„Galaxis útikalauz stopposoknak” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kész vagyok vele, ha valami nem jó javítsátok lécci |
||
322. sor:
- Azt hiszem - dörmögte végül mélyről rozsdásan zörgő torkából - most, hogy láttam, jól érzem magam.
És a fények kihúnytak a szemében, egészen és véglegesen.
== Jobbára ártalmatlan ==
===Első fejezet===
Az egyik probléma a fénysebességben rejlik, és abban, hogyan lehetne átlépni. Elárulhatjuk: sehogy. Semmi sem halad gyorsabban a fénynél, kivéve talán a rossz híreket, amelyek önnön speciális törvényeiknek engedelmeskednek.
===Második fejezet===
Amikor a legutóbb valaki készített egy listát a New York-iak száz legjellemzőbb tulajdonságáról, a sütnivaló a 79. helyre szorult.
===Tizenkettedik fejezet===
Először is azzal nem számolnak, hogy odakerülhet egyáltalán valaki. Csak egy komplett idióta ülne
oda, ahol most ő ült, tehát máris győzött. Gyakori hiba, hogy amikor valami nagyon tökéletest akarnak tervezni az emberek, alábecsülik a nagyon tökéletlenek leleményességét.
„A fő különbség egy dolog között, ami lehet, hogy elromlik és egy olyan dolog között, ami nem
romolhat el az, hogy ha egy dolog, ami nem romolhat el mégis elromlik, általában kiderül, hogy
lehetetlen rájönni a hiba okára vagy megjavítani."
===Tizennegyedik fejezet===
Úgyszólván sosem tudta a jobb kezük, mit csinál a bal; többnyire a bal kezüknek is csak ködös elképzelése volt a dologról.
===Tizennyolcadik fejezet===
- Hát nem érted? Csináltak egy teljesen új Útikalauzt!<br>
- Jaj! - kiáltozott tovább Arthur. - Jaj! Jaj! Jaj! Szóhoz sem jutok az izgalomtól! Alig várom, hogy megjelenjen, és végre megtudjam, melyek a legizgalmasabb űrrepülőterek, ahol halálra unhatom magam azokban a sosem látott, vadiúj várógömbökben! Nem rohanhatnánk el egy boltba most rögtön, hogy
vehessek én is egy példányt?<br>
Ford összeszűkült szemmel nézett rá.<br>
- Ezt hívjátok szarkazmusnak, ugye?<br>
- Tudod, mit? - üvöltötte Arthur. - Azt hiszem, igen! Tényleg azt hiszem én is, hogy csak egy leheletnyi szarkazmus szivárgott a beszédstílusomba! Ford, igen szar éjszakám volt! Lennél szíves ezt is figyelembe venni, amikor legközelebb is valami elképesztően, borzköpetesen lényegtelen
baromsággal akarsz fárasztani?!
- Idő-visszarendezés.<br>
Arthur a kezébe temette a fejét, és ütemesen jobbra-balra ingatta.<br>
- Van valami emberséges megoldás - nyögte -, hogy ne kelljen végighallgatnom, mi az az idő-visszami-
akutyafülézés?
- Kiugrottam egy irodatorony ablakán.<br>
Ettől földerült Arthur.<br>
- Ó! Miért nem teszed meg újra?<br>
- Megtettem.<br>
- Hmm - mondta Arthur csalódottan. - Úgy látom, nem sok jó sült ki belőle.
- Úgy tűnik, különböznek az értékrendszereink.<br>
- Az enyém mindenesetre jobb.
===Huszonötödik fejezet===
Iszonyatos béke árasztotta el. Tudta, hogy végre, egyszer és mindenkorra minden véget ért.
== Külső hivatozások ==
| |||