„Matematika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
80. sor:
Igen korán űzték minden mívelt nemzetek a mathematicát. Ezen tudományoknak a társasági élet boldogítására bíró béfolyásátul kénszerítve Thales volt e részben a görögök oktatója. Pythagoras oskolája a számvetésben érdemesítette magát, valamint Platóé a földmérésben. Thales egyszersmind attya a görög csillagvizsgálatnak (astronamie). Már Pythagoras, vagy követőinek egyike, Philolaus tanítá az égitestek mozgásának systemáját, azonban ezen tudomány kivált a Platonicusok hibái miá ez időszakasz vége felé elallyasodott.
{{aláír|[[Kossuth Lajos]]: ''Egyetemes történeti vázlat''.}} {{aláír|Forrás: Visontay György: ''[http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/politikus.html „Igen korán űzték ...”]''}}
A matematika egyik legfőbb célja - ha helyesen tanítják - az, hogy felkelti a tanuló hitét az észben, bizalmat ébreszt benne a bizonyított dolgok igazsága és a bizonyítás értéke iránt.
{{aláír|[[Bertrand Russell]]: ''Miszticizmus és logika''. Magyar Helikon, Bp., 1976, 99. o.}}
A matematika mindig is szélesebb területet vizsgáló, módszereiben és paradigmáiban kevésbé kötött tudomány volt, mint pl. a fizika. A mai matematikát azonban sokkal több törésvonal járja át meg át, mint a múltban bármikor. [...] Fogadjuk el talán ezt a felosztást, mint az élet egy tényét [...]? Vannak, akik szerint ezt kell tennünk, és a matematika feldarabolódását egyre kisebb és kisebb szakirányokra az élet velejárójának kell tekintenünk. Én úgy érzem, az ebbe való belenyugvás tragikus következményekkel járhat. Szerintem a matematikai tudomány életereje egy mélyen gyökerezõ egyetemesség következménye. Nekünk matematikusoknak mindent el kell követnünk a közöttünk húzódó szakadékok áthidalása érdekében, és ennek a törekvésünknek éppen a matematika új fejleményei válhatnak eszközeivé.
88 ⟶ 91 sor:
{{aláír|[[Lovász László]] (''Egységes tudomány-e a matematika''?}} {{aláír|<small>Természet világa, Matematikai különszám, 44.-48. o. [http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/kulonsz/k983/lovasz2.html]</small>}}
A matematikának a természettudományok terén való hasznossága a csodával határos. Nincs is rá racionális magyarázat. Mert semmiképpen sem természetes, hogy legyenek »természeti törvények«, és még kevésbé kézenfekvő, hogy az ember felfedezhesse őket. Az a tény, hogy a matematika nyelve alkalmas a fizikai törvények megfogalmazására, csodálatos ajándék, amelyet soha nem leszünk képesek igazán megérteni vagy
{{aláír|[[Wigner Jenő]] (''Communications on Pure and Applied Mathematics'', 1960).}}
96 ⟶ 99 sor:
Arra jöttem rá, hogy a matematika tulajdonképpen nem arra való, hogy közvetlenül tudást adjunk át. A matematika akkor már sokkal inkább arra való, mint mondjuk a testnevelés. A testnevelés sem - meggyőződésem, hogy nem - arra való, hogy mozgáskultúrát tanítson, sem arra, hogy megéreztesse a gyerekekkel a mozgás örömét, nem is arra való, hogy egészséges életmódra neveljen. A testnevelés főképp arra való, hogy megtanuljuk, hol lakik az atyaúristen. Megtanuljuk azt, hogy mit várnak el tőlünk; amit elvárnak, azt úgysem tudjuk tökéletesen teljesíteni - de azért vannak néhányan, akik igen. Ugyanez a helyzet a matekkal is. Vannak néhányan, akik tudják teljesíteni, akik matektehetségek. Röviden: szocializációs tárgy a matek is meg a testnevelés is. És ha már így nézzük, akkor másodlagos kérdés, hogy átad-e valami tudást. Annak átad, aki úgyis tudja, annak nem ad át, aki úgyse tudja. ... Írni akartam arról, hogy az egész matematikai oktatás "úgy van elszúrva, ahogyan van". Végül ez az esszé odavezetett engem, hogy ez a matek majdhogynem "úgy jó, ahogy van", csak éppen nem kell, hogy a matematikai tudás legyen a célja - hanem a szocializáció. Megtanítja, hogy "ne add fel, mert azért bizonyos dolgokat meg tudsz csinálni", megtanítja azt is, hogy "azért vannak nálad sokkal jobbak is, akiknek ez így megy", meg hogy "ezt valami másban fogom tudni használni".
{{aláír|[[Mérő László]]}}<small>''[http://www.pszichologia.hu/cikk/cikk.phtml?id=24 ''Mire való a matematika tanítása? Bölcsesség vagy frusztráció? - interjú]''</small>
<!--A matematikában lehetőség van egy ideális világ működésének megfigyelésére. A „mi lenne, ha” esetek is kipróbálhatóak minden súlyosabb következmény nélkül. Ez a valóságban nem lehetséges, a levont törvényszerűségek viszont nagyon sok esetben használhatóak a valós szituációk esetében is.
{{aláír|Radnainé Szendrei Julianna}}<small>''[http://books.google.hu/books?id=MlyDJX3D9EsC&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false ''Gondolod, hogy egyrew megy?]'' - e-könyv. Typotex, 2005.</small>-->
=== De nehéz a matematika ===
| |||