránk akarják eröltetnierőltetni, akik el akarják foglalni iskoláinkat könyvtárainkat és otthonunkat. Én személy szerint szörnyen zokon veszem...

* Egy erős, politikai, gazdasági, vallási vagy szociális hatalommal rendelkező intézmény ellen lázadni veszélyes, és nagyon kevés ember teszi meg, kivéve talán tömegben. A "tudomány" intézménye ellen lázadni viszont a legkönyebblegkönnyebb dolog a világon, és bárki megteheti, és hihetetlenül bátornak érezheti magát, anélkül, hogy egy fikarcnyit is kockáztatna. Így a döntő többség, aki az asztrológiában hisz, és hogy a bolygóknak nincs jobb dolguk, minthogy kódot alkossanak, amely megmondja, hogy a holnapi nap jó-e arra, hogy lezárjon egy üzletet megkössön, vagy sem, mind felháborodnak, ha egy pár csillagász elitélielítéli õketőket.

* Annak, aki a kereszténységségetkereszténységet vallja mindig is egy nagy teher volt a gyűlölet, amellyel valószínülegvalószínűleg keresztény társai elárasztják, akik hamar megszimatolják, elítélik és megbüntetik a csalást, a képmutatás és a méltatlanságot azok közül, akik kinyílvánítjákkinyilvánítják a hitüket. Rosszabb időkben a vita, hogy mi képzi a teljesen képzett keresztényt gyakran hitvány veszekedésekhez vezetett, melyekben a vitázók kínozták, elégették, felakasztották egymást abban a meggyőződésben, hogy a kínzás, égetés, és felakasztás az, amit a kereszténynek tennie kell...

* EbbõlEbből az következne, hogy elvetem a hatalmat? Nem igaz. A cipőket véve elfogadom a cipész hatalmát.

* Isten, vagyis inkább Isten képzete ezért a beletörődése és az intellektuális és erkölcsi oka a földi rabszolgaságnak, és az ember szabadsága soha nem lesz teljes addig, amíg teljesen az égi mester eszmélyéteszméjét teljesen ki nem irtották.

* Az első forradalom a teológia felsőbb zsarnoksága, Isten kísértete ellen van. Amíg van egy mesterünk a menyországbanmennyországban, addig rabszolgák leszünk a földön.

* Isten eszméje lemondást jelent az emberi értelemről és igazságról; az emberi szabadság döntõdöntő tagadása és szükségképpen az emberiség rabszolgává válását jelenti elméleti és gyakorlati értelemben is.

<!-- * Thanks to the toleration preached by the encyclopedists of the eighteenth century, the sorcerer is exempt from torture. -->

* A keresztény vezetékvezetők évszázadokon át arról beszéltek, hogy az asszony eredendően gonosz, és az egyház legnagyobb szentjei azok, akik leginkább megvetik a nőket.

* Szent. Egy halott bûnösbűnös átszerkesztve és felülvizsgálva.

* Szentírás. Szent vallásunk szent könyve, megkülönböztetve más vallások hibás és szentségtörõszentségtörő alapkönyveinalapkönyveitől.

Otto Eduard Leopold [[von Bismarck]] (1815-1898) A Német Birodalom létrehozója és elsõelső kancellárja (1871-1890)

* Azt kivántam, hogy szétzúzomszétzúzzam Rómát, hogy szétzúzzam a kereszténységet.

Loring M. Black New York-i kongresszuszkongresszusi képviselő

* Nem értem, hogy hogy lehet képe ellenezni ezt a törvényt, amikor a legnagyobb szerencsejátékot űzi a világon - a jövõjövő szerencsejátékát.

--egy törvényjavaslat mellett szólva, amely engedélyezte a lóversenyt Columbia államban, amelyet az egyház képviselõiképviselői elleneztek. Mivel idegesítette ez az ellenállás, a miniszterekhez fordult, és a fentieket mondta.

*Gondoljuk végig a következőket. A pokol eszméje kezdetben hasznos, mert a pokoltól való félelem erősíti a társadalmilag kívánatos magatartást. Tegyük ehhez most hozzá azt, hogy a hitetlenek pokolra jutnak, és a mém és bármely társa immár jó védettséget élvez. Isten eszméje természetes társmém, amely csillapítja a félelmet, és (hamis) vigaszt nyújt. A mémkomplexum elterjedését segíti a mások megtérítésére való serkentésserkentése és néhány olyan trükk, mint amilyen a papi nőtlenség. A cölibátus katasztrófa a gének számára, de segíti a mémek elterjedését, mivel a nőtlen papnak több ideje van hite propagálására.

* Ami a mi rögeszménk, az nem a természet tényszerű Istene, hanem egy koholmány, amely alkalmas egy istenfélűistenfélő társaságnak. Isten nem erővé, hanem képpé válik.

* Isten a világ bestsellerének híres alkotója. Mi Istent a legnagyobb hírességé tettük, mely saját ürességünket tartalmazza.

* Az ateista nem azt mondja, hogy "nincs Isten", hanem azt, hogy "nem tudom, mit értesz Isten alatt, a szó nekem nem hordoz egyértelmű jelentést".

Robert Browning (1812-1889) angol költõköltő, aki felfedezte az előadásmód és a költõiköltői ritmus új használatát

* Az Óvilás és az Újvilág közötti különbségek között talán ez a legkiugróbb. Európa harcainak, belső bajainak fele, amely az európai államokat érintette... a teológiai különbségeibõlkülönbségeiből fakadt, vagy az állam és az egyház rivális igényeiből. A vita és küzdelem ezen hatalmas fejezete gyakorlatilag nem érinti az Egyesült Államokat. Nincs alapított egyház. Minden vallási közösség egyenlő jogokban, és észrevehetetlen a jogban, csak az állampolgárok önkéntes társaságaiként.

* Minden tudós tudja, hogy az Újtestámentum erkölcsi rendszere nem tartalmaz olyan elvet, amelyet előzőleg ne fejtettek volna már ki, és hogy az apostoli írások néhány legszebb bekezdése idézetek pogány íróktól... Azt állítani, hogy a Kereszténység olyan emberi erkölcsi igazságokat közvetített, az elõbbelőbb kifejtetteknrõlkifejtettekről való goromba tájékozatlanságot vagy azok szándékos elhalgatását jelenti.

* Ne higyjetek semmiben barátok, csakis azért, mert mondták nektek... vagy mert hagyomány, vagy mert magatok úgy képzelitek. Ne higyjétek, amit a tanítótok mond nektek csupán a tanár iránti tiszteletből. Azonban kellõkellő vizsgálat és analízis után eljutsz mindenek javához, hasznához és jólétéhez - ebben az állításban higyjél, és ragaszkodj hozzá, és fogadd vezetõdülvezetődül.

* Azoknak, akik hisznek Istenben, a nagy kérdések meg vannak válaszolva. AzonabnAzonban nekünk, akik nem fogadják el rögtön Isten formuláját, a nagy válaszok nem maradnak kőbe vésve. Mi alkalmazkodunk az új helyzetekhez és felfedezésekhez. Mi alakíthatóak vagyunk. A szeretetnek nem kell parancsnak lennie vagy a meggyőzés eszközének. Én a magam Istenem vagyok. Azért vagyunk, hogy elfelejtsük az egyház, az állam õsés az oktatási rendszerünk tanítását. Azért vagyunk, hogy sört igyunk. Azért vagyunk, hogy háborúzzunk. Azért vagyunk, hogy nevessünk és olyan jól éljük az életünket, hogy a Halál féljen elvinni minket.

* Megtanultam a természettõltermészettől, hogy a természetellenes hittõlhittől való függõségfüggőség gyengít minket a küzdelemben és kifullaszt minket a versenyben.

* Eljött az ideje, hogy az õszinteőszinte emberek elítéljék a rossz tanítókat és megtámadják a hamis Isteneket.

* Ez elég kellene hogy legyen egy igaz embernek, aki utastársain segít az útjukon. Semilyen bosszúszonjasbosszúszomjas Zsidó Isten, sem sátáni ördög, sem tüzes pokol nem érdekel engem.

* A tudós az igazság híve, az igazságé, önmagáért, bárhová is vezessen az.

* Olvassuk csak el a Bibliát a teológia beteges, színjátéka nélkül, csak úgy, mint más könyveket, saját értelmünk ítéletére hagyatkozva, a belsõbelső hangunkra hallgatva, nem a zajos bábelre odakint. LegtöbbünkLegtöbbünknek megvan a megfelelõmegfelelő ítélõképességünkítélőképességünk. Használni tudjuk, vagy mások kell, hogy etessenek minket, mint a csecsemõketcsecsemőket?

* Az imák munkával együtt felemelõekfelemelőek lehetnek, és azoknak, akik a fejükkel, kezükkel vagy lábukkal dolgoznak van hitük, és általában elég biztosak az azonnali, kedvezõkedvező válaszban.

* A természet nem személyes. Azon folyamatokból áll, amelyek az univerzumban vannak, hogy azt eredményezzék, amit mi életnek nevezünk; és mindazon szabályokból, amelyek irányítják a világot és amelyek az életet folytonossá teszik. Többé nem a zsidó Jehova, hanem a fizikusok erõierői, csak annyiban gondviselés, amennyire elektromosság, nem egy nagy minta többé, hanem inkább a vakszerencse.

* Ahogy a természettel és emberekkel kapcsolatba kerültem lttamláttam, hogy elvesztem intoleranciámat, beszûkültségembeszűkültségemet, bigottságomat, önelégültségemet, gõgömetgőgömet és elõítéleteimetelőítéleteimet más intellectuálisintellektuális elvek ellen. És amikor kigyomlálsz egy kertet, az helyet ad sarjadni virágoknak. Tehát mindenkor, amikor elvesztettem az önelégültségembõlönelégültségemből vagy aroganciámbólarroganciámból valamit, be tudtam plántálni oda egy kis teljességet vagy szeretetet a sajátomból, és egy idõidő után az énem kertje illatosan virágozni kezdett és végül következésképpen jobban fel voltam készülve a munkámra, és hasznosabb lettem mások számára.

* Nem hiszek abban amit elém tálalnak hogy higyjekhiggyek. Én kétkedõkétkedő, kérdezõkérdező, szkeptikus vagyok.

* Krisztusról szólva - nos botrányosan meghazudtolták. A követõikövetői, sok tudós és irodalmár úgy elferdítették szavait és cselekedeteit, hogy sokakazok közülükközül sok a mai világra már nem érvényesekérvényes. Krisztus csodálatos pszichológus volt. Korának hitetlenje volt, mivel lázadt az uralkodó vallással és uralommal szemben. Én szeretem Krisztust, mint embert, és munkásságát és mindazon dolgokat, amik segítik aaz humanitástemberiséget, de ahogy õő hitetlen volt akkor, úgy énisén is hitetlen vagyok ma.

Edmund Burke (1729-1797) ír születésûszületésű brit politikus és író

[[Robert Burns]] (1759-1796) skót költõköltő, nemzete fõfő költõiköltői hangjának tartották

* Minden vallás asszonymese, de egy õszinteőszinte embernek nincs mitõlmitől félni sem ebben, sem az eljövendõeljövendő világban.

[[Sir Richard Burton]] (1812-1890) angol felfedezõ felfedező

* Minél többet tanulmányozom a vallásokat, annál inkább meg vagyok gyõzõdvegyőződve, hogy az ember soha nem imádott mást, mint magát.

* A fejlõdésfejlődés, a gondolatszabadsággondolat szabadsága és az egyházi hatalom hanyatlása együtt jár.

* Az anyagi feltámadás furcsa és abszurd, kivétel, ha büntetés a célja, és minden büntetés, amley inkább bosszú, mint korekciókorrekció erkölcsileg rosszakrossz, és ha a világvége van, milyen morális vagy figyelmeztetõfigyelmeztető célja lehet egy tortúrának?

* Ha bolond is vagyok, azlegalább kételkedõkételkedő; és senkitõlsenkitől sem irigylem a maga bizonyosságát.

* Mindenki hajlamos azt hinni, amit kíván, egy lottó sorsjegytõlsorsjegytől a paradicsomba való útlevélig.

* A keresztények abban a meggyõzõdésbenmeggyőződésben égették egymást, hogy az Apostolok is úgyígy tettéktettek volna.

* Nem hiszek semelyik vallásban sem. Semmi közöm nem lesz az erkölcstelenslégetekhezerkölcstelenségetekhez: elég nyomorultak vagyunk ebben az életben is, mindenféle más életen való abszurd spekuláció nélkül is.

* Minden szektában vannak bolondok, és szélhámosoka legtöbben szélhámosok is; miért higyjek rejtélyekben, amit senki nem ért, csak azért, mert olyan emberek írták, akik az õrületetőrületet választották inspirációként, és Evangélistáknak mondták magukat?

* Körül vagyok véve lelkészekkel és metodistákkal, de mint látni fogod nem árasztottakfertőztek elmeg mániájukkal.

* A vallásról nem tudok semmit - legalábbis azolyat elõnyeirõlnem, ami mellette szól.

* A menyországotmennyországot remélem úgy érem el, hogy a földet pokollá teszem.

* A katolikus vallás messze a legelegánsabb imádat, talán kivéve talán a görög mitológiát. A tömjén, képek, szobrok, oltárok, szentélyek, ereklyék gyónás mellett van valami bölcsértelmes, megragadóami bennemegfogható. Amellett,Egyébként hogyis, nem hagy lehetõségetlehetőséget a kétségre, ugyanis azoknakazok, akik térdet hajtanak istenségük elõtt, valóban, és igazán, átéléssel, nehezen találnak mást, csak könnyen emészthetõtemészthetőt. <!-- ez így nem jó -->

* Az újrasz-letett The trouble with born-again Christians is that they are an even bigger pain the second time around.

[[Rudolf Carnap]] (1891. - 1970.) Német- amerikai filozófus.

* A metafizikusok zeneileg tehetségtelen muzsikusok. Ehelyett erõsenerősen vonzódnak a teoretikus közegben végzett munkához, a fogalmak és gondolatok összekapcsolásához. De ezt a hajlandóságukat nem a tudomány területén váltják tettekre, másrészt pedig kifejezési igényüket nem a mûvészetbenművészetben elégítik ki, összekeverik a két dolgot, és olyan produkcióval állnak elõ, amely semmi a megismerés, és elégtelen az életérzés vonatkozásában.

* A papok azt mondták régen, hogy a hit nhegyekethegyeket mozgat, és senki nem hitt nekik. Ma a tudósok azt mondják el tudják simítani a hegyeket, és mindenki elhiszi.

* Ami engem illet, nem tartom magam kereszténynek a jelenlétetekben. Ugyanolyan ellenérzésem van az ördöggel szemben. De De nem osztom a reményetek, és folytatom a küzdelmemet ez ellen a világ ellen, amelyben a gyerekek annyit szenvednek.

* Hogy egyszeriekcsak legyünkegyszer is létezzünk a világban, szükséges, hogy soha többé ne éljünklétezzünk.

* Mindannyian magunkban hordjuk a számüzetésünkszáműzetési helyeithelyeinket, bûneinketbűneinket, gonoszságainkat. De nem az a feladatunk, hogy a világra zúdítsuk õketőket, hanem hogy küzdjükküzdjünk ellenük magunkban és másokban.

* HitlerrõlHitlerről szólva, az általa hirdetett vallás kétségtelenül egymás mellé helyezte az istenigondviseléstisteni gondviselést és Vallhallát. Valójában az istene érv volt politikai gyólésekengyűléseken és mód, hogy egy impresszív csúcspontot érjen el a beszédei végén.

* Ha az egyház a politikában akar játszani, akkor fizessenek belépõtbelépőt, mint mindenki más.

* Teljesen az állam és az egyház szétválasztása mellett vagyok. Úgy gondolom, hogy mindkét intézmény magátólönmagában is becsavarodikeléggé eltol minket, együtt biztos halált jelentenek.

* Ha énazt irányítanámtehetném eztamit a világotakarok, akkora világ lennehallana egy szépelég kisszigorú utasításomutasítást - Exit Krisztus.

* Az istenanya ugyanolyan hülye fogalom, mint az istenapa. Ha ezeknek a kultuszoknak a feléledése a nõkneknőknek érzelmi kielégülést jelent, akkor ennek az az ára, hogy a valódi élet elhomályosodik. Ezért lettek ezek elsõnekelsőnek feltalálva.

Lydia Maria Child (1802-1880) Abolicionistaabolicionista, Íróíró

* Ha csak az elvesztegetett szellemi erõfeszítéseketerőfeszítéseket lehetne a teológia kárára írni, annak is elégnek kellene lennie, hogy számûzzükszáműzzük a földrõl, mint az emberiség egyik legnagyobb ellenségét.

* A fanatikus megvesztegethetetlen: ha egy eszméért öl, akár õtőt magát is megölhetik egyért; mindkét esetben, legyen mártír vagy zsarnok, egy szörnyeteg.

* Tudom, hogy az emberi elõítéletelőítélet - különösen a faji és vallási - szörnyen betokosodott és tartós.

[[Samuel Taylor Coleridge]] (1772-1834) angol költõköltő és kritikus, aki a romantikus mozgalom vezetõjevezetője volt

* Aki elkezdi a kereszténységetkereszténysége jobban szeretni az igazságnál, az késõbbkésőbb a saját szektáját vagy egyházát jobban fogja szeretni a kereszténységnél, és végül saját magát fogja mindennél jobban szeretni.

* Ezer ember közül egynek sincs elég erős elméje vagy jó szíve, hogy Ateista legyen.

John Collier (1884-1968) amerikai szociológus és közszemély, aki a benszülöttbennszülött amerikai területek és kultórákkultúrák megóvásáért dolgozott

* ... a protestansprotestáns hit, minden hitvallásával együtt, egy enyhe keverék ahhoz képest, ami hetven évvel ezelõttezelőtt volt. És talán azért, mert a csúfsága olyan szépen el van takarva, szükséges, hogy a liberálisok éberek legyenek. A kereszténység még veszélyesebb, ha az evilágra öszpontosít.

* Az a vallás, amelynek személyes istene van, az emberiségen kívül, amelyet imád, elég ügyes ahhoz, hogy hivatalosan az emberek vezetésére jelöljék ki és különösen, a büntetésvégrehajtásra, amely megfelelõmegfelelő a bûnrebűnre, amelyet a világ végtelen irányítója ellen elkövetnek. Az emberiség tehát szereti az autoritást, néha úgy néz ki, hogy kárörvend a társai szenvedésén.

* Ha egyszer elkezded összetörrniösszetörni azokat, akik nem hisznek a hitetbenhitedben, és egyre inkább beleéled magad, akkor azt kezded hinni, hogy tényleg Istennek teszel szolgálatot, amellyertamelyért egy jó széket kapsz jutalmul a mennyországban.

* Ha a Bibliátok egy köteg vesszõvessző, vagy házasságtörési engedély, akkor áldás lesz az elvesztése.

-- egy miniszterhez, aki azt mondta "Mit kezdene Salamon, a legbölcsebb ember szavaival, 'hagyd elaki a bototvesszőt kíméli, és elromlik afiát gyereknem szereti'? From Reminiscences, p. 18, quoted in American Atheist Magazine, Spring, 1997

* A vakbuzgóság megülimegöli a vallást, hogy a bolondokat kielégítse.

* Majdnem minden tudásunkért nem azoknak tartozunk, akik egyetértettek, hanem azoknak, akik eltérteknem.

* Az, hogy egy mártír meghal, bizonyítja, hogy nem volt gyáva, de nem jelenti, hogy nem volt õrültőrült.

* Néhány híres szentszentet, akit felavattak, lefel kellett volna lõniakasztani. <!-- játék a szavakkal magyarul :) -->

* A vallás a tudást néha ellenségként, néha segítségkéntsegítőként, de gyakran fogolyként és még gyakrabban gyerekként kezelte.

* Az emberek harcolni fognak a vallásért, írni, küzdeni, meghalni fognak lrtaérte, bármit, csak élni nem fognak érte.

* Az univerzum nem ad semmi bizonyítékot egy mindent vezetõvezető elmére.

* A menyországmennyország [[Johannes Kepler]] és [[Isaac Newton]] dicsõségétdicsőségét deklarálja.

Cyril Vernon Connolly (1903-1974) angol közismert kritikus, novellista, akinek akinek kritikai munkássága személyes és különc stílusáról ismert

* Az ÉdenbõlÉdenből való kiûzetéskiűzetés bosszúálló, asszonyos rosszindulat; az Ember bukása, ahogy a Bibliában elbeszélik, inkább Isten bukása.

* Azok, akik küzölönkközülünk keresztényként nõtteknőttek fel, és elvesztették hitüket, megtartották a bûnrebűnre való érzékenységet, a megváltás ment hite nélkül. Ez megmérgezi a gondolkodásunkat, és szintén megbénítja aígy cselekedeteinketmegbénít.

* A történelemben, amikor az egyház és az állam egyesült, isten és a gonosz mindenképpen úgy lettek definiálva, hogy mi találtatott megfelelõnekmegfelelőnek vagy kellemetlennek a kormánynak. És az emberi természettel kapcsolatosan az a bajos és örök igazság, hogy a legroszabb erkölcsi gonoszságokat gyakran ügyesen palástolták igazságként és kikiáltották a világnak.

Clarence Seward Darrow (1857-1938) amerikai ügyvéd, aki az ún. elveszett ügyek nyilvános védelmérõlvédelméről volt közismert

* Nem sértésnek, hanem inkább bóknak veszem, hogy agnosztikusnak neveznek. Nem színlelem a tudást, aholamikor sok közömbös ember bizonyos valamiben - ez minden, amit az agnoszticizmus csupán ennyit jelent.

[[Charles Darwin]] (1809-1882) angol naturalista, aki forradalmasította a biológia tanulmányozását az evolóciósevolúciós elméletével, amely a természetes kiválasztódáson alapszik

* A hamis tények nagyon veszélyesek a tudomány fejlõdésérefejlődésére, mivel sokáig megmaradnak; de a hamis nézetek, ha valami bizonyítékkal vannak alátámasztva, kevés kárt tesznek, mivel mindenki élvezi azok megcáfolását; és amikor ez megvan, a hiba felé vezetõvezető egyik út le van zárva és az igazság felé vezetõvezető út gyakran ugyanakkor nyílik meg.

* Semmit sem könyebbkönnyebb meghamisítani, mint belsõbelső látásunkat.

[[Richard Dawkins]] (b. 1941) kelet-afrikai születésûszületésű angol zoológus

* A hit a nagy kibúvó, hogya nagy felmentés a gondolkodjunkgondolkodás és megvizsgáljukbizonyítékok amegvizsgálásának bizonyítékokatszüksége alól. A hit meggyõzõdésmeggyőződés a bizonyítékok hiánya ellenére vagy esetleg éppen miattukamiatt.

* Az a gyanúm, hogy a legtöbb embernek... az a berögzõdéseberögződése, hogy a darwini evolúció nem elég komplex ahhoz, hogy mindent megmagyarázzon az életrõléletről. Mint biológus csak azt mondhatom, hogy ez az érzés fokozatosan eltûnikeltűnik ahogy olvasol és tanulmányozod ami ismeretes az életrõléletről és az evolúcióról. Még valamit szeretnék mondani. Minél jobban megértjük az evolúció jelentõségétjelentőségét, annál jobban tolódik el a véleményünk az agnosztikus állásponttól az ateizmus felé. A komplex, statisztikailag bizonyíthatatlan dolgokat természetüknél fogva nehezebb elmagyarázni, intmint az egyszerûegyszerű, statisztikailag bizonyítható dolgokat.

* Valaki felvetette, hogy ha a misztikusoknak tényleg meg volnamegvolna az erejük, amit állítanak, minden héten megnyernék a lottósorsolást. Én azt is mondanám, hogy Nobel-díjat is nyernének, új alaperõkalaperők felfedezéséért, amelyet a tudomány idáig nem ismert. Akárhogyis, miért pocsékolják erejüket azzal, hogy televíziós showmûsorokbanshowműsorokban lépnek fel?

* Természetesen tudom, hogy a világ tudományos nézete egyeztethetetlenösszeegyeztethetetlen a vallással, de nem ez az, ami érdekes. Szintén összeegyeztethetetlen a mágiával, de ez szóra sem érdemes. Ami érdekes a tudományos nézettel kapcsolatban, hogy az igaz, inspiráló, figyelemreméltó és hogy egyesít egy csomó jelenésgetjelenséget egyetlen egységbe.

* Gyermekkorunkban hiszékenységünk jól szolgál minket. Segít nekünk hogy a szüleink, elõdeinkelődeink becsontosodott bölcsességét gyorsan magunkba pakoljuk. De ha nem növünk ki ebbõlebből, a természetünk asztrológusok, médiumok, guruk, evangelisták, kuruzslók célpontjává tesz minket. A gyerekkor automatikus hiszékenységét a felnõttfelnőtt tudomány konstruktív szkepticizmusával kell felcserélnünk.

[[Daniel Defoe]] (1660-1731) a Robinson Crusoe (1719) angol szerzõjeszerzője

* És az összes dögvész közül, amellyel a megátkozták az emberiséget, az egyházi zsarnokság a legrosszabb.

Vine Victor Deloria, Jr. (b. 1933) hazai amerikai sziú író

* A vallást úgy változtatták meg, hogy minden változás szelét a vitorlájába foglyonfogjon. Religion has shifted to take in every change in the winds, so that its obedience to American culture and political trends is apparent. As lifestyles have changed, so has the theology of the churches. Manifest destiny became social gospel with barely a backward glance.

* Három alapvetõalapvető mód van ismeret szerzésére: a természet megfigyelése, mérlegelés és kísérletezés. A megfigyelés tényeket gyûjtgyűjt; a mérlegelés összekombinálja õketőket; a kísérlet ellenõrziellenőrzi a mérlegelés eredményét. Szorgalmasan kell figyelni a természetet, mérlegelésünknek alaposnak kell lennie, és kísérleteinknek pontosnak. Ritkán látjuk e három módot egyesítve; és ezért, a kreatív zsenik ritkák.

* A legveszélyesebb õrültekőrültek azok, akiket a vallás tett azzá, és... azok az emberek, akiknek a társadalom szétzüllesztése a célja, mindig tudják, hogy hogy húzzanak ebbõlebből alkalmi hasznot.

* A hazaszeretet egy múlandó indok, amely aligha éli túl a társadalmi fenyegetést, amely elõhívtaelőhívta.

* Van felsõbbfelsőbb lény és õrültőrült.

Annie Dillard (b. 1945) amerikai író, költõ költő

* Azzal, hogy a gyermekeinket oly gyakran a Bilbliába mártották, azt remélték, hogy az életnek egy komoly színt adnak, és ellátnak minket pompás imafoszlányokkal, hogy bûbájtbűbájt teremtsenek nekünk, amíg kirabolják a pénzünket és ékszeeinket.

* Ironikus, hogy minden vallásos ember észreveszi, hogy a teremtõtõlteremtőtől az öntudatunk választ el minket, és ugyanez az, ami elválaszt minket a többi teremtménytõlteremtménytől. KeserûKeserű születésnapi ajándék volt ez az evolúciótól.

* Nem tudom, mi olyan megdöbbentõmegdöbbentő a megtermékenyülésben. Azt hiszem nyilvánvaló tény, hogy a születés és a növekedés, amit értékelünk, mindenütt jelen való, és vak, hogy az élet olyan megdöbbentõenmegdöbbentően olcsó, a természet olyan közönyös, mint amilyen szép, és nagyvonalúan pocsékol el mindent ami majd egy nap a mi olcsó életünket is elsõprielsöpri.

-- amikor egy tetüttetűt az oltárnak nyomott

*Az istenek megtartják hármas feladatukat, a természet rémségeit távoltartják, a sors szörnyûségeivelszörnyűségeivel, különösen a halállal kibékítenek és a szenvedésekért és lemondásokért, amelyet az embereknek a kultúráliskulturális együttélés kedvéért vállalniokvállalniuk kellett, kárpótolnak.

*A vallásos elképzelések olyan tényekkel, a külsõkülső vagy belsõbelső realitás olyan vonatkozásaival kapcsolatos kijelentések, illetõlegilletőleg tételek, amelyeknek tartalmát az ember maga nem tapasztalta és amelyek igényt támasztanak, hogy higyjenek nekik.

*Így arra a különös eredményre jutunk, hogy kultúránk éppen az a része, amely a legnagyobb jelentõségû,jelentőségű számunkra és amelynek az a feladata, hogy a világ titkait megfejtse és hogy az élet szenvedéseivel kibékítsen bennünket, épp az a része rendelkezik a leggyengébb bizonyító erõvelerővel. Nem lennénk hajlandók elhinni egy ránk nézve annyira közömbös tényt, mint hogy pl. a cethalak élõélő fiakat szülnek, ha ez nem lenne az elõbbieknélelőbbieknél jobban bizonyítható.

* Nagyon jól illik ide az a tény is, hogy a vallásos ember messzemenõenmesszemenően vértezett bizonyos neurotikus megbetegedések veszélyével szemben azáltal, hogy a közös neurózist elfogadta, nincs többé szüksége arra, hogy egyéni neurózisát kifejlessze.

* Szegény emberiség! - Egy csepp vérrel több vagy kevesebb az agyunkban életünket leírhatatlanul nyomorúságossá és keménnyé teheti, olyannyira, hogy ettõl az egyetlen csepptõlcsepptől többet szenvedünk, mint Prométeusz a keselyűjétõlkeselyűjétől. De a legnagyobb szörnyűség csak akkor jön, ha még csak nem is tudjuk, hogy az a csepp a dolgok oka. Hanem „az ördög"! Vagy „a bűn"!

*Az „igazságért"! - „A kereszténység igazsága mellett szól a keresztények erényes életmódja, állhatatosságuk a szenvedésben, a szilárd hit és mindenekelõttmindenekelőtt a sokasodás és a fejlõdésfejlődés minden baj ellenére" -, így beszéltek ti még ma is! Szánalmas ez! Tanuljátok hát meg, hogy mindez nem szól az igazság mellett és az igazság ellen sem, hogy az igazságot másként bizonyítják, mint a szavahihetõségetszavahihetőséget és az utóbbi egyáltalán nem érv az elõbbielőbbi mellett!

* Vajon nem a következõkövetkező volt-e az elsõelső évszázad keresztényeinek szokásos hátsó gondolata: „jobb bebeszélni magunknak bűnösségünket, mint ártatlanságunkat, mert nem tudni biztosan, hogy egy ilyen hatalmas bíró milyen érzülettel viseltetik, azonban félni kell attól, hogy õő biztosan azt reméli, csak bűntudatos emberekkel találkozik! Amilyen nagyhatalmú, hamarabb megbocsát egy bűnösnek, semmint elismerné, hogy bárkinek is igaza lehet vele szemben." - Így éreztek a szegény emberek a provinciákban a római prétor elõttelőtt: „túl büszke õő ahhoz, hogy ártatlanok lehessünk" - hogyan is ne ismétlõdöttismétlődött volna meg éppen ez az érzés a legfõbblegfőbb bíró keresztény képzetében!

* Ha nem tudjuk, hogyan ellenőrizzünk egy elméletet, akkor joggal kételkedhetünk abban, hogy van-e egyáltalán valami olyan valóság (vagy valóságos szint), amelyet a kérdéses elmélet leírna; ha pedig pozitíve tudjuk, hogy nem lehet ellenőrizni, akkor kételyeink növekedni fognak; arra gyanakodhatunk, hogy egy puszta mítoszról vagy meséről van szó. Ha azonban egy elmélet ellenőrizhetõellenőrizhető, akkor ebből az következik, hogy bizonyos fajta események nem következhetnek be; s így az elmélet állít valamit a valóságról.

indiai születésûszületésű angol író.

* Ha mindennek oka kell legyen, akkor Istennek is oka kell legyen. Ha létezhet bármi, aminek nincs oka, az a valami éppúgy lehet a világ, mint Isten, az érvelés tehát nem lehet érvényes. Valójában ugyanolyan természetûtermészetű, mint az a hindu nézet, mely szerint a világ egy elefánton áll, az elefánt pedig egy teknõsbékánteknősbékán; s amikor megkérdezik a hindut: "És min áll a teknõsbékateknősbéka?", azt feleli: "Inkább váltsunk témát." Az Elsõ Ok érve sem ér többet.

*Van egy olyan törvény, mint mindannyian tudjuk, hogy ha kétszer dobunk egy dobókockával, akkor nagyjából 36 esetbõl egyszer fogunk két hatost dobni. Ezt mégsem tekintjük bizonyítéknak arra, hogy a kockadobás eredményét poontosan megtervezett törvény szabályozza -- éppen ellenkezõlegellenkezőleg, ha minden esetben két hatost kapunk, akkor fogjuk gondolni, hogy az eredmény tudatosan megtervezett. A természeti törvények jelentõs része éppen ilyen jellegû.

*A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította õketőket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?" Ha erre azt feleljük, hogy egyszerûen a saját kedve szerint alkotta õketőket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehetõ legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk elõbbreelőbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítõtközvetítőt.

* Mindannyian ismerjük Voltaire megjegyzését, miszerint az orrot nyilvánvalóan arra tervezték, hogy tartsa a szemüveget. Ma már közel sem annyira fontosak az ilyen paródiák, mint a tizennyolcadik században voltak, hiszen Darwin óta sokkal jobban értjük, miért és hogyan alkalmazkodtak az élõlények környezetükhöz. Nem környezetüket alkották olyanná, hogy megfelelõmegfelelő legyen számukra, hanem õkők idomultak környezetükhöz, s ez az adaptáció alapja. Nincs bizonyíték arra, hogy a megtervezettség is szerepet játszana a dologban.

* Ha szemügyre vesszük a megtervezettség érvét, igazából bámulatos, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a világ, a benne levõlevő összes dologgal és minden hibájával együtt, a legjobb, amit évmilliók alatt egy mindenható és mindentudó hatalom megteremthetett.

*Önök természetesen mindannyian tudják, hogy a régi idõkben három intellektuális érvet használtak Isten létezésének bizonyítására, s Immanuel Kant mindhármat elintézte A tiszta ész kritikájában. Rögtön kitalált azonban egy újabb érvet, melyet igen meggyõzõnekmeggyőzőnek érzett -- ez volt a morális érv. Olyan volt Kant, mint sok más ember: intellektuális kérdésekben szkeptikus volt, erkölcsi ügyekben azonban mélyen hitt azokban az alapelvekben, amelyeket még kicsi gyerekkorában szívott magába.

* Ha kapunk egy láda narancsot, s kinyitva a ládát azt látjuk, hogy a felsõfelső rétegben lévõlévő narancsok megromlottak, akkor nem azt mondjuk: "Az alatta lévõkneklévőknek jóknak kell lenniük, hogy helyreálljon az egyensúly", hanem azt: "Valószínûleg az egész láda egy romlott szállítmányból származik"; és ez az, amit egy tudósember is mondana a Világegyetemmel kapcsolatban. Így érvelne: "Ebben a világban nagymértékû igazságtalanságot találunk, s ez kellõkellő alapot jelent annak feltételezésére, hogy a világot nem az igazság kormányozza; ennek következtében mint morális érv, inkább Isten létezése ellen szól, semmint mellette".

* Nem tudom, végig tudnék-e menni Jézussal az õő teljes útján, de sokkal tovább mennék vele, mint a gyakorló keresztények többsége.

* A korai keresztények elhitték Jézusnak az igen közeli második eljövetelt, ezért nem gondolkodtak hosszabb távra elõreelőre, például nem ültettek fákat kertjeikben. EbbõlEbből a szempontból tehát Jézus nyilvánvalóan nem volt olyan bölcs, mint bizonyos más tanítók; semmiképpen sem õő volt a legbölcsebb.

* Úgy érzem, hogy senki sem hihet az örökké tartó bûnhõdésbenbűnhődésben, aki valóban mélyen humánus érzületûérzületű.

* Az evangéliumok ábrázolása szerint Jézus egészen bizonyosan hitt az örökké tartó bûnhõdésbenbűnhődésben, továbbá több helyen találkozunk a bosszúszomjas düh megnyilvánulásával azokkal az emberekkel szemben, akik nem hallgatták meg az õő prédikációit. Prédikátoroknál nem ritka az ilyen hozzáállás, a különleges kiválósággal azonban nehezen egyeztethetõegyeztethető össze. Szókratésznál például nem találjuk meg ezt a hozzáállást. Szókratész igen szelíd és elõzékenyelőzékeny volt azokhoz, akik nem akartak hallgatni rá; és szerintem ez a magatartás sokkal inkább méltó egy bölcshöz, mint az indulatoskodás.

* Azt a furcsa összefüggést figyelhetjük meg, hogy minél erõsebberősebb volt egy adott idõszakbanidőszakban a vallás, minél mélyebb volt a dogmákba vetett hit, annál nagyobb volt a kegyetlenség és annál rosszabbul alakultak a dolgok.

*A vallás véleményem szerint elsõsorbanelsősorban és fõképpenfőképpen a félelmen alapul. Részben az ismeretlentõlismeretlentől való rettegésrõlrettegésről van szó, részben pedig, mint mondtam, arról a vágyról, hogy valami "idõsebbidősebb testvér"-félét érezzünk magunk mellett, aki minden gondunkban, konfliktusunkban velünk van. Az egész dolog alapja a félelem: félelem a titokzatostól, félelem a vereségtõlvereségtől, félelem a haláltól. A félelem kegyetlenséget szül, így nem csoda, ha a kegyetlenség és a vallás mindig kéz a kézben járt a történelem során.

* Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot -- a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tõletőle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bûnösöknekbűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tûniktűnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és õszinténőszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehetõlehető legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végsõvégső soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bûnbánóanbűnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövõbenjövőben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet -- ebben bízunk -- messze túlhalad majd a jövõjövő, melyet értelmünkkel teremtünk.

--Miért nem vagyok keresztény? ElåadäsElőadás 1927. március 6-án a Nemzeti Szekuláris Társaságban

*Az a tény, hogy Biblia szinte semmit sem elõlegezelőlegez meg a modern tudományból, engem megerõsítmegerősít abban, hogy nem lehet isteni eredetûeredetű.

*Az ültetvényeken, a templomban, az udvarházban és a városházán szünet nélkül sulykolták a rabszolgákba, hogy származásuk okán alsóbbrendûekalsóbbrendűek, és a nyomorúságuk Isten rendelése. A Szentírás is jóváhagyja a rabszolgaságot, ez számtalan passzusával bizonyítható. Ez a „különleges intézmény" így tarthatta fenn magát minden gyalázatossága ellenére, amely még a haszonélvezõihaszonélvezői számára sem maradhatott teljesen észrevétlen.