„Jókai Mór” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a rövid bővítés |
||
15. sor:
Én szegény atyámfiait meg nem tagadom, sőt ha a csalhatatlan tudományos világ egy népcsaládba soroz bennünket, a rokonságot is elvállalom, de azért határozottan állítom, hogy a magyar és a finnugor nyelvek között azonos eredet nincs és nem is volt soha.
:''(<u>Forrás</u>: Acél József: Szittya görög eredetünk. Turán Printing, 1975. Első kiadás 1926. Budapest.)''
===...és néhány más dologról===
<poem>
...azért, hogy az orosz diplomáciát Magyarországra nézve veszélyesnek tartjuk: a z o r o s z n e m z e t ellen gyűlöletet hirdetni nem találjuk szükségesnek. Nemzeteknek nemzeteket gyűlölni nem szabad.
Nemzetek gyűlölete egymás irányában nem is természetes.
Önző kormányok szítják csupán a gyűlöletet, hogy azzal harcosaikat megrészegítsék, mikor egymás országainak leigázására vezetik; de maguk a népek mindennapi érintkezésükben, ott, hol a civilizáció felvilágosítá őket, nem gyűlölhetik egymást.
Lelketlen diplomaták uszíták egymás ellen a népeket; a nemzetiségeket, a fajokat, a hitfelekezeteket; mi legalább ne vegyünk ez uszításban részt, kik Isten kegyelméből magyaroknak születtünk, s saját szellemünk szerint szabadelvűeknek nőttünk fel.
Az orosz diplomáciától visszariadunk, mert a rideg abszolutizmust képviseli; kárhoztatjuk benne nem az oroszt, de az abszolutizmust, mely elveinknek ellensége, akármely nemzettől jöjjön.
Az o r o s z k o r m á n y n a k van kancsukája, vannak szibériai ólombányái, vannak vérrel írt ukázai; de az o r o s z n e m z e t n e k van szabadság utáni vágya, mit demokrata egyletei fenyegetve hirdetnek a világnak, van hatalmas literatúrája, melynek magas lelkű bajnokai az általános szellemi jobblétért, a nagy koreszmékért küzdenek...<ref>„Kivel szövetkezzünk?” ''A Hon'', 1867. szepember 4. 202. szám, 1. oldal.<br>In: D. Zöldhelyi Zsuzsa – Bergné Török Éva – Dukkon Ágnes – Légrády Viktor ''Orosz írók magyar szemmel'' (Az orosz irodalom magyar fogadtatásának válogatott dokumentumai a kezdetektől 1919-ig) I. kötet, 116. oldal. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.</ref>
</poem>
==Az arany ember==
24 ⟶ 34 sor:
A legelső hitelező szavára, aki a per útjára vetemedett, semmivé volt téve az egész Brazovics-ház. A hógörgeteg megindult, és meg nem állt a lejtő aljáig. Kiderült, hogy igaz volt, amit a menekülő vőlegény sejtett: Brazovics úr üzlete úgy össze volt bonyolítva hasznosnak látszó s kárt vető vállalatokkal, hibás számításokkal, titkolt tartozásokkal és képzelt nyereségekkel, hogy a rendbeszedés alkalmával nemcsak elégtelen volt az összes vagyona az igények kielégítésére, de kiderült, hogy még olyan összegeket is elköltött, amik hitbuzgalmára, becsületére voltak bízva: árvák vagyonát, eklézsia alapítványtőkéit, kórházak pénzét, biztosai kaucióösszegét, községi hitbizományokat; még a ház tetején is túlcsapott az ár, s ez az ár tele volt sárral, iszappal – gyalázattal.
==Külső hivatkozások==▼
{{wikipédia}}▼
* [http://jokaimor.freeblog.hu/ Idézetek Jókai műveiből]▼
==Jegyzetek==
<references/>
==Forrás==
*'''Vezércsillagok''' (Franklin-társulat nyomdája, Budapest, 1901)
▲==Külső hivatkozások==
▲{{wikipédia}}
▲* [http://jokaimor.freeblog.hu/ Idézetek Jókai műveiből]
[[Kategória:Magyar írók]]
| |||