Antiphón

Antiphón (Athén, i. e. 5. század – Athén, i. e. 4. század) görög szofista.

Idézetek

• Nincs az életben semmi nagyszerű.
• Amilyen minőségű az az ember, akivel napunk legnagyobb részét eltöltjük, szükségképp olyanná válunk magunk is.(Stobaiosz II. 31, 41; DK 87 B 62)
• Vannak olyanok, akik a jelen életet nem élik, hanem nagy szorgalommal készülnek, mintha majdan egy másik életet élnének, nem a mostanit; eközben az idő elhagyja őket.
• Az élet egy egész napos őrszolgálatra hasonlít: mire megpillantjuk a fényt, már át is kell adnunk a helyünket.
• Az igazságosság az, ha a polgár nem hágja át a törvényeit a városállamnak, amelyben él. A legnagyobb haszna az embernek az igazságosság alkalmazásából származik, ha tanúk előtt cselekedvén tiszteletben tartja a törvényeket. Ám ha egyedül vagyunk, és nincsenek jelen tanúk, akkor a természet törvényei szerint szoktunk eljárni. A törvény parancsait ugyan meghozták, a természet parancsai ellenben szükségszerűek. A törvény parancsai továbbá a közmegegyezéseken alapulnak, nem pedig természettől fogva léteznek. A természet parancsai ellenben természettől fogva léteznek, nem pedig közmegegyezésen alapulnak. Aki úgy hágja át a törvényt, hogy tette rejtve marad azok előtt, akiknek közös megegyezésén alapul a törvény, az elkerüli a szégyent és a büntetést. Ha tette nem marad rejtve, nem kerüli el ezeket. Ha ellenben valaki a természeten akar erőszakot tenni, annak nem lesz kisebb vétke akkor sem, ha minden ember előtt rejtve marad is, és nem lesz nagyobb azáltal, ha valamennyien látják. Mert nem a vélelem szerint, hanem valóságosan árt önmagának, aki így tesz.

Forrás

• A szofista filozófia (Steiger Kornél szerk.) Atlantisz, Budapest, 1993.