Wikidézet

„Anatole France” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a minusz vastagok
1. sor:
[[Image:Anatole France.jpg|thumb|Anatole France]]
'''[[w:Anatole France|Anatole France]]''' (eredeti nevén: '''''Jacques Anatole François Thibault''''') (1844. április 16. - 1924. október 12.) Nobel-díjas (1921) francia költő és regényíró
 
{{abc}}
7. sor:
* Abban, hogy áldozatot hozunk valamiért, maga az áldozat a fontos. Ha az a cél, amelynek szenteljük magunkat, csak hiú ábránd, attól odaadásunk még nem kevésbé valóság; s ez a valóság a legtündöklőbb dísz, amellyel erkölcsi nyomorúságunkat ékesíthetjük.
* Abban való ismereteink, ami lesz, arányban vannak az abban valókkal, ami van és ami volt. A tudomány a jövőbe látó. Minél egzaktabb valamely tudomány, annál pontosabb jóslatokat lehet meríteni belőle.
* '''A bírónak az a magasztos feladata, hogy mindenkinek biztosítsa azt, ami megilleti: a gazdagnak a gazdagságát; a szegénynek a szegénységét.'''
* '''A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője.''' Ő az, aki a művészetekre, a költészetre és az erkölcsre tanította őket; ő az, aki a hősiességet és könyörületességet sugallotta nekik; ő az, aki értéket adott az életnek, amikor megengedte, hogy áldozatul ajánljuk fel; ő az a magasztos és jóságos fájdalom, aki a szerelembe beleoltotta a végtelenséget.
* A bolond akkor a legijesztőbb, amikor épeszű.
* '''A butaság a boldogságra való rátermettség. A legfőbb öröm. A legnagyobb jótétemény a civilizált társadalomban.'''
* A dolgok szépsége a szeretetben rejlik.
* A féltékenység a nőben csak a hiúság sebe. A férfiban kínszenvedés, amely mélységes, mint a lelki gyötrelem, és folytonos, mint a testi fájdalom.
16. sor:
* A filozófia és az irodalom a Nyugat Ezeregyéjszakája.
* A Forradalmat azért szeretem, mert abból eredünk; a régi Franciaországot pedig azért, mert abból eredt a Forradalom.
* '''A gyönyört, amelyet másban keltünk, nem mindig élvezzük magunk is.'''
* A háború és a romantika: rémisztő csapások!
* '''A háború nem művészet, s a csaták sorsát csakis a véletlen dönti el. Két ostoba tábornok közül, akik egymással szemben állnak, az egyiknek szükségszerűen győztesnek kell lennie.'''
* A halottaknak sok a dolguk: ők készítik elő az életet.
* '''A hazugság az élet egyik szükséges velejárója; nélküle nem lenne a világon művészet, sem szépség, sőt még szerelem sem.'''
* '''Ahogy haladunk előre a korban, észrevesszük, hogy a legritkább bátorság a gondolkodásé.'''
* Az ígéretek kevesebbe kerülnek az ajándékoknál, és sokkal többet érnek náluk. Sohasem adunk annyit, mint amikor reményt adunk.
* A játék: közelharc a sorssal.
29. sor:
* Aki azt mondja: szomszédok, azt mondja: ellenségek.
* A katolikusok lemészárolták a reformátusokat; a reformátusok lemészárolták a katolikusokat: ezek voltak a gondolatszabadság első lépései.
* '''A kis dolgok nagy helyet foglalnak el életünkben.'''
* Aki vallást alapít, nem tudja, mit cselekszik... Az effajta intézmények rendszerint nem sokáig felelnek meg alapítójuk szándékának; sőt megesik olykor, hogy annak homlokegyenest ellenkezőjévé válnak.
* '''A kívánkozásnak, még a legártatlanabbnak is, megvan az a rossz tulajdonsága, hogy másvalakinek a hatalma alá vet, és elveszi függetlenségünket.'''
* A könyörület: igazság és szeretet, s a szegények jobban értenek hozzá, mint a gazdagok.
* A könyvek, általánosságban, s még a legcsodálatosabbak is, azt hiszem, sokkal, de sokkal kevésbé attól értékesek, amit tartalmaznak, mint attól, amit az olvasó vetít beléjük. Véleményem szerint azok a legjobbak, amelyek leginkább elgondolkoztatnak.
* '''A közrend csak szervezett erőszak.'''
* A közügyek gondját a közepesekre és a még rosszabbakra bízzuk. Ez bűn és butaság. A politika legjobbak része kell hogy legyen, mert ez a legjobb rész. Szép dolog vezetni, jó dolog jól vezetni. Az a gondolat, hogy a politika alantas mesterség, és hogy államférfinál különb valaminek is lehet lenni – ez a fő oka annak a köznyomorúságnak, ami manapság kétségbe ejti az embert.
* '''A közvélemény egyetlenegy vágyunk feláldozását sem éri meg.'''
* A kritika, akárcsak a filozófia és a történelem, az okos és kíváncsi elmék számára írt regényféle, a regény pedig, alapjában véve, mindig önéletrajz. Az a jó kritikus, aki lelkének a remekművek között átélt kalandjait meséli el.
* '''A lelkek kifürkészhetetlenek egymásnak.'''
* A legdicsőbb haditett is aljas merényletté változik, mihelyst az ellenség követi el.
* A legnyilvánvalóbb igazság is csak hiú szalmacséplés azoknak, akikre rákényszerítik.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikiquote.org/wiki/Anatole_France”