„Edvard Munch” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Üres doboz csúnya |
kieg. |
||
1. sor:
'''Edvard Munch''' (Löiten, 1863. december 12. – Ekely, 1944. január 23.) norvég expresszionista festő.
== Idézetek tőle ==
*A művészetem egyetlen elmélkedésben gyökerezik: miért nem vagyok olyan, mint mások? … a művészet ad értelmet az életemnek.▼
▲*A művészetem egyetlen elmélkedésben gyökerezik: miért nem vagyok olyan, mint mások? … a művészet ad értelmet az életemnek.<ref>William Thompson és Kim Sorvig: ''Sustainable Landscape Construction. A Guide to Green Building Outdoors''. Island Press, 2007. 30. old. ISBN 1597261432</ref>
* Nem azt festem, amit látok, hanem amit láttam.<ref>Bernáth Mária: ''Munch 1863-1944''. Budapest, Corvina, 1966. A művészet kiskönyvtára LXXIV. 17. old.</ref>
* A festés számomra betegség, mámor. Betegség, amitől nem akarok szabadulni, mámor, amire szükségem van.<ref>Bernáth, 25. old.</ref>
* Föl kell hagynunk az olyan enteriőrök megfestésével, amelyeknek olvasók és kötögető nők láthatók. Élő embereket kell festenünk, akik lélegeznek és éreznek és szenvednek és szeretnek.<ref>Kristó Nagy István: ''Edvard Munch''. Budapest, Gondolat, 1983. ISBN 963-281-316-2 57. old.</ref>
* Sétáltam egy este, az út egyik oldalán terület el a város, a másikon, alattam a fjord. Fáradt és beteg voltam – megálltam, s lenéztem a fjordra. Épp lement a nap, a fellegeket vörösre színezte, mint a vér. Úgy éreztem, hogy egy sikoly tör át a természeten – úgy tetszett, hogy hallom a sikoltást. Megfestettem ezt a képet, a felhőket valódi vérnek festettem. Sikoltottak a színek. Ez lett az ''Életfríz Sikoly'' című képe.<ref>Kristó Nagy István, 90. old.</ref>
* A fényképezőgép nem versenyezhet az ecsettel és palettával – legalábbis addig, míg a mennyben és pokolban is nem lesz használatos.<ref>Kristó Nagy István, 107. old.</ref>
* Ha egészséges és újból ember akarok lenni, mindentől távol kell tartanom magamat, ami a norvégiai körülményekkel kapcsolatos. Kár, hogy az a nézetem, miszerint minden művészetnek azon országban kellene gyökereznie, ahol az ember született, és gyermekkorában első benyomásait nyerte.<ref>Kristó Nagy István, 127. old.</ref>
* Prágában sok dicsőségben, kevés aranyban volt részem – itt Hamburgban az arany nagyobb szerepet játszik.<ref>Kristó Nagy István, 139. old.</ref>
== Idézetek róla, művészetéről és műveiről ==
* Az északi népek miszticizmusával telített műveiből sokat merített a szecesszió és az expresszionizmus.<ref>Bernáth, fülszöveg</ref>
* Munch az első a norvég festők új nemzedékében... – művészetének nagysága, ezzel tisztában kell lennünk, hogy pusztán azt festi, amit érez. – Christian Krohg (1852-1925) norvég naturalista festő. Munch volt tanára.<ref>Idézi: Kristó Nagy István: ''Edvard Munch''. Budapest, Gondolat, 1983. 51. old.</ref>
* ''A csók''. Két lény egyesülése, a kisebbik ponty alakú, s úgy tetszik, mintha a férgek, mikrobák, vámpírok ls asszonyok szokása szerint el akarná nyelni a nagyobbat. – [[August Strindberg]] (1849-1912) svéd dráma- és regényíró, elbeszélő.<ref>Idézi: Kristó Nagy István, 105. old.</ref>
* ''Sikoly''. A rémület sikolya a dühtől vöröslő természet jelenlétében – ez viharral, dörgéssel készül szólni azon alacsonyrendű kótyagosokhoz, akik minden isteni adottság nélkül istenként pózolnak. – August Strindberg<ref>Idézi: Kristó Nagy István, 106. old.</ref>
* Korlátoltság, hülyeség, érzéketlenség vett körül bennünket, és senki se tudott segíteni – és épp akkor érkezett hozzánk Edvard Munch. Művészete robbanásként hatott. – Emil Filla (1882-1953) cseh festő, grafikus<ref>Idézi: Kristó Nagy István, 140. old.</ref>
== Források ==
<references/>
{{DEFAULTSORT:Munch, Edvard}}
9 ⟶ 39 sor:
==Külső hivatkozások==
{{wikipédia}}
[[en:Edvard Munch]]
| |||